A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen
Fotó: Orosz elnöki hivatal
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette be a hágai székhelyű bíróság pénteken.
2023. március 17., 20:372023. március 17., 20:37
A közlemény szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert
Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.
Közölték: a bűncselekményeket feltételezhetően Ukrajna megszállt területein követték el 2022. február 24-től kezdődően. A közlemény szerint „alapos a gyanú”, hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútuma értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli, mert a bűncselekményeket közvetlenül, illetve másokkal közösen, vagy mások közbejárásával követték el, valamint azért, mert elmulasztottak megfelelő ellenőrzést gyakorolni azok fölött, akik a bűncselekményeket elkövették, elkövetésüket megengedték és a tényleges irányításuk alá tartoznak.
– tudatta a bíróság.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (angolul International Criminal Court, ICC vagy ICCt) 2002-ben alakult állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének felelősségre vonására – az agresszió bűntette miatt vádolt személyek ügyeinek lefolytatására azonban csak 2017 óta van hatásköre. A Bíróság székhelye a hollandiai Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja. A Nemzetközi Büntetőbíróság nem tévesztendő össze a Nemzetközi Bírósággal, melynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van – írja a Wikipédia enciklopédia.
2019 májusáig 122 ország fogadta el a Bíróság alapokmányát, beleértve Dél-Amerika összes országát, szinte egész Európát (Románia és Magyarország is tagja), Óceánia nagy részét és Afrika nagyjából felét. További 31 ország aláírta, de nem ratifikálta a Római Statútumot. Négy aláíró állam – Izrael, Szudán, az Egyesült Államok és Oroszország – arról értesítette az ENSZ főtitkárát, hogy nem szándékoznak a jövőben taggá válni, és mint ilyenek nincsenek jogi alapú kötelezettségeik az alapokmány aláírása alapján. Az ENSZ negyvenegy tagállama nem írta alá és nem csatlakozott a Római Statútumhoz. Néhányan, köztük Kína és India, kritikusak a Bírósággal szemben. Ukrajna, egy nem ratifikáló aláíró, 2013-tól kezdve elfogadta a Bíróság joghatóságát.
Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman „letartóztatását” elrendelő határozatát. Ezt Marija Zaharova külügyi szóvivő közölte pénteken a Telegram-csatornáján. Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási előírások jogilag semmisek lesznek számunkra – hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő.
Mostantól havi rendszerességgel jegyezhetők a Fidelis állampapírok, amelynek idei első kibocsátása pénteken indul – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a légúti fertőzéses esetek jelentős növekedése ellenére sem támogatja az iskolák bezárását, de hangsúlyozta, hogy a betegség tüneteit mutató gyerekeket nem szabad közösségbe engedni.
Nem vette észre a közúti munkálatokra, útelhatárolásra figyelmeztető jelzést egy teherautó sofőrje, elütötte a munkásokat szállító autót – szerencsére az éppen üres volt. Az eset csütörtökön délután történt a brassói terelőúton.
Egy haldokló éjjeliszekrényén égő mécses okozta azt a kilenc páciens halálát és a szolgálatos orvos súlyos sérülését okozó tüzet, amely 2020 novemberében pusztított Karácsonkő megyei kórházának koronavírusos betegeket ápoló intenzív osztályán.
254 mellette és 192 ellene szavazattal fogadta el szerdán este a parlament Románia 2025-ös költségvetését. A büdzsé 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint nem valószínű, hogy államfői mandátumának lejárta után Klaus Iohannis visszatér a pártba.
Másodszorra is elutasította szerdán a képviselőház és a szenátus összevont házbizottsága a Klaus Iohannis államfő tisztségből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezést, amelyet a Fiatal Emberek Pártja és az SOS Románia terjesztett elő.
Nicolae Ciucă volt liberális pártelnök és korábbi kormányfő szerdán bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről.
Cáfolta szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a 2025-ös állami költségvetés a megszorítások büdzséje.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de a tárgyalóasztalnál jelen kell lennie az Egyesült Államoknak és Európának is.
1 hozzászólás