Elfogatóparancs Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen

Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.

Közölték: a bűncselekményeket feltételezhetően Ukrajna megszállt területein követték el 2022. február 24-től kezdődően. A közlemény szerint „alapos a gyanú”, hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútuma értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli, mert a bűncselekményeket közvetlenül, illetve másokkal közösen, vagy mások közbejárásával követték el, valamint azért, mert elmulasztottak megfelelő ellenőrzést gyakorolni azok fölött, akik a bűncselekményeket elkövették, elkövetésüket megengedték és a tényleges irányításuk alá tartoznak.

– tudatta a bíróság.

Hova nem utazhat Putyin?

A Nemzetközi Büntetőbíróság (angolul International Criminal Court, ICC vagy ICCt) 2002-ben alakult állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének felelősségre vonására – az agresszió bűntette miatt vádolt személyek ügyeinek lefolytatására azonban csak 2017 óta van hatásköre. A Bíróság székhelye a hollandiai Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja. A Nemzetközi Büntetőbíróság nem tévesztendő össze a Nemzetközi Bírósággal, melynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van – írja a Wikipédia enciklopédia.

2019 májusáig 122 ország fogadta el a Bíróság alapokmányát, beleértve Dél-Amerika összes országát, szinte egész Európát (Románia és Magyarország is tagja), Óceánia nagy részét és Afrika nagyjából felét. További 31 ország aláírta, de nem ratifikálta a Római Statútumot. Négy aláíró állam – Izrael, Szudán, az Egyesült Államok és Oroszország – arról értesítette az ENSZ főtitkárát, hogy nem szándékoznak a jövőben taggá válni, és mint ilyenek nincsenek jogi alapú kötelezettségeik az alapokmány aláírása alapján. Az ENSZ negyvenegy tagállama nem írta alá és nem csatlakozott a Római Statútumhoz. Néhányan, köztük Kína és India, kritikusak a Bírósággal szemben. Ukrajna, egy nem ratifikáló aláíró, 2013-tól kezdve elfogadta a Bíróság joghatóságát.

Moszkva semmisnek tekinti a letartóztatási parancsot

Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman „letartóztatását” elrendelő határozatát. Ezt Marija Zaharova külügyi szóvivő közölte pénteken a Telegram-csatornáján. Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási előírások jogilag semmisek lesznek számunkra – hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő.