Bálványosfürdőn tárgyalnak az új régiókról

A regionális fejlesztési minisztérium nyilvános vitasorozatot szervez Románia közigazgatási régióinak újraalakításáról. Május folyamán többek között Jászvásárra, Temesvárra, Kolozsvárra és Konstancára látogatott el egy-egy kormányküldöttség, mely Liviu Dragnea vezetésével csütörtökön Szebenbe, pénteken pedig Bálványosfürdőre érkezett. A Best Western Grand Hotelben délelőtt tíz órától zajló tárgyalásra az említetteken kívül meghívást kaptak még a jelenlegi fejlesztési régióhoz tartozó települések polgármesterei és helyi képviselői, valamint szakértők és újságírók.

A székelyföldi kitérő apropóján Izsák Balázs SZNT-elnök nyílt levélben fordult a Bálványosfürdőre látogató miniszterelnök-helyetteshez, melyben Dragnea azon kijelntéseire reagál, miszerint „régióátalakítás nem etnikai kritériumok szerint fog végbemenni, hanem fejlesztési szempontok szerint”. Az SZNT elnöke ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a „2/1968 számú törvény 3. cikkelye értelmében a megye városokból és falvakból tevődik össze – amelyek az ország területi-közigazgatási megszervezésének alapegységei – a földrajzi, gazdasági, társadalmi-politikai és etnikai körülmények, valamint a lakosság kulturális kapcsolatainak, hagyományainak figyelembevételével”. Ezzel a törvénnyel összhangban jött létre a magyar többségű Hargita és Kovászna megye, „ön (Dragnea – szerk. megj.) pedig azt ígéri most nekünk, hogy Románia jövendő közigazgatási térképen nem lesz magyar többségű tartomány” – húzza alá Izsák, hozzátéve, hogy Dragneáék a mostani régióátalakítás során olyan kritériumokat vetnek el, amelyeket még „Ceaușescu sem mert megtenni”. Állítását Izsák Románia kisebbségvédelemre vonatkozó, 1945 és 1989 közötti nemzetközi kötelezettségvállalására alapozza.

A SZNT elnöke levelében ugyanakkor arra hívja fel a miniszterelnök-helyettes figyelmét, hogy a nemzetközi jog normáit jóhiszeműen kell értelmezni és a nemzetközi közösség tagjai által vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen kell teljesíteni, megkerülő praktikák vagy burkolt célokat követő értelmezések nélkül. „Tudatában vagyok annak, nehéz megérteni, de még nehezebb elfogadni ezt az elvet, egy olyan országban, ahol még a népszámlálási eredményeket is rosszhiszeműen megváltoztatják. De önnek is tudatában kellenie, hogy nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700 ezer székely akaratát, akik nem értenek egyet a kormány régiósítási tervével, és akik kifejezték azt az akaratukat, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió. (…) Mi székelyek, Székelyföld többségi lakói nem fogunk megszavazni egyetlen olyan tervezetet sem, amely Székelyföldet szétdarabolná vagy egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolná” – zárja határozottan levelét Izsák.