Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
A Meta felhagy tényellenőrzési programjával a hozzá tartozó közösségimédia-felületeken és enyhít a vélemények szabad kifejtésének korlátain – jelentette be Mark Zuckerberg, a technológiai óriáscég tulajdonos-elnöke kedden.
2025. január 08., 12:432025. január 08., 12:43
Az üzletember egy videóban közölte, hogy a továbbiakban nem veszik igénybe külsős úgynevezett „tényellenőrök” (fact checkers) munkáját, hanem az X közösségi oldalon alkalmazott „közösségi bejegyzések” (community notes) módszerére térnek át, aminek lényege, hogy
„Visszatérünk gyökereinkhez, a hibák csökkentésére összpontosítunk, egyszerűsítjük működési politikáinkat, és helyreállítjuk a véleménykifejtés szabadságát felületeinken”
– fogalmazott a Facebook alapítója, a Meta tulajdonos-elnöke. A cég a Facebook mellett az Instagram és más közösségi platformok tulajdonosa is.
A Meta a 2016-os amerikai elnökválasztást követően indította el úgynevezett tényellenőrzési programját, amelyben
Az eljárást komoly viták kísérték, és számos alkalommal érte a közösségi médiumot az a kritika, hogy politikai nyomásra cselekedett, az általa alkalmazott „tényellenőrzés” pedig szelektív, és jórészt a konzervatív vélemények lehalkítására szolgál.
A cég vezetői a közelmúltban elismerték, hogy törekvésük „túlságosan messzire ment”.
Joel Kaplan, a Meta globális igazgatója a Fox News Digitalnak adott interjúban felidézte, hogy független, külső szereplőkhöz fordultak a tényellenőri program keretében, de
Elmondta: ahelyett, hogy „úgynevezett” szakértőkhöz fordulnának, a jövőben a közösségre támaszkodnak, arra, hogy a felhasználók maguk tehetnek saját megállapításokat arra, amit olvasnak.
Joel Kaplan arról is beszámolt, hogy módosítanak a Meta belső tartalommoderáló előírásain is, különös tekintettel azokra a szabályokra, amelyekről úgy érzik, „túlságosan megszorítók, és nem engednek elegendő párbeszédet olyan érzékeny témákról, mint a bevándorlás, a transzneműség és a gender”.
– tette hozzá a Meta globális igazgatója.
Kaplan a Trump-adminisztráció közelgő hivatalba lépését igazi lehetőségnek nevezte a változtatások megtételére, mert egy „olyan adminisztráció lép hivatalba, amelytől mi sem áll távolabb, mint hogy vállalkozásokra nyomást gyakoroljon a cenzúra érdekében, és, amely óriási támogatója a szólás szabadságának”.
A közösségi tartalomellenőrzésre először a Meta egyesült államokbeli felületein térnek át.
254 mellette és 192 ellene szavazattal fogadta el szerdán este a parlament Románia 2025-ös költségvetését. A büdzsé 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint nem valószínű, hogy államfői mandátumának lejárta után Klaus Iohannis visszatér a pártba.
Másodszorra is elutasította szerdán a képviselőház és a szenátus összevont házbizottsága a Klaus Iohannis államfő tisztségből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezést, amelyet a Fiatal Emberek Pártja és az SOS Románia terjesztett elő.
Nicolae Ciucă volt liberális pártelnök és korábbi kormányfő szerdán bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről.
Cáfolta szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a 2025-ös állami költségvetés a megszorítások büdzséje.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de a tárgyalóasztalnál jelen kell lennie az Egyesült Államoknak és Európának is.
Mintegy tízen meghaltak a svédországi Örebro egyik felnőttoktatási központjánál lezajlott lövöldözésben, köztük a feltételezett elkövető is, akinek semmilyen bűnelkövetői múltja nem volt – közölte a helyi rendőrség vezetője kedd este.
Elutasította keddi együttes ülésén a parlament két házának összevont költségvetési bizottsága az alkotmánybíróság idei költségvetésének egyik tételét, az intézmény alkalmazottainak és a nyugdíjas bíráknak szánt gyógyszerekre előirányzott 700 ezer lejt.
Megfellebbezte kedden a 2 Mai településen drogos állapotban vezetve két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu a mangaliai bíróság alapfokú ítéletét, amely szerint tíz évet kellene börtönben töltenie.
Óriási Mária-szobor építése kezdődött meg a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban, az 55,6 méter magas emlékmű egy lengyel milliárdos házaspár hálaadó adományából valósul meg.
2 hozzászólás