Csíkszeredában született, Esztergomban alussza örök álmát Tamás József (1868–1931) építész, a madéfalvi Siculicidium emlékmű tervezője. Emlékét ma már méltó módon ápolják, bár volt idő, amikor sírjának megmentéséért akciót kellett indítsanak a madéfalviak. Szerencsére sikerrel.
A gyerekeknek általában nem a kedvenc elfoglaltságuk a fogmosás, és a fogorvosi székbe is csak akkor ülnek, ha már nagyon fáj a foguk, vagy a szülők erővel elcipelik őket. Ezen a gyermeki hozzáálláson kíván változtatni Kerekes-Máthé Bernadette, aki fogorvosként, egyetemi tanárként meseírásra adta a fejét.
Talán a tanügyi rendszer hiányosságai miatt, de az alternatíva hiánya miatt is egyre több szülő érdeklődik Erdélyben is az otthonoktatás iránt. Sokan nem csak érdeklődnek, fel is vállalják, hogy szabadidejüket, esetenként munkájukat feláldozva saját maguk oktassák a gyereket.
Bartus Sándort, becenevén Bogyót úgy ajánlották figyelmembe, hogy érdekes figura. Székelyudvarhelyről Szombathelyre vetette a sors, majd a Magyar Állami Operaház énekese lett. Jelenleg Piliscsabán él boldogan. Pihenőzónába ért az élete. Erről (is) beszélgettünk.
Maros-Torda Vármegye Vitézi Székkapitánysága 1940–1944 közötti történetének kutatásához összeállításához kér segítséget Berekméri Árpád Róbert és Nemes Gyula történész. Keresik az ebben az időszakban vitézzé avatott, illetve várományosként esküt tett egykori marosvás&am
Több mint száz éve működik a székelyudvarhelyi Kováts Fényképészet, amely immár négy nemzedék örökségét őrző fotómúzeummá avanzsált, de a modern korral is tartja a lépést. Ide betérni valóban felér egy időutazással. ifj. Kováts Árpád kalauzol végig az épületen.
Sokat segít a gyermeknevelésben, és a pedagógusok munkáját is megkönnyíti, ha megismerik a gyerek temperamentumát, és vérmérsékletének megfelelően szólnak, viszonyulnak hozzá – állítja a magyarországi Karkus Ottó, aki több mint húsz éve oktat Waldorf-iskolában.
Kányádi Szilárdot nevezte ki a fenntartó csíkszeredai önkormányzat február elsejétől a Csíki Játékszín élére. A székelyudvarhelyi származású színész-rendezővel beszélgettünk.
Sisak, páncél, szandál az öltözete egy római katonának, a fegyvere pedig a pajzs, a kard és a tőr. Sokáig csak múzeumban vagy filmekben láthattunk ilyen autentikus római katonát, két éve immár, hogy marosvásárhelyi történészek is megelevenítik a második század harcosait.
Túl sok város nem mondhatja el a környéken magáról, hogy egyik „negyede” egy síparadicsom. Na jó, a paradicsom talán túlzás, de tény, hogy bő húsz perc autózásra a belvárostól sokféle téli kikapcsolódásnak élhetünk úgy, hogy nem megyünk tőle csődbe. Hargitafürdőn néztünk körül.
Ismeretségünk nem hétköznapi. A folyosón kúszott egy dalfoszlány, a varázslat nyomába eredtem, benyitottam a terembe, és ott volt Cári Tibor. Komponált. Ennek már jó pár éve, de nem sokat változott. Ugyanolyan magas, sármos, irigylésre méltón kiegyensúlyozott, és továbbra is szerény.

A Helyzetbe hozunk! különkiadásának vendége Mandel Kata olimpikon hódeszkás.
Lassan négy éve Marosvásárhelyen működik Gambia Köztársaság romániai diplomáciai képviselete, ahonnan a térség tizenhárom országával tartanak kapcsolatot. Az afrikai országról, érdekességekről, tudnivalókról beszélgettünk a -képviselet vezetőjével, Osváth Pállal.
Nincs két egyforma menyasszony, így nincs két egyforma smink sem – állítja Kovács Krisztina kozmetikus. Nemcsak a stílus, az egyéniség, az igények, de az arc, a szem, de még az ajkak formája is eltér, és persze a hajszín, sőt sok esetben a dekoráció is meghatározza, milyen lesz az összkép.
Noha rajzolt és festett is, végül a fametszés, a lapdúcra vésett, kézi erővel történő nyomtatással előállított képek készítése mellett kötelezte el magát a csíkszeredai Imets László. Márton Áron püspök is szerzett neki papírt, később a Szekuritáté tiltotta el az alkotástól.
Régmúlt idők legszavahihetőbb tanúi, a címerek egyre inkább visszanyerik létjogosultságukat. Bár még mindig kevés az olyan szakember, aki az ősi tanúk kutatásával, felújításukkal vagy egykori címerek újbóli megrajzolásával foglalkozik, Marosvásárhely büszkélkedhet két ilyen személlyel.
A blokk is lehet regényes, egy blokknak is lehet regénye – véli Vajda Gergely, a helyi napilap újságírója. És ahogy a főhős, én is kiteszem a diktafont az asztalra, hogy a Székelykeresztúron élő Zsidó Ferenccel a Gutenberg Kiadónál megjelent Huszonnégy című regénye kapcsán beszélgessünk.
Itt a farsang, áll a bál! A népszerű gyermekdalban foglaltakhoz híven egyre több helyen van farsangi láz van, főként a kisgyermekes családokban gyakori téma mostanság, hogy kinek, minek öltözzenek a kicsik az óvodai, iskolai maszkabálon. A farsangi alakoskodás azonban nemcsak a gyermekek számára öröm.
Kultúrotthonok nézőterei telnek meg szerte Székelyföldön, a közönség kacag, szórakozik: Legtöbbjük ugyan már látott hasonló helyzeteket a mindennapokban, de így felmutatva mégiscsak vicces. Hogy miért? Erre talán a két év szünet után újra összeállt Székely Góbék társulat tagjai sem tudják a választ.