Szikár, kemény vonásai, barázdált arca láttán az jut eszembe, hogy mintázni való. De ez az ő szakterülete. Neki köszönheti Székelyudvarhely egyebek közt Benedek Eleket, Tamási Áront és a Vasszékelyt, persze művészi kivitelben. Szabó Jánossal beszélgettünk.
Ha mi nem tudjuk megoldani a saját családi problémáinkat, akkor egy kívülálló sem fog tudni segíteni rajtunk – gondolják sokan. Pedig ez egyáltalán nem igaz, legtöbbször ugyanis túlságosan benne vagyunk érzelmileg a saját „mocsarunkban”, ezért sem látjuk a kiutat.
A beavatottakon kívül talán kevesen tudnak a székely nyúlról, a hobbi és haszonállat-tenyésztők körében azonban már egyre elterjedtebb ez az új nyúlfajta. Egy fiatal székelyföldi állatorvos, Rákossy Zsigmond tenyésztette ki, mint mondta, érzelmi okokból.
Szíves fogadtatás, kedves emberek, különleges vidékek, városrészek, a megnyitó majd interjúk sorozata – sok szép élménnyel tért haza Moldován Zsolt csíkszeredai festőművész, aki munkáit mutatta be egy csoportos kiállításon Algéria fővárosában.
Kevés a víz, alig van áramszolgáltatás, nincs fűtőanyag, nehéz körülmények között élnek az emberek, mégis árad a nyugalom belőlük – mesélte a himalájai Zanglában látottakat Zakariás Botond, aki önkéntesként úgynevezett napiskola építésében vett részt a Kis-Tibetnek is nevezett térségben.
Katona Linda közel tíz éve, hogy Oxfordban él, akkor a számítástechnikát és a mérnöki diplomáját váltotta agykutatásra: eleinte csak belekóstolt a különleges tudományágba, s mára nem is tudja elképzelni az életét másként. De mi kell ahhoz, hogy valaki Oxfordba kerüljön, hogy agykutatóként dolgozhasson?
Gazdálkodó családban nőtt fel, természetes volt számára, hogy állatokkal foglalkozzon. A gyulafehérvári „kántoriskola” elvégzése után állatorvosi diplomát szerzett. Pál Lehel öt éve jár az alcsíki falvakba állatokat gyógyítani, tavasszal pedig megnyitja a kisállatrendelőjét Csíkszentimrén.
Olvasóklub alakult a nyár végén az egyik udvarhelyi könyvesboltban: minden hónap utolsó csütörtökén találkoznak, és kötetlen beszélgetés során kivesézik olvasmányaikat. Elmentünk az évnyitó ülésre, hogy megtudjuk, miért járnak össze kötelezőt olvasni.
Kereken ötvenedik születésnapján mutatják be Sepsiszentgyörgyön a többszörös olimpiai- és világbajnok tornász, Szabó Katalin életéről szóló könyvet. Nehéz meccs volt – jellemzi a kötet megszületésének folyamatát szerzője, Csinta Samu. Hogy miért? Beszélgetésünkből kiderül.
Egyre ellenállóbbak a baktériumok az antibiotikumos készítményekkel szemben, így eljöhet az időszak, amikor a betegségeket okozó baktériumokra már nem hatnak a gyógyszerek. Románia az Európai Unióban második helyen áll az antibiotikum-fogyasztás tekintetében, a jelenség alól pedig mi sem képezünk kivételt.
Míg a kilencvenes években és azelőtt divatos volt telerakni az otthoni könyvespolcokat, mára kevesebben és kevesebbet vásárolnak. És hogy mit vásárolnak? Leginkább azt, amit a marketing diktál, és sokszor azt, amit a moziban, televíziókban is lehet látni.

Az FK Csíkszereda értékes pontot szerzett Ploiești-en, miközben a Sepsi OSK kiütéssel biztosította helyét a 2. Liga felsőházában. A jégkorongozók a székely derbik jegyében a román bajnokság négyes döntőjére és az Erste Liga rájátszására készülnek.
Nem csak nőknek segíthet a meddőségi problémák elhárításában az Aviva-torna – tudtuk meg többek közt a módszer csíkszeredai oktatójától. Keresztes Erikánál öt év alatt több száz nő tornázott, a tréner pedig számon tartja a született kisbabákat is.
Mindannyiunknak állandó nyűgje, hogyan tartsuk tisztán a lakásunkat. Na de amikor naponta húsz szobát kell tökéletesen tisztává varázsolni, akkor egyáltalán nem mindegy, milyen módszert használunk. Hogy csinálják ezt a profik? Németországi hotelmunkára szakosodott hazai cégnél néztük meg.
Egy autó, amelyben mindaz, amit először hátrányának tűnt, tulajdonképpen előnyére válik. Körbejártuk, átvizsgáltuk, belenéztünk, mérlegeltünk: tényleg a B-szegmensbe, a kisautók mezőnyébe érkezett ez a típus?
A marosvásárhelyi Teleki-ház a 20. század folyamán több ízben komoly műemléki beavatkozásokon esett át, a két világháború között nyugati szárnyát lebontották, ezt 1957-ben építették újjá. Az épület most az Örökségünk őrei projekt keretében került előtérbe.
Van egy elfeledett címergyűjteménye a székelyudvarhelyi Kabdebó nyomdának. Kabdebó Sándor, akinek keze munkáját dicséri a több mint hetven bekeretezett címerrajz, két éve elhunyt, és sajnos utódai nem sokat tudtak mesélni a részletekről.
Mindig is azt gondoltam, csak úgy szeretnék megöregedni, mint Bányai Éva néni. Sikkesen. Ahogy 93 évesen szolid eleganciával, egyenes tartással, sétabotjának egyenletes koppanása közepette tipeg végig a Kossuth utcán. Székelyudvarhely emblematikus asszonyával beszélgettem.
Nem hagyta abba a politizálást Bernády György, Marosvásárhely legendás polgármestere azután sem, hogy másodszor is elköszönt városvezetői tisztségétől. A nevével fémjelzett tömörülés a fő iránnyal szembemenve politizált, megpróbálva ismét magyar irányítás alá helyezni a várost.