
Marosvásárhelyen szakkollégium és utca is őrzi a neves orvos emlékét
Kétszázötven éve, 1768. március 7-én Közép-Szolnok megye Czigányi településén született Gecse Dániel, később Marosvásárhely humánus orvosa, egy „emberbaráti intézet” létrehozója, a halála után róla elnevezett alapítvány és a szellemiségét ápoló mai szakkollégium névadója.
2018. március 07., 16:002018. március 07., 16:00
Gecse Dániel anyja Tétsi Krisztina, a marosvásárhelyi kollégium teológia professzorának lánya, apja a szárazajtai Gecse Benjámin, aki elhagyta családját. Kora gyermekkorától nehéz anyagi viszonyok között éltek, és bizonyára ez fejlesztette ki lelkében a szegényekkel, elhagyatottakkal való mélységes együttérzést, ami megalapozta későbbi emberbaráti ténykedését.
Miután elvégezte a marosvásárhelyi Református Kollégiumot, az ifjú Gecse Dániel támogatást kapott a főegyházi tanácstól, aminek köszönhetően a pesti egyetemre ment, ahol 1798-ban doktori diplomát szerzett. 1799-ben rövid időre hazatért Marosvásárhelyre, gyakorló orvos volt, majd nemsokára Bécsbe utazott, ahol orvosi felkészülését gyarapította, tökéletesítette. Később Olaszországban szolgált, majd újra visszatért szülőföldjére, és Marosvásárhelyen telepedett le, járványorvosi minőségben dolgozott. Munkaköre gyakori, többnyire hosszabb idejű távolmaradással járt.
Hosszas és fárasztó peregrináció után 1815-ben végleg Marosvásárhelyen maradt, édesanyjához költözött. 1817-ben városi főorvosnak és kórházi orvosnak választották meg, és ezeket a munkaköröket haláláig betöltötte. Az 1811-ben létesült Szentgyörgy utcai közkórház főorvosa lett, ahol orvosi teendőit „pontossággal, hívséggel, emberi szeretettel végezte”.
Fő célja volt a város szakszerű egészségügyi ellátása, az orvoshiány felszámolása, a bábák szakképzésének a javítása, a kívánatos higiéniai viszonyok biztosítása. Hat hónapos betegeskedést követően 1824. május 13-án hunyt el. Síremléke a marosvásárhelyi református temetőben vasráccsal körülkerített impozáns emlékkő, a következő felirattal: Itt nyugszik orvos tudor Gecse Dániel, az Emberszereteti Intézet alapitója szül. 1768 mart. 7-én, meghalt 1824. máj. 13-án.
Gazdag és felelős szakmai életpályája mellett Gecse Dániel nevéhez leginkább az általa létrehozott „emberbaráti intézet” kötődik. Az alapítvány létrehozásának gondolata akkor született meg, amikor 1818. június 28-án részt vett a marosvásárhelyi Református Főiskola állandó megtelepedésének százéves ünnepélyén. 1820-ban kétezer forintos kezdőtőkével alapítványt hozott létre, azzal a kikötéssel, hogy kamatai száz évig tőkésíttessenek, s azok a kitűzött jótékony célra legyenek felhasználhatók. Száz éven keresztül az alapítvány sok segítséget nyújtott a rászorulóknak, ám az első világháború utáni pénzbeváltás miatt az alaptőke elértéktelenedett, s 1934-ben az intézetet felszámolták.
A Gecse Dániel Szakkollégium épülete
Fotó: gecsekollegium.ro
Gecse Dániel Institutum philanthropicum („emberbaráti intézet”) névvel illette alapítványát, amelynek az alapszabályzatát részletesen leírta, 62 paragrafusban foglalta össze. Meghagyta, hogy az összeg egyik felével a református kollégium tetszése szerint rendelkezhet majd, a másik rész felhasználásáról pedig „a főconsistorium a maga bölcs és jó elnézése szerint mindenkor szabadon határozzon”. A kamatok felhasználhatóságát nem részletezi az alapszabályzat, csak arra utal, hogy „használják mindenkor bölcsen a közboldogulásra”. Felhívja viszont a majdani elöljárók figyelmét a „kollégium fizikai és morális állapotjának előmozdítására”.
Életét és munkásságát legteljesebben egy nyolcvan oldalas kiadvány ismerteti, melynek címe: Néhai orvos Gecse Dániel életrajza, emberszereteti intézete és annak rövid felvilágosítása, kiadta az Intézeti Bizottság Marosvásárhelyen 1840-ben, nyomtattatott a kollégium betűivel. Névtelenül kiadta Antal János erdélyi református püspök, aki a kollégium tanáraként közreműködött a Gecse Dániel-féle „emberszereteti intézet” megalapításában. A püspök így vallott Marosvásárhely humánus orvosáról:
Gecse Dániel egyike azon marosvásárhelyi orvosoknak, akik a helyi vonatkozáson túl elismert orvostudósok voltak, és maradandót alkottak az orvostudomány, valamint a jótékonyság területén. „Szépen nyilatkozik meg benne a vallási türelmesség és a magyar nemzeti érzés, mely az egész lényét átható általános emberszereteten is minduntalan átcsillog. Kívánatos volna, hogy példája ne csak elismerést és dicséretet váltson ki a lelkekben, hanem tehetősebb s milliókat szerzett orvosoknál és más polgároknál követésre is találjon” – írták róla utódai.
Gecse Dániel síremlékének felirata a marosvásárhelyi református temetőben
Gecse Dániel példamutatása számunkra is kihívás. Hivatástudat, emberszeretet, közösségi felelősségérzet, áldozatkészség, a közösség szolgálatának mindenkori prioritása az egyéni érdekkel szemben – mind-mind ráillő jellemzők. Jó lenne, ha a jelenben még többen lennének azok, akik nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítanák, hogy az ő követői. Idén születésének kétszázötven éves évfordulóját ünnepelheti Marosvásárhely magyarsága, amely ma is élénken őrzi emlékét.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!