
Marosvásárhelyen szakkollégium és utca is őrzi a neves orvos emlékét
Kétszázötven éve, 1768. március 7-én Közép-Szolnok megye Czigányi településén született Gecse Dániel, később Marosvásárhely humánus orvosa, egy „emberbaráti intézet” létrehozója, a halála után róla elnevezett alapítvány és a szellemiségét ápoló mai szakkollégium névadója.
2018. március 07., 16:002018. március 07., 16:00
Gecse Dániel anyja Tétsi Krisztina, a marosvásárhelyi kollégium teológia professzorának lánya, apja a szárazajtai Gecse Benjámin, aki elhagyta családját. Kora gyermekkorától nehéz anyagi viszonyok között éltek, és bizonyára ez fejlesztette ki lelkében a szegényekkel, elhagyatottakkal való mélységes együttérzést, ami megalapozta későbbi emberbaráti ténykedését.
Miután elvégezte a marosvásárhelyi Református Kollégiumot, az ifjú Gecse Dániel támogatást kapott a főegyházi tanácstól, aminek köszönhetően a pesti egyetemre ment, ahol 1798-ban doktori diplomát szerzett. 1799-ben rövid időre hazatért Marosvásárhelyre, gyakorló orvos volt, majd nemsokára Bécsbe utazott, ahol orvosi felkészülését gyarapította, tökéletesítette. Később Olaszországban szolgált, majd újra visszatért szülőföldjére, és Marosvásárhelyen telepedett le, járványorvosi minőségben dolgozott. Munkaköre gyakori, többnyire hosszabb idejű távolmaradással járt.
Hosszas és fárasztó peregrináció után 1815-ben végleg Marosvásárhelyen maradt, édesanyjához költözött. 1817-ben városi főorvosnak és kórházi orvosnak választották meg, és ezeket a munkaköröket haláláig betöltötte. Az 1811-ben létesült Szentgyörgy utcai közkórház főorvosa lett, ahol orvosi teendőit „pontossággal, hívséggel, emberi szeretettel végezte”.
Fő célja volt a város szakszerű egészségügyi ellátása, az orvoshiány felszámolása, a bábák szakképzésének a javítása, a kívánatos higiéniai viszonyok biztosítása. Hat hónapos betegeskedést követően 1824. május 13-án hunyt el. Síremléke a marosvásárhelyi református temetőben vasráccsal körülkerített impozáns emlékkő, a következő felirattal: Itt nyugszik orvos tudor Gecse Dániel, az Emberszereteti Intézet alapitója szül. 1768 mart. 7-én, meghalt 1824. máj. 13-án.
Gazdag és felelős szakmai életpályája mellett Gecse Dániel nevéhez leginkább az általa létrehozott „emberbaráti intézet” kötődik. Az alapítvány létrehozásának gondolata akkor született meg, amikor 1818. június 28-án részt vett a marosvásárhelyi Református Főiskola állandó megtelepedésének százéves ünnepélyén. 1820-ban kétezer forintos kezdőtőkével alapítványt hozott létre, azzal a kikötéssel, hogy kamatai száz évig tőkésíttessenek, s azok a kitűzött jótékony célra legyenek felhasználhatók. Száz éven keresztül az alapítvány sok segítséget nyújtott a rászorulóknak, ám az első világháború utáni pénzbeváltás miatt az alaptőke elértéktelenedett, s 1934-ben az intézetet felszámolták.
A Gecse Dániel Szakkollégium épülete
Fotó: gecsekollegium.ro
Gecse Dániel Institutum philanthropicum („emberbaráti intézet”) névvel illette alapítványát, amelynek az alapszabályzatát részletesen leírta, 62 paragrafusban foglalta össze. Meghagyta, hogy az összeg egyik felével a református kollégium tetszése szerint rendelkezhet majd, a másik rész felhasználásáról pedig „a főconsistorium a maga bölcs és jó elnézése szerint mindenkor szabadon határozzon”. A kamatok felhasználhatóságát nem részletezi az alapszabályzat, csak arra utal, hogy „használják mindenkor bölcsen a közboldogulásra”. Felhívja viszont a majdani elöljárók figyelmét a „kollégium fizikai és morális állapotjának előmozdítására”.
Életét és munkásságát legteljesebben egy nyolcvan oldalas kiadvány ismerteti, melynek címe: Néhai orvos Gecse Dániel életrajza, emberszereteti intézete és annak rövid felvilágosítása, kiadta az Intézeti Bizottság Marosvásárhelyen 1840-ben, nyomtattatott a kollégium betűivel. Névtelenül kiadta Antal János erdélyi református püspök, aki a kollégium tanáraként közreműködött a Gecse Dániel-féle „emberszereteti intézet” megalapításában. A püspök így vallott Marosvásárhely humánus orvosáról:
Gecse Dániel egyike azon marosvásárhelyi orvosoknak, akik a helyi vonatkozáson túl elismert orvostudósok voltak, és maradandót alkottak az orvostudomány, valamint a jótékonyság területén. „Szépen nyilatkozik meg benne a vallási türelmesség és a magyar nemzeti érzés, mely az egész lényét átható általános emberszereteten is minduntalan átcsillog. Kívánatos volna, hogy példája ne csak elismerést és dicséretet váltson ki a lelkekben, hanem tehetősebb s milliókat szerzett orvosoknál és más polgároknál követésre is találjon” – írták róla utódai.
Gecse Dániel síremlékének felirata a marosvásárhelyi református temetőben
Gecse Dániel példamutatása számunkra is kihívás. Hivatástudat, emberszeretet, közösségi felelősségérzet, áldozatkészség, a közösség szolgálatának mindenkori prioritása az egyéni érdekkel szemben – mind-mind ráillő jellemzők. Jó lenne, ha a jelenben még többen lennének azok, akik nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítanák, hogy az ő követői. Idén születésének kétszázötven éves évfordulóját ünnepelheti Marosvásárhely magyarsága, amely ma is élénken őrzi emlékét.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!