
Nagy Évának az az ötlete támadt, hogy a karácsonyt és a húsvétot összehozza, és a hímes tojásokat ezúttal mézeskalácsból készíti
Fotó: Barabás Ákos
Amikor egy hagyomány kezd kifulladni, a megszokás pedig fullasztani, érdemes kissé máshonnan megközelíteni, a kreativitást híva segítségül. Nagy Évának az az ötlete támadt, hogy a karácsonyt és a húsvétot összehozza, és a hímes tojásokat ezúttal mézeskalácsból készíti.
2018. március 30., 16:302018. március 30., 16:30
Nagy Éva ügyvédként dolgozik, de szabad idejében kézműveskedik, csak úgy hobbiból. Lakása minden szegletében fellelhető a keze nyoma. A falon narancsszeletekként kifestett óra, a polcon hungarocellből kreált óriástojás, de foglalkozott már dekupázstechnikával vagy gyöngyfűzéssel is, egy időben pedig gipszből öntött csodaszép velencei maszkokat.
Már kiskoromban is kötöttem, horgoltam, magam varrtam a babaruhákat. Egyetemistaként vettem a Praktikát, és sajnálkoztam, hogy milyen jó ötletek vannak benne, de akkor még nem lehetett hozzájutni a kellékekhez. Most hogy vannak hobbiboltok, időnként beszabadulok” – meséli kacagva.
A mézes tojásokra az interneten talált rá, már tavaly kipróbálta a technikát, sőt karácsonykor gömböket is készített.
Ez is ehető tojás, de másként. Nem lehet belőle majd rakott krumplit készíteni
Fotó: Barabás Ákos
Most egy fél napot áldozott a műveletre. A hagyományos mézeskalácsrecept szerint begyúrta a tésztát, majd egy tojás alakú fém vágóval kiszaggatta. A másik fontos kellék a fél tojás alakú forma, amely tapadásmentes bevonatú, de azért érdemes olajjal és liszttel bekenni, majd úgy felvinni rá a masszát. „A szélét el kell dolgozni, ha nem egyenletes, és tepsibe téve mehet is a sütőbe.
hiszen később a díszítés során fogni kell, és könnyen berepedezhet” – magyarázta Éva. A sütéshez tizenkét forma állt rendelkezésére, így egyszerre hat tojás tudott elkészülni.
A bevonathoz ételfestéket, egy tojássárgát és kevés tejet kavart össze hidegen. A színezéket kétszer is felvitte ecsettel, és mindkétszer visszatette a sütőbe tíz percre, ötven fokra. A végén jól kihűtötte mindet, miközben előkészítette a cukormázat. „A porcukor, egy tojásfehérje és a keményítő elegyének tejföl állagúnak kell lennie. Ha pár csepp citromot adunk hozzá, még fényesebb lesz” – árulta el. A díszítéshez habzsákot és egy milliméteres fejet használt, előbb azonban óvatosan összeborította és a cukormázzal összeragasztotta a fél tojásokat, csak ezután fogott neki „megírni” őket. A hagyományos népi díszítőelemekért ugyancsak az internethez fordult, a gyimesi motívumokból is válogatott. A jellegzetes metszéspontokat, osztóköröket szintén figyelembe vette. Éva negyven ehető tojást készített, a locsolókat ezekkel fogadja majd, de azért igazi piros tojást is fest még. A kézműves remekek tojásfára aggatva díszként is jól mutatnak.
A hagyományos népi díszítőelemek a hímes tojásokon is megtalálhatók
Fotó: Barabás Ákos
A tojásdíszítés szokása a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza. Az egyes díszítőelemek az ősrégészeti anyagban, az ókori magas kultúrák szimbólumai és a Közel-Keleten ma is használt mágikus jelek között lelhetők fel, más részét reneszánsz eredetű hímzés- és kerámiaornamentikából vették át. Az egyházi szimbolika szerint a feltámadt Krisztust jelképezi. A görögkeleti vallásban a halottkultuszban van szerepe. Korábban feudális szolgáltatás is volt. A húsvéti tojás fogyasztása körüli hiedelmek a parasztsághoz fűződnek: jótékony hatást tulajdonítottak neki, a héját mágikus tárgyként használták. A tojások hagyományos díszítése festéssel, hímzéssel, batikolással, patkolással történt.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!