A királynőnek is teljesíteni kell? A méhek barátját ez is érdekli

Tizenegyedikes tanuló volt a Bolyai Farkas Gimnázium természettudomány – intenzív angol-német osztályában, amikor első díjat nyert a biológia versenyen. Nyertes dolgozatában a méhek és a méhkirálynő különleges világát mutatta be. Annak a hatéves kutatásnak az eredményeit dolgozta fel, amelynek során

A hat évig tartó megfigyelések során megállapította, hogy az egy-, a két- és a hároméves méhkirálynőnek a legjobb a petéző képessége. Mint a Tudományos Diákkörök Országos Konferencia (Tudok) biológia szekciójának első helyezettje, a következő évben már a magyarországi Tudokon versenyzett. Kutatásának témája a környezet- és korfüggő zsírfelhalmozás a méheknél, a dolgozat címe Hol és mikor híznak a méhek? Ezzel a  dolgozattal az országos szakaszon második helyezett, a nemzetközi szakaszon pedig első lett. Kitartó munkája, kutatásainak eredménye újabb díjakat hozott számára: 2016-ban és 2017-ben a Vállalkozástan tantárgyversenyen végzett az első helyen. Egyik évben, szintén a méhészet területén remekelt, egy méhészet-vállalkozást mutatott be. Szőcs Boróka elmondta, még a sporteredményeit is figyelembe vették a Felfedezettjeink 2018. pályázaton. Az Erdélyi sportolimpián két aranyérmet és egy ezüstöt nyert atlétikában, és a legjobb női sportolónak nevezték.

Érdeklődésünkre, hogy a tudományos munkája esetleg valamennyire hozzájárul-e a családi vállalkozáshoz, elmondta, annyiban igen, hogy azóta jobban átlátják a dolgokat, és olyasmikre is odafigyelnek, amire eddig nem. „De én biológiai szempont szerint haladok, nem a vállalkozás terén dolgozom” – tette hozzá. Miért érdekes a méhészet, mi az ami felkeltette az érdeklődését? – kérdeztük Borókától. „A méhészetben sok rejtély van. Én egy kis szeletét boncolgattam a nagy rejtélynek. Ezek az eredmények a méztermelést nem segítik, de természetesen a méhek életét jobban átlátjuk, megértjük” – magyarázta. Például zsírszázalékot mért falusi-, városi- és vándorméheknél. Az adatok feldolgozása után arra a következtetésre jutott, hogy zsírszázalék szempontjából jobb a méheket falun tartani a vándorlással szemben.

A rövid távú céljai között is a méhek további megfigyelése, kutatása szerepel, ahogy az is, hogy szeretne részt venni különböző tudományos konferenciákon, illetve tudományos szaklapokban közölni a dolgozatait, kutatásainak eredményeit. De az atlétika folytatása is a rövid távú célok között szerepel – hangsúlyozta. Hosszabb távon szeretne majd családot alapítani, illetve egyetemi tanár és méhkutató lenni. Az elsőéves egyetemista azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a különböző versenyeken kevésbé lett volna eredményes, ha nincsenek mögötte azok a különböző személyek, akik segítették a munkájában.