
A keresztény kultúrkörben a húsvéti piros tojás Krisztus kiontott vérének megjelenítője
Fotó: Péter Beáta
Miért tojást festünk húsvétkor és miért leginkább pirosra, miért locsolnak a legények és miért vízzel, mit jelképez a bárány és az ünnepi szimbólumaink közé az utóbbi időszakban belopózott nyuszi? A húsvéti ünnep jelképeire vonatkozó kérdéseinkre Sándor Cecília néprajzkutató válaszolt.
2018. március 30., 16:002018. március 30., 16:00
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, Jézus feltámadásának ünnepe. Az ünnepkörhöz hangsúlyos vallásos jelentésén túl is számos szimbólum kapcsolódik. A legismertebb ilyen talán a tojás. Sándor Cecília kifejtette, a tojás mint az élet, az újjászületés jelképe, a teremtésmítoszok és a népi hitvilág univerzális archaikus eleme, díszítése és kultikus felhasználása megelőzte az egyházi keresztény gyakorlatokat, tehát időben később, a húsvéti ünnepkör keretében vált a sírjából feltámadó Krisztus jelképévé.
„A keresztény kultúrkörben a húsvéti piros tojás Krisztus kiontott vérének megjelenítője.
Régen a tojásfestés színvilágát a rendelkezésre álló növényi eredetű festékanyagok határozták meg, felhasználták például a vöröshagyma héját, a zöld diót, az égerfát, a nyírlevelet, a fűzfalevelet és a kökörcsinvirág főzetét is. Így a piros mellett megjelent a zöld szín is, mint a természet tavaszi ébredésének, a kizöldülésének a jele” − magyarázta.
A húsvéti tojás díszítésének többféle módozatát ismerjük, a levélrátétes, textilrátétes megoldások mellett a ragasztott bevonatú, még az öntapadós módszerek is megjelentek.
− mutatott rá a néprajzkutató. Mint elmagyarázta, az írott tojások viasszal vagy savval kirajzolt, festett mintavilágát a geometrikus felosztás, az osztókörök kihímzése, valamint a virágdíszítés jellemzi, ezek jelentésére pedig a megnevezésük szóeredete utal, így például gondoljunk a csillag, a cserelapi, a tulipános, a szilvamagos, a fenyőágas hímzésekre.
A húsvéti locsolás hagyományaink jelentős része. „A magyar népéletben az öntözés napját vízbevető hétfőnek, húsvéthétfőnek nevezzük, ahogyan az a locsoló versben is elhangzik: »vízbevető hétfő, piros tojás kettő«. Bibliai párhuzama egyrészt a keresztelésre utal, másrészt arra a történetre, hogy a szent sírt őrző katonák a Jézus Krisztus feltámadásának hírét vivő jeruzsálemi asszonyokat vízzel öntötték le. A vízzel való meghintés a víz tisztító és megújító erejébe vetett hiten alapul. Keresztény hitvilágunkban Jézus vízben való megkeresztelkedése után, a nagyszombati szertartás keretében megszentelt víz az egyik legáltalánosabb gyógyító és megóvó eszköz, amelyet az emberi élet fontos eseményeinél használunk” − magyarázta el Sándor Cecília.
A locsolásnak ma már egy polgárosodottabb, kevésbé vizes változata használatos
Fotó: Kristó Róbert
Hozzátette, érdekesség, hogy korábban Székelyföldön, de főként Csíkban húsvét harmadnapján a leányok is bőségesen meghintették azokat a legényeket, akik elmulasztották őket meglocsolni. Az illatos vízzel (kölnivel) való locsolás a magyar népszokásunknak egy polgárosodott, napjainkra igen elterjedt formája.
Bár a virágvasárnaphoz is kapcsolódik, a húsvéti dekorációkban, az ünnep részeként a barka is megjelenik. A néprajzkutató kifejtette, a barka, csíki névváltozatában a pimpó a virágvasárnapi jeruzsálemi bevonulás olaj- és pálmaágának a mi éghajlatunk szerinti megjelenítője.
Virágvasárnaphoz kötődő jelkép, de húsvéti dekorációkban is megjelenik a barka
Fotó: Péter Beáta
„A magyar népi hitvilágban jelentős gyógyító, védelmező és rontásűző szentelményként tartják számon. Ismeretes, hogy megóvja a házat és a lakóit a bajoktól, így vihar, jégeső közeledtével a tűzbe dobnak néhány szemet, vagy kitűzik a bejáratához, hogy a villám ne a házba csapjon bele. A gazdák a szentelt barkát elássák a határban, hogy megóvják a földeket a jégesőtől” − sorolta a néprajzos.
Egyre inkább része a húsvéti szimbólumoknak a nyuszi is. „A mi legősibb bibliai eredetű húsvéti jelképünk a bárány. Az Ótestamentumban olvassuk, a zsidók áldozati bárány vérével kenték be az ajtófélfát, hogy elkerüljék a tizedik csapást. Jézus a keresztáldozatával örökre megváltotta az emberiséget, Agnus Dei, azaz magyarul Isten báránya, énekeljük egyházi énekünkben. A fonott kosárba és a húsvéti ünnepi asztalra a sült, megszentelt bárányhúsból készült ételek kerülnek” − idézte fel a néprajzkutató. Megtudtuk, a húsvétünnep jelképrendszere az utóbbi évszázadban egészült ki újabb elemekkel, mint amilyen a húsvéti ajándékozó nyúl (nyuszi) képzete.
A húsvéti nyuszi feltételezhetően német mintára terjedt el
Fotó: Pál Árpád
„Ez újkeletű és feltételezhetően a polgárosodás során német mintára terjedt el. Népszerűsége a húsvéti képeslapokkal fokozatosan vált általánossá” − fejtette ki Sándor Cecília. Hozzáfűzte, úgy gondolja, figyelni és tudatosan ügyelni is kell arra, hogy a saját megtartó hagyományainkat, szokásainkat ismerjük meg jobban és őrizzük meg azokat továbbra is.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
szóljon hozzá!