Hirdetés
Hirdetés

Bárány, pirostojás és az újonc nyuszi: mit üzennek húsvéti jelképeink?

A keresztény kultúrkörben a húsvéti piros tojás Krisztus kiontott vérének megjelenítője •  Fotó: Péter Beáta

A keresztény kultúrkörben a húsvéti piros tojás Krisztus kiontott vérének megjelenítője

Fotó: Péter Beáta

Miért tojást festünk húsvétkor és miért leginkább pirosra, miért locsolnak a legények és miért vízzel, mit jelképez a bárány és az ünnepi szimbólumaink közé az utóbbi időszakban belopózott nyuszi? A húsvéti ünnep jelképeire vonatkozó kérdéseinkre Sándor Cecília néprajzkutató válaszolt.

R. Kiss Edit

2018. március 30., 16:002018. március 30., 16:00

Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, Jézus feltámadásának ünnepe. Az ünnepkörhöz hangsúlyos vallásos jelentésén túl is számos szimbólum kapcsolódik. A legismertebb ilyen talán a tojás. Sándor Cecília kifejtette, a tojás mint az élet, az újjászületés jelképe, a teremtésmítoszok és a népi hitvilág univerzális archaikus eleme, díszítése és kultikus felhasználása megelőzte az egyházi keresztény gyakorlatokat, tehát időben később, a húsvéti ünnepkör keretében vált a sírjából feltámadó Krisztus jelképévé.

„A keresztény kultúrkörben a húsvéti piros tojás Krisztus kiontott vérének megjelenítője.

Idézet
A néphitben összefügg a piros színnek tulajdonított mágikus erővel, melynek védelmező, óvó szerepet tulajdonítanak.

Régen a tojásfestés színvilágát a rendelkezésre álló növényi eredetű festékanyagok határozták meg, felhasználták például a vöröshagyma héját, a zöld diót, az égerfát, a nyírlevelet, a fűzfalevelet és a kökörcsinvirág főzetét is. Így a piros mellett megjelent a zöld szín is, mint a természet tavaszi ébredésének, a kizöldülésének a jele” − magyarázta.

Hirdetés

Festett tojás, írott tojás

A húsvéti tojás díszítésének többféle módozatát ismerjük, a levélrátétes, textilrátétes megoldások mellett a ragasztott bevonatú, még az öntapadós módszerek is megjelentek.

Idézet
„A hagyományos húsvéti tojásnak ma is a korábban meghegyezett lúdtollal, a csángóknál a kesicével való írott tojást tartjuk”

− mutatott rá a néprajzkutató. Mint elmagyarázta, az írott tojások viasszal vagy savval kirajzolt, festett mintavilágát a geometrikus felosztás, az osztókörök kihímzése, valamint a virágdíszítés jellemzi, ezek jelentésére pedig a megnevezésük szóeredete utal, így például gondoljunk a csillag, a cserelapi, a tulipános, a szilvamagos, a fenyőágas hímzésekre.

Tisztító, gyógyító víz

A húsvéti locsolás hagyományaink jelentős része. „A magyar népéletben az öntözés napját vízbevető hétfőnek, húsvéthétfőnek nevezzük, ahogyan az a locsoló versben is elhangzik: »vízbevető hétfő, piros tojás kettő«. Bibliai párhuzama egyrészt a keresztelésre utal, másrészt arra a történetre, hogy a szent sírt őrző katonák a Jézus Krisztus feltámadásának hírét vivő jeruzsálemi asszonyokat vízzel öntötték le. A vízzel való meghintés a víz tisztító és megújító erejébe vetett hiten alapul. Keresztény hitvilágunkban Jézus vízben való megkeresztelkedése után, a nagyszombati szertartás keretében megszentelt víz az egyik legáltalánosabb gyógyító és megóvó eszköz, amelyet az emberi élet fontos eseményeinél használunk” − magyarázta el Sándor Cecília.

A locsolásnak ma már egy polgárosodottabb, kevésbé vizes változata használatos •  Fotó: Kristó Róbert Galéria

A locsolásnak ma már egy polgárosodottabb, kevésbé vizes változata használatos

Fotó: Kristó Róbert

Hozzátette, érdekesség, hogy korábban Székelyföldön, de főként Csíkban húsvét harmadnapján a leányok is bőségesen meghintették azokat a legényeket, akik elmulasztották őket meglocsolni. Az illatos vízzel (kölnivel) való locsolás a magyar népszokásunknak egy polgárosodott, napjainkra igen elterjedt formája.

A megszentelt barka

Bár a virágvasárnaphoz is kapcsolódik, a húsvéti dekorációkban, az ünnep részeként a barka is megjelenik. A néprajzkutató kifejtette, a barka, csíki névváltozatában a pimpó a virágvasárnapi jeruzsálemi bevonulás olaj- és pálmaágának a mi éghajlatunk szerinti megjelenítője.

Virágvasárnaphoz kötődő jelkép, de húsvéti dekorációkban is megjelenik a barka •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Virágvasárnaphoz kötődő jelkép, de húsvéti dekorációkban is megjelenik a barka

Fotó: Péter Beáta

„A magyar népi hitvilágban jelentős gyógyító, védelmező és rontásűző szentelményként tartják számon. Ismeretes, hogy megóvja a házat és a lakóit a bajoktól, így vihar, jégeső közeledtével a tűzbe dobnak néhány szemet, vagy kitűzik a bejáratához, hogy a villám ne a házba csapjon bele. A gazdák a szentelt barkát elássák a határban, hogy megóvják a földeket a jégesőtől” − sorolta a néprajzos.

A bárány és a nyuszi

Egyre inkább része a húsvéti szimbólumoknak a nyuszi is. „A mi legősibb bibliai eredetű húsvéti jelképünk a bárány. Az Ótestamentumban olvassuk, a zsidók áldozati bárány vérével kenték be az ajtófélfát, hogy elkerüljék a tizedik csapást. Jézus a keresztáldozatával örökre megváltotta az emberiséget, Agnus Dei, azaz magyarul Isten báránya, énekeljük egyházi énekünkben. A fonott kosárba és a húsvéti ünnepi asztalra a sült, megszentelt bárányhúsból készült ételek kerülnek” − idézte fel a néprajzkutató. Megtudtuk, a húsvétünnep jelképrendszere az utóbbi évszázadban egészült ki újabb elemekkel, mint amilyen a húsvéti ajándékozó nyúl (nyuszi) képzete.

A húsvéti nyuszi feltételezhetően német mintára terjedt el •  Fotó: Pál Árpád Galéria

A húsvéti nyuszi feltételezhetően német mintára terjedt el

Fotó: Pál Árpád

„Ez újkeletű és feltételezhetően a polgárosodás során német mintára terjedt el. Népszerűsége a húsvéti képeslapokkal fokozatosan vált általánossá” − fejtette ki Sándor Cecília. Hozzáfűzte, úgy gondolja, figyelni és tudatosan ügyelni is kell arra, hogy a saját megtartó hagyományainkat, szokásainkat ismerjük meg jobban és őrizzük meg azokat továbbra is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 18., szombat

Hit és helytállás a történelem árnyékában – bemutatták az Erdély arcai és harcai című filmet

Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.

Hit és helytállás a történelem árnyékában – bemutatták az Erdély arcai és harcai című filmet
Hirdetés
2026. április 18., szombat

Hawaii csirkemell – videó

A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.

Hawaii csirkemell – videó
Hawaii csirkemell – videó
2026. április 18., szombat

Hawaii csirkemell – videó

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Hirdetés