Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:10

A kedd esti kormánydöntés után sem veti el a tiltakozás lehetőségét a Sanitas

09:39

Meghirdették a roncsjárművek árverését Kézdivásárhelyen

09:33

DEAC–BJAHC döntő lesz a magyar hokibajnokságban

09:08

A nyugdíjkorhatár emelését tervezik bizonyos ágazatokban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Kapunyitás az államosításnak? Rendkívül magas az erdők és legelők adója

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket

Adókedvezményekről állapodott meg a kormánykoalíció

Bárány, pirostojás és az újonc nyuszi: mit üzennek húsvéti jelképeink?

A keresztény kultúrkörben a húsvéti piros tojás Krisztus kiontott vérének megjelenítője

Fotó: Péter Beáta

Miért tojást festünk húsvétkor és miért leginkább pirosra, miért locsolnak a legények és miért vízzel, mit jelképez a bárány és az ünnepi szimbólumaink közé az utóbbi időszakban belopózott nyuszi? A húsvéti ünnep jelképeire vonatkozó kérdéseinkre Sándor Cecília néprajzkutató válaszolt.

R. Kiss Edit

2018. március 30., 16:002018. március 30., 16:00

Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, Jézus feltámadásának ünnepe. Az ünnepkörhöz hangsúlyos vallásos jelentésén túl is számos szimbólum kapcsolódik. A legismertebb ilyen talán a tojás. Sándor Cecília kifejtette, a tojás mint az élet, az újjászületés jelképe, a teremtésmítoszok és a népi hitvilág univerzális archaikus eleme, díszítése és kultikus felhasználása megelőzte az egyházi keresztény gyakorlatokat, tehát időben később, a húsvéti ünnepkör keretében vált a sírjából feltámadó Krisztus jelképévé.

„A keresztény kultúrkörben a húsvéti piros tojás Krisztus kiontott vérének megjelenítője.

A néphitben összefügg a piros színnek tulajdonított mágikus erővel, melynek védelmező, óvó szerepet tulajdonítanak.

Régen a tojásfestés színvilágát a rendelkezésre álló növényi eredetű festékanyagok határozták meg, felhasználták például a vöröshagyma héját, a zöld diót, az égerfát, a nyírlevelet, a fűzfalevelet és a kökörcsinvirág főzetét is. Így a piros mellett megjelent a zöld szín is, mint a természet tavaszi ébredésének, a kizöldülésének a jele” − magyarázta.

Festett tojás, írott tojás

A húsvéti tojás díszítésének többféle módozatát ismerjük, a levélrátétes, textilrátétes megoldások mellett a ragasztott bevonatú, még az öntapadós módszerek is megjelentek.

„A hagyományos húsvéti tojásnak ma is a korábban meghegyezett lúdtollal, a csángóknál a kesicével való írott tojást tartjuk”

− mutatott rá a néprajzkutató. Mint elmagyarázta, az írott tojások viasszal vagy savval kirajzolt, festett mintavilágát a geometrikus felosztás, az osztókörök kihímzése, valamint a virágdíszítés jellemzi, ezek jelentésére pedig a megnevezésük szóeredete utal, így például gondoljunk a csillag, a cserelapi, a tulipános, a szilvamagos, a fenyőágas hímzésekre.

Tisztító, gyógyító víz

A húsvéti locsolás hagyományaink jelentős része. „A magyar népéletben az öntözés napját vízbevető hétfőnek, húsvéthétfőnek nevezzük, ahogyan az a locsoló versben is elhangzik: »vízbevető hétfő, piros tojás kettő«. Bibliai párhuzama egyrészt a keresztelésre utal, másrészt arra a történetre, hogy a szent sírt őrző katonák a Jézus Krisztus feltámadásának hírét vivő jeruzsálemi asszonyokat vízzel öntötték le. A vízzel való meghintés a víz tisztító és megújító erejébe vetett hiten alapul. Keresztény hitvilágunkban Jézus vízben való megkeresztelkedése után, a nagyszombati szertartás keretében megszentelt víz az egyik legáltalánosabb gyógyító és megóvó eszköz, amelyet az emberi élet fontos eseményeinél használunk” − magyarázta el Sándor Cecília.

A locsolásnak ma már egy polgárosodottabb, kevésbé vizes változata használatos

Fotó: Kristó Róbert

Hozzátette, érdekesség, hogy korábban Székelyföldön, de főként Csíkban húsvét harmadnapján a leányok is bőségesen meghintették azokat a legényeket, akik elmulasztották őket meglocsolni. Az illatos vízzel (kölnivel) való locsolás a magyar népszokásunknak egy polgárosodott, napjainkra igen elterjedt formája.

A megszentelt barka

Bár a virágvasárnaphoz is kapcsolódik, a húsvéti dekorációkban, az ünnep részeként a barka is megjelenik. A néprajzkutató kifejtette, a barka, csíki névváltozatában a pimpó a virágvasárnapi jeruzsálemi bevonulás olaj- és pálmaágának a mi éghajlatunk szerinti megjelenítője.

Virágvasárnaphoz kötődő jelkép, de húsvéti dekorációkban is megjelenik a barka

Fotó: Péter Beáta

„A magyar népi hitvilágban jelentős gyógyító, védelmező és rontásűző szentelményként tartják számon. Ismeretes, hogy megóvja a házat és a lakóit a bajoktól, így vihar, jégeső közeledtével a tűzbe dobnak néhány szemet, vagy kitűzik a bejáratához, hogy a villám ne a házba csapjon bele. A gazdák a szentelt barkát elássák a határban, hogy megóvják a földeket a jégesőtől” − sorolta a néprajzos.

A bárány és a nyuszi

Egyre inkább része a húsvéti szimbólumoknak a nyuszi is. „A mi legősibb bibliai eredetű húsvéti jelképünk a bárány. Az Ótestamentumban olvassuk, a zsidók áldozati bárány vérével kenték be az ajtófélfát, hogy elkerüljék a tizedik csapást. Jézus a keresztáldozatával örökre megváltotta az emberiséget, Agnus Dei, azaz magyarul Isten báránya, énekeljük egyházi énekünkben. A fonott kosárba és a húsvéti ünnepi asztalra a sült, megszentelt bárányhúsból készült ételek kerülnek” − idézte fel a néprajzkutató. Megtudtuk, a húsvétünnep jelképrendszere az utóbbi évszázadban egészült ki újabb elemekkel, mint amilyen a húsvéti ajándékozó nyúl (nyuszi) képzete.

A húsvéti nyuszi feltételezhetően német mintára terjedt el

Fotó: Pál Árpád

„Ez újkeletű és feltételezhetően a polgárosodás során német mintára terjedt el. Népszerűsége a húsvéti képeslapokkal fokozatosan vált általánossá” − fejtette ki Sándor Cecília. Hozzáfűzte, úgy gondolja, figyelni és tudatosan ügyelni is kell arra, hogy a saját megtartó hagyományainkat, szokásainkat ismerjük meg jobban és őrizzük meg azokat továbbra is.