Amikor egy hagyomány kezd kifulladni, a megszokás pedig fullasztani, érdemes kissé máshonnan megközelíteni, a kreativitást híva segítségül. Nagy Évának az az ötlete támadt, hogy a karácsonyt és a húsvétot összehozza, és a hímes tojásokat ezúttal mézeskalácsból készíti.
Miért tojást festünk húsvétkor és miért leginkább pirosra, miért locsolnak a legények és miért vízzel, mit jelképez a bárány és az ünnepi szimbólumaink közé az utóbbi időszakban belopózott nyuszi? Kérdéseinkre Sándor Cecília néprajzkutató válaszolt.
Tipikusan magyar húsvéti hagyomány a locsolás, egy sajátos szokásunk, amelyet sok férfi kényszerű kötelességként él meg, a nők az orrfacsaró pacsuliszagra szoktak panaszkodni, de szép számmal vannak, akik éltetik ezt a szokást. Mi ezúttal ismert apukákat kérdeztünk arról, hogy járnak-e öntözni.
Biztos kézzel húzott vonalak, jelentéssel bíró minták – ma is elevenen él a tojásírás hagyománya a Gyimesekben, ahová húsvétot megelőzően ellátogattunk. Megtudtuk azt is, hogy miért pirosra festik a tojást, és hogy festés közben miért kell hazudozni.
Ne gondoljuk azt, hogy egy sportág, a sportolás iránti szélsőséges szenvedély csupán a férfiak sajátja. A csíkszeredai Sajtos Katalin korcsolyát húzva a Sportklub és a román női jégkorong-válogatott oszlopos tagja, emellett saját fodrászszalonjában dolgozik. De hogyan fér ez össze?
Amikor szükség volt rá, festett szobát, majd táblaképet, rajzot is tanított, közben pedig olyan nagy léptékű alkotás tervezésével és kivitelezésével is töltött több mint egy évtizedet, mint a Csíki Mozi homlokzatát díszítő mozaik. Zsigmond Márton a monumentális művészet kevés képviselőjének egyike.
„A méhészetben sok rejtély van. Egy kis szeletét boncolgattam a nagy rejtélynek. Ezek az eredmények a méztermelést nem segítik, de a méhek életét jobban átlátjuk, megértjük” – mondja Szőcs Boróka. Az első éves egyetemista nemrég megnyerte Budapesten a Felfedezettjeink 2018 verseny fődíját. De mivel is? Erről faggattuk.
Sokszínű és többetnikumú, izgalmas hely az Egyesült Államok legnépesebb metropolisza, ahol sok hazánkfia is él. Például a csíkszeredai Búzás József, aki fagyiárusként kezdte, de ma már szakmájában talált állást. Most nekünk mesél arról, hogy milyen a New York-i élet.
Ki emlékszik még a szászrégeni sílécekre? Pedig volt egy időszak, amikor nehezen lehetett hozzájutni máshoz. A nosztalgia rózsaszín ködbe fedi a múltat, olyannyira, két kolozsvári vállalkozó vissza is hozná a köztudatba és a használatba a régeni léceket.
A tavaszi fáradtság csökkentése érdekében a szakemberek azt ajánlják, hogy a kalóriadúsabb táplálkozásról a vitamindúsabb ételekre térjünk át ebben a tavaszi időszakban, igyekezzünk ily módon is felfrissíteni szervezetünket. Mit együnk és miből, mennyit ajánlott fogyasztani? Szász Hunor dietetikust kérdeztük.
Egy harminc évvel ezelőtti japán modell műszaki alapjaira épült két évtizede Kelet-Európában a dél-koreai Matiz. Olyan tömegmodell lett belőle, amely az évek során vagy szó szerint szétporladt, vagy éppen a rozsda okozta teljes megsemmisülés irányába halad.

A Helyzetbe hozunk! különkiadásának vendége Mandel Kata olimpikon hódeszkás.
Sajgó Ilona textíliái ősi spirituális erőket rejtenek magukban. A Gyergyóalfaluban született, ma Marosvásárhelyen élő képzőművésszel életútjáról beszélgettünk.
Egy nő a biciklin ülve is nő, szó sincs arról, hogy le kellene mondani a legcsinosabb ruhadarabokról, legyen az egy ruha, szoknya vagy épp a magassarkú cipő. Ezt próbálták bizonyítani Marosvásárhelyen, ahol rendhagyó módon egy biciklis divatbemutatót szerveztek, ráadásul egy kerékpárszaküzletben.
Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadása. Lassan mindenki elkezdi beszerezni az ünnepi ebédre a hozzávalókat: sonkát, tojást, édességeket. Érdemes néhány dologra odafigyelni a vásárláskor, illetve az élelmiszerek elkészítésekor.
Lehet-e heti fél vagy egy órában zenét oktatni, ízlést alakítani? Milyen nehézségekkel küzdenek a zenét oktató tanárok? Hogyan érhető el, hogy a fiatalok ne csak manelét, hanem komolyzenét is hallgassanak? Szakemberekkel járjuk körül a témát.
Miután ötvenhatos elítélt lett, a mezőfelei Kacsó Tibor megjárta a román kommunista poklot. Nemrég emléket állítottak neki és két társának. Tizenöt éve nincs már az élők sorában. Nem sokkal halála előtt mesélte el, mit élt át.
Mi lesz mama, ha nyáron is tél lesz? Kérdezi az unokám a nagyanyjától. Már csak reménykedünk, hogy az idei nyáron Csíkban nem lesz tél. Csak tavasz a szívünkben. A cudar idő áthúzta a vártúrás tervünket, ezért Újtusnádot és környékét jártuk be.
Novák Károly Eduárd már nyolcévesen olimpiai aranyéremről álmodott, csakhogy gyorskorcsolyában képzelte azt. Aztán egy végzetes baleset miatt minden megváltozott: a sportoló húsz évesen elveszítette a lábfejét, és protézist kapott. De nem adta fel: új sportágat választott, s a cél maradt: olimpiai bajnok lenni mindenáron.