Sebestyén Júlia: mindenkiből lehet matematikus

Sokan folytatták matematika szakon, informatikán. Van egy lány, akit ötödik osztályban megbuktattam, de a család megértette, hogy a buktatás nem büntetés, hanem segítség. Ez a gyerek ma matematika szakos tanár. Sok tanítványom egyetemi tanár vagy felelősségteljes állást tölt be Amerika, Európa intézményeiben.

– Ezen a legutóbbin kívül még számos elismerésben részesült, ha jól tudom...
– Itthon kevésbé, de máshol értékelték a munkámat.  Craiován, Bukarestben, Kolozsváron díjaztak, legtöbbször a matematikai ismeretek terjesztésében és a tehetséggondozásában elért eredményeimért. Értékelték a Bolyai-múzeum felújításához és a Házsongárdi temetőben Vályi Gyula ledöntött síremlékének felállításához és a sír rendbeteteléhez való hozzájárulásomat.

– A matematika iránti szenvedélye hogyan kezdődött?

A gyerekek iránti szeretetem egészen kisgyerekkoromig nyúlik vissza. Én Csíkcsicsóban születtem, Bákóban és Csíkszentdomokoson végeztem az általános iskolát. A matematika tanárom, drága Karda Károly ötödik osztályos koromban vette észre, hogy nekem elég könnyen megy a matek és szeretem is és a nevelőszüleimmel megrendeltette nekem a matematikai lapokat. A feledatmegoldók rovatában mikor megjelent a nevem, akkor én már tudtam, hogy csak a matemetikával fogok folgalkozni.

– Önnek köszönhető, hogy Vályi Gyula neve Marosvásárhelyen is ismert név lett.
– Számomra teljesen érthetetlen, hogy addig miért nem ismerték. Vályi itt született Marosvásárhelyen, a családja sem volt érdektelen. A Borsos Tamás utcában állt a házuk, Marosvásárhely első postahivatala náluk működött. A postamesterséget apáról fiúra hagyták. Az édesapa is postamester volt, míg el nem végezte a jogot és nem lett a város ítélőbírója. Vályi Gyulát a Magyar Tudományos Akadémia is levelezőtagjává választotta. Az első férjem Weszely Tibor matematikus, akivel sok matematikát tárgyaltunk, írtunk, neki megjelent akkor a Vályi életéről és munkásságáról szóló kis könyve. Utána aprólékosabban is kezdett érdekelni Vályi élete. Az internet elterjedése után még többet tudtam kutatni.

A kolozsvári egyetem, talán egyik leghatásosabb és tiszteletnek örvendő tanára volt 30 éven át.

Négy éves sem volt, amikor elesett és a gondatlan kezelés miatt élete végéig bottal járt. Szembetegsége is gyerekkorában kezdődött, a mai orvosok szerint,   szemidegsorvadása volt, amely csak rosszabbodott egészen addig, amíg teljesen elveszítette a látását. Minden fizikai fogyatékossága ellenére, csak emlékezőtehetsége, munkaszeretete, tudományának mélysége segítségével lett városunk legnagyobb tudós szülötte az egyik legnagyobb magyar matematikus. Példaképe lehet minden felnövekvő generációnak.

– Mivel magyarázza, hogy a matematikával szemben oly nagy az ellenszenv sok diákban?
– Én magamból indulok ki mindig, csak azt a tantárgyat tanultam, de azt nagyon, amelyik tanárt szerettem. Valamikor gyereksebész szerettem volna lenni, de ahhoz sok latint is kellett tanulni. Csakhogy én nem szerettem  a latin tanáromat, mert nem volt jó ember, nem szerette a gyerekeket. A mateket Károly bácsival kezdtem és a középiskolában is kiváló tanáraim voltak.

– Kisgyerekkel mikortól érdemes matekezni? Hogy lehet megkedveltetni a matematikát?
– Egész kiskorától játékosan. Például van olyan  informatikus, aki két évesen megismerte a számjegyeket, römizés közben, és  3 évesen már felnőtt szinten römizett. Tehát egész kiskortól, ha játékosan megtanul összerakni, dolgokat megtalálni, sokkal könnyebb lesz neki. Van még valami: ha a gyerek szereti a tanárt, ő is igyekszik megszerettetni magát.

Hogy innen el kell jutnom oda és ahhoz szükségem van erre és erre. Tehát a tételek és képletek eszközök egy cél érdekében. Ha nem tanul meg gondolkodni  a gyermek, hiába tanulja meg a képleteket, ha nem tudja, hogy mikor melyiket kell felhasználni. Nem kell elvetni senkit, tizenkettedikban is újrakezdheti, ha gondolkodó ember és bizonyos dolgokat megtanult, bizonyos dolgokat nem, de céltudatos.

– Ezek szerint nem állja meg a helyét az, hogy van aki matekre született és van aki nem?
–  Aki arra született és foglalkozik vele, az feljuthat a csúcsra, aki arra született, de nem fogalkozik vele, nem jut sokra. Aki viszont nem arra született, de szorgalmas, az is feljuthat a csúcsra. Gauss szerint a tehetség 5 százalék adottság és 95 százalék izzadság.