
A mai mosható pelusok köszönő viszonyban sincsenek a régi idők textildarabjaival
Fotó: Pixabay.com
Míg tíz évvel ezelőtt nehezen lehetett rávenni az anyukákat, hogy kipróbálják a mosható pelenkát, mára ismét reneszánszát éli annak használata: ma már a legtöbb kisgyermekes családban egy-két darab megtalálható. Természetesen a mai mosható pelusok köszönőviszonyban sincsenek a régi idők textildarabjaival.
2018. május 31., 15:022018. május 31., 15:02
Sokan emlékeznek még arra, hogy a régi időkben mekkora macera volt a pamutból, gézből készült pelenkák használata, mosása, kifőzése, és hogy mennyire igénybe vette ez a munka a szülőket. Ehhez képest hatalmas felszusszanást jelentett az egyszer használatos, eldobható pelenka megjelenése: használata egyszerű volt, gyors és kényelmes. Ám akkor még nem tudatosult bennünk az a tény, hogy mekkora környezetszennyezéssel jár ez, hiszen olyan anyagokból készülnek ezek az eldobható pelenkák, amelyek több száz éven keresztül bomlanak csak le. Jó kérdés az is, hogy egy gyerek pelenkázása mennyibe fog kerülni majd, ez ugyanis nem kis anyagi terhelést jelent a családi kasszának.
Bányász Dorottya, csíki édesanya tíz évvel ezelőtt szembesült mindezzel, amikor megszületett első gyermeke. „Biológus, környezetvédő szemlélettel voltam megáldva és abban fejlesztgettem magam gyerekvállalás előtt.
A másik dolog, hogy nagyon érzékeny volt a gyermekem bőre, minden eldobható pelenkától kisebesedett, már minden krémet kipróbáltam, kentem, de kevés eredménnyel. Elgondolkodtam, egy vagyont költök krémekre, pelenkára, sebes a gyermekem bőre és rengeteg szemetet termelünk”– emlékezett vissza a kezdetekre az édesanya. Akárcsak sok anyuka, a gyereknevelési időszak alatt neki is kedve támadt valamit alkotni, így kezdett el gondolkodni egy mosható pelenka megvarrásán.
„Visszaemlékeztem, hogy az öcsémet még mosható pelenkával pelenkáztuk, de arra is emlékeztem, milyen macera volt ez, mekkora kihívást jelentett annak a mosása és tisztán tartása. Nagyon sokat töprengtem ezen, és innentől kezdve még három év eltelt, mire elkezdtem varrni a mosható pelenkákat. Olyan pelenkát akartam létrehozni, amivel nagyon kevés dolgom van”– magyarázza a Trëzy pelenkák készítője.
Állítható méret,külön nedvszívó és -visszatartó anyag: bár mosni kell, de sokkal költséghatékonyabb
Fotó: Péter Beáta
Amikor kismamaklubokban, vásárokban mesélt az édesanyáknak a mosható pelenkákról, mindig abba a kifogásba ütközött, hogy nem szeretnének még egy plusz terhet az édesanyák. Dorottya elismeri, tényleg a legkönnyebb megoldás az eldobható pelenkával: egyszerű a használata, nincs gond vele. Ám gyermekeinket megvárja majd a sok szemét, és ők kell felnőtt korukban megküzdeniük ezzel a problémával. A környezettudatos édesanya mondandóját számokkal is alátámasztja:
„Angliában ugyan kezdtek kísérletezni egy gyárban, hogy feldolgozzák a használt pelenkát, de még csak kísérleti fázisban vannak, és már évtizedek óta halmozódnak az eldobható pelenkák. Nekem valami megfájdult e mentén, mert, hogy én is csináltam, és láttam azt, hogy mennyi szemét gyűl össze. Persze, nem mondom azt, hogy fúj, ez a mai technikai vívmány nem kell, mert műanyagedényeket, evőeszközöket is használunk, amikor úgy hozza a helyzet és az könnyebb. De hogyha minden kisgyermekes családban csak öt mosható pelenka van, már azzal is valamit kicsit tettünk a környezetért, egy picivel kevesebb szemetet termelünk” – hangsúlyozza Bányász Dorottya.
Míg vannak családok, ahol nem merül fel problémaként a pelenka megvásárlása, sok családban előfordul, hogy egyszerűen nem tudnak annyit költeni pelenkára, mint amennyire szükség lenne. „A vállalkozásom most lesz hét éves. Az első pár év után csináltunk olyant, hogy a már régebbi pelenkákat, amelyek nem voltak már olyan szépek, összegyűjtöttük és elvittük rászoruló családoknak. Ott mondta egy alkalommal egy nő, hogy juj, ez nem fog elfogyni! Ekkor döbbentem rá, hogy fontos része ez a mosható pelenkának, hogy sosem fogy el.”
Körülbelül napi 5 pelenkát kell számítani egy gyerekre három éven át: minden egyes gyerek után egy tonna pelenka marad
Fotó: Gecse Noémi
Míg a régi idők pelenkái két részből álltak, volt egy nedvszívó réteg és utána még egy záróréteg, Dorottya arra törekedett, hogy ne kelljen két külön pelenkát felrakni, hanem a két anyag legyen egyben. Tehát a nedvszívó és a -visszatartó anyag össze van varrva, közöttük van egy rés, amelybe különböző vastagságú vászondarabokat lehet beletűrni. „Ez volt az első, amit meg akartam oldani, a második pedig, hogy ne kelljen új pelenkát venni, ahogy nő a gyermek. Tehát, amit beszereztem az újszülöttnek, azt tudjam használni hároméves koráig. Megvarrtam nagyra és az volt a kihívás, hogy hogyan kicsinyítem le. Később az internet is segített ebben és kikísérleteztem, hogy a combjánál – mert általában ott ázik át, vagy folyik ki a vizelet – egy vastagabb és gomblyukas gumi legyen benne, így méretre állítható” – magyarázza az ötletgazda, aki számára az évek során az is kiderült, hogy a már kopottabb pelenkákat úszópelusnak, vagy leszoktató pelenkaként is lehet használni.
Annyira kényelmes megoldás nincs még, mint az eldobható pelenkák esetében, de több módszer is létezik. „Amikor levesszük a gyerekről a pelenkát, a vécé fölött ki kell rázni, vagy lemosni zuhannyal és utána megy a mosógépbe. Szoktam adni a nagyobb csomagokhoz olyan papírt, amely szintén bekerül a pelenkába használatkor, az lesz kakás és el lehet dobni a vécébe, mert lebomlik.”
Bányász Dorottya
Fotó: Péter Beáta
Bányász Dorottya elmondta, a mosható pelenka ellen felszólalók a mosást is bele szokták számolni, amikor az árak összehasonlítására kerül sor, de még így is ötször többe kerül az eldobható pelenka három évre számítva, mint a mosható.
– véli a pelenkakészítő édesanya. Úgy látja, most már beékelődött a köztudatba, egyfajta trend lett a mosható pelenka is, többen is készítenek már Csíkszeredában is és szerte az országban, sokan és sokféle mosható pelenkát kipróbálnak.
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
szóljon hozzá!