
Fejlesztés az óvodában. Ha hároméves korban sem beszél a gyermek, szakemberhez kell fordulni
Fotó: Veres Nándor
Hogyan alakul ki a beszéd, melyek ennek feltételei, milyen lépcsőfokokat jár végig a kisbaba, amíg eljut az összefüggő beszédig, és hogyan segíthetik ezt a folyamatot a szülők? Siklódy Katalin logopédusnak tettük föl a kérdéseinket.
2018. június 04., 16:302018. június 04., 16:30
„Ahhoz, hogy a gyermek el tudja sajátítani a beszédet, ép hallása, ép idegrendszere kell legyen, és ép beszédszervekkel kell rendelkeznie. Egy egészséges újszülöttnél ugyanakkor hiába vannak meg ezek a feltételek, ha nem kerül beszélő környezetbe, akkor mégsem indul el nála a beszéd” – kezdte a szakember. Rámutatott, abban, hogy mikor kezd el beszélni a gyermek, nagyon fontos szerepe van a szociális környezetnek, ugyanakkor ez genetikailag is meghatározott, mert vannak családok, amelyekben később kezdenek el beszélni, kevesebb a szókincsük. A nemiség is meghatározó, a lányok rendszerint korábban kezdenek beszélni, a fiúk később, a fiúknál több a beszédhibás, a lányoknál kevesebb – tudtuk meg.
A logopédus kifejtette, az első hangadás az, amikor felsír az újszülött, ezután az első a gőgicsélés szakasza, az első és hat hónap közötti időszakban. Ekkor többnyire a sírás jelenti a hangadást, ez nem szándékos, hanem állapotjelző hangadás, a kellemetlen ingerekre sírással reagál a baba. Ez differenciálódik a második hónap körül, amikor már lágyabb hangokat is kiad a gyermek, ha jól érzi magát, majd általában a harmadik hónap környékén megjelenik a gőgicsélés.
„Ez játék a saját hangjával: meghallja a kisbaba a saját hangját, és ismét produkálja azt.
úgy is nevezik ezt, hogy őshangok. Ezek aztán kikopnak, azok maradnak meg − az anyanyelv hangjai − amelyek megerősítésre találnak a környezetből” − mondta el Siklódy Katalin.
Ha meg is késik a beszédfejlődés, az öt szakaszon átesnek a gyerekek
Ebben az időszakban, három hónapos kor körül, nagyon figyel a csecsemő a szájra, édesanyja szájmozgására. Megjelenik a köszöntő hang is: ha a környezetében felbukkan egy kedvelt személy, akkor egy kellemes hangot ad ki a baba.
Megmaradnak az anyanyelv hangjai, és ezeket már próbálja a baba utánozni − ismételgetve például, hogy papa, baba − leginkább az ajakhangokat. Ebben az időszakban még nem a szavakat érti meg a csecsemő, hanem a hanglejtést, a beszéd ritmusát.
A szakember kifejtette, ekkor már akaratlagosan utánozzák a gyermekek a szavakat, amelyeket hallanak a környezetüktől, és kialakul a beszéd hármas feltétele, tehát a vizuális, a hallási és mozgási ingerek összekapcsolódása.
Ilyenkor főként a passzív szókincs fejlődik, a baba úgymond elraktározza a szavakat. Az aktív szókincs akkor fejlődik majd nagyon, amikor megjelennek a „mi ez” kérdések.
Ilyenkor azt mondja a gyermek, ami az érdeklődési köréhez közel áll. Általában főneveket használ vagy szótöredékeket, illetve hangutánzó szavakkal helyettesíti a tárgyak megnevezését. „Két- és hároméves kor között a gyermek gondolkodása már annyira fejlődik, hogy megjelennek az alárendelt mondatok, ráérez a nyelvtani struktúrákra, tehát nem kell mindenkinek megtanítani külön a tárgyragot vagy a határozókat. Ekkor jelenik meg az én használata is, és a miért kérdések a tudásvágy kifejeződéseként. Ha a környezet biztosítja a megfelelő ingereket, információkat, akkor fejlődik szépen a gyermek szókincse. Három éves korában már körülbelül ezer szó lehet a szókincs" − vázolta fel a logopédus.
Siklódy Katalin kiemelte, akkor ajánlott szakemberhez vinni a gyermeket, ha hároméves koráig a beszéde nem indult el. Ilyenkor valószínűleg már nemcsak megkésett beszédfejlődésről van szó, aminek például genetikai okai vannak, hanem egyéb is lehet a háttérben. Az ingerszegény környezet mellett egyes betegségek is késleltethetik a beszéd kialakulását, például hallásproblémák, krónikus fülgyulladások. Fontos kérdés ilyenkor, hogy a beszédmegértés zavartalan-e a gyermeknél, tehát megérti-e, amit mondanak neki, csak nem tud még válaszolni.
később indulnak az ilyen gyermekek, de ugyanúgy végigmennek az ismertetett szakaszokon.
Három éves korban jelennek meg rendszerint az első beszédhibák is, például az élettani dadogás és a pöszeség. Mint a szakember kifejtette, az élettani dadogás átmeneti jelenség, két-három hónapot tart, és annak a következménye, hogy a gyermek gondolkodása gyors már, de a beszédszervek fejlettsége még nem elegendő ehhez. Nem a görcsös elakadás jellemző rá, hanem hogy a gyermek ismételgeti az első szótagot.
Siklódy Katalin
Fotó: Veres Nándor
„Fontos, hogy a szülők miképpen reagálnak erre, mert ez az, ami ezt a dadogást átviheti problémásba, vagy majd magától megszűnik. Nem jó, ha rászólnak, hogy ne dadogj, ha az anya már feszült, amikor a gyermek megszólal. Türelemmel kell viszonyulni a gyermekhez ilyenkor, segíteni kell neki. Általában már tudjuk, hogy mit akart mondani, így elmondhatjuk közösen, mankót nyújthatunk.
− tanácsolta a szakember.
A másik korai beszédhiba az élettani pöszeség. Hároméves korban még nem avatkoznak be a hangjavításba, hisz a beszédfejlődés folyamata még tart, de ha ötéves koráig még mindig hibásan használja a hangokat a gyermek, a szakemberek segítségével ez a beszédhiba teljesen javítható. Ha beszédszervi probléma okoz pöszeséget, akkor legtöbbször műtéti beavatkozásokra van szükség.
A beszédhibák javítására az öt- és hatéves kor a leginkább megfelelő, ekkor tudják leghatékonyabban leépíteni a rossz beidegződéseket, kialakítani a jó artikulációt.
„Minden szakaszban tehetünk valamit. A gőgicsélés szakaszában például ne hagyjuk sokat sírni a gyermeket. Az ujjszopás, cumizás nem ajánlott, fennáll a veszélye, hogy deformálódik a fogazat, a szájpadlás. Ha feltűnően sokat nyálazik a gyermek, akkor orvosnál meg kell ezt említeni, hisz idegrendszeri gond is lehet a hátterében.
A gyermek élő beszédet kell halljon. Sajnos egyre több a megkésett beszédfejlődésű gyermek, ennek egyik oka lehet, hogy kevesebb élő beszéddel találkoznak” − osztotta meg Siklódy Katalin.
A vérző fogíny, a kellemetlen szájszag vagy a fogérzékenység nem olyan apróság, amit érdemes figyelmen kívül hagyni. A megfelelő fogápolás nemcsak a szép mosolyról, hanem az egészségünk megőrzéséről is szól.
Felsorolni is nehéz lenne, hogy mi mindent kínál a november 19-én, több mint 12 évnyi fejlesztés után megjelenő videójáték, a Rockstar Gamesnél készült GTA VI.
Negyven éve keresik a különleges pillanatokat és a jó fényeket: a csíkszeredai Prisma Fotóklub jubileumi kiállítással ünnepli négy évtizedes múltját, közösségét és a fotózás iránti töretlen szenvedélyét.
Sok szülő küzd azzal, hogy gyermeke elutasítja a zöldségeket, és csak néhány megszokott ételt hajlandó elfogadni. Pirlea Alessandra-Sabina dietetikussal beszélgettünk a válogatósság okairól és kezeléséről.
Harmadik évadával folytatódik az Amazonnál készült Hatalom Gyűrűi bővül a Blade Runner-univerzum, a Netflix egyik új minisorozatában láthatjuk, hogy miként lehet a kriptobiznisszel magasra törni, és hatalmasat zuhanni. Ajánló.
Ma arra a napra emlékezünk, amikor a szovjet csapatok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Megannyi élet veszett oda, és ez nem csak a múltról szól. Erre hívja fel a figyelmet a Nem haltatok meg hiába című kezdeményezés is.
Kellemes meglepetés Dobó Kata új romkomja, a Hermányi Mariann főszereplésével készült Még egy kívánság, ami kellően szórakoztatóra sikeredett. Ajánló.
A csíkszeredai Szabadság téren már színes krizantémok, koszorúk és virágcsokrok közül válogathatnak azok, akik mindenszentekre készülnek. Árusokat kérdeztünk a virágok termesztéséről.
A forradalom lelkesedése, az utcai harcok félelme és a szabadság reménye elevenedik meg azokon a történelmi felvételeken, amelyeket október 23-án bocsátottak közszemlére a csíkszeredai Csíki Moziban.
Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.
szóljon hozzá!