
Mester és tanítványai. Izgalmas munkafolyamatot tapasztaltak meg a diákok
Fotó: Péter Beáta
Hogyan kapcsolódik egy kép a szöveghez, és hogyan is dolgozik egy illusztrátor? Hányadik olvasatra bontakozik ki egy rajz? Siklódy Ferenc grafikusművészt látogattuk meg tanítványai körében.
2018. május 31., 19:002018. május 31., 19:00
A csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola szaktanára, Siklódy Ferenc grafikus úgy gondolta, bedobja a mély vízbe néhány tanítványát, és „élesben” is megtapasztaltatja velük azokat a folyamatokat, amelyek az ötlettől a kész munkáig és igen, egy kiállításig vezetnek.
„Első gyakorlat volt, nem kiforrott művészetről beszélünk. Viszont el tudtunk indítani egy témát a megismerkedéstől a tervezéstől a kivitelezésen át a kiállításig. Az volt a lényeg, hogy kiben hogyan cseng le az adott szöveg, és annak vizuálisan milyen értelmezése van” – magyarázta Siklódy.
Fotó: Péter Beáta
De hogyan is nyúl egy illusztrátor egy adott szöveghez? Siklódy Ferenc rámutatott, alázattal kell közelíteni, kapcsolódni egy adott szöveghez, legyen az líra vagy próza. „A rajzodat társítanod kell a szöveghez, a kettő együtt tud élni, rá kell hangolódni. Van, hogy első olvasásra rá lehet, de előfordul, hogy csak a szöveg többszöri elolvasásával bontakozik ki. A mellérendelt rajz segítség kell legyen a szövegnek. Kenny Sperence volt az nekem, aki teljes mértékben beállt, és első olvasatra megvolt az ötletem. Az, hogy egy grafikus az önmagában létező grafikáit hogyan készíti, az egy dolog, egy külön világ. De amikor felkérése van, és kapcsolódik az irodalomhoz, akkor nagyon érdekes írókkal, másfajtán gondolkodó emberekkel ezeket konzultálni.
Fotó: Péter Beáta
Ez nem rendhagyó, hogy mindig így legyen, viszont nagyon nagy élmény egy grafikusnak, hogy átjárhatósága van egyik művészeti ágból a másikba, hogy érintkezési kapcsolatai vannak. Rengeteg iromány került a kezembe, amelyek soha nem érdekeltek volna, ha megbízást nem kapok.”
Fotó: Péter Beáta
Mint mondta, előfordult az is, hogy visszaadott egy megbízást, mert a szövegek többszöri elolvasása után is azt érezte, hogy nem tud illusztrációkat hozzájuk rendelni. „Egy antológiára voltam felkérve, gyönyörű gyerekverseket kellett volna illusztrálni, amelyek képileg is szépek voltak, de nem ment. Egy másfajta világ volt, és azt a világot, amit éreztem volna, nem tudtam megrajzolni. Minél jobban akartam, annál jobban sültem bele. Így becsülettel megmondtam, adják másnak. A gyermekirodalom nem megy, nem érzem, sem fekete-fehérben, sem színesben. Mindig megakadtam ennél, és irigykedve nézem Kürti Andit, Lestyán Csabát, Fazakas Ildikót, hogy milyen jól tudják ezt csinálni ezt az értékes és célravezető munkát. Én másfajta gyerekkort éltem, másfajta történetekkel. Képileg a fekete-fehér világban, a vonalaknak a mozgásában érzem otthon magam. És az a világ, amelyet tényleg hitelesen megéltem, az nagyon jól jön le.”
Fotó: Péter Beáta
Az alkotó úgy véli, nagy szerencséje van egy grafikusnak, mert olyan kortárs szövegek kerülnek eléje, amelyek másfajta gondolkodásmódot igényelnek. Az illusztrálás nagy kihívás – tette hozzá. „Végzős diák voltam mesterképzőn, amikor megbíztak, hogy a Szilágyi Domokos kötet díszkiadását illusztráljam. Volt erre egy kerek évem, és úgy döntöttem, hogy rézmetszetben fogom megcsinálni. Végigolvastam Szilágyi Domokos műveit, dokumentálódtam, bele kellett jönni abba a ritmusba, amelyet Dávid Gyuláékkal is beszéltünk, hogy milyen legyen és akkor éreztem meg, hogy ebben az egészben mekkora hatalmas erő van.
Fotó: Péter Beáta
Mert önmagában szép az illusztráció, önmagában szép a vers, de amikor a könyv megjelenik és egy gyönyörű tipográfiával egy jó nyomda nyomja ki, akkor lesz a nagy finálé ebből” – összegzett Siklódy Ferenc.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!