
Mester és tanítványai. Izgalmas munkafolyamatot tapasztaltak meg a diákok
Fotó: Péter Beáta
Hogyan kapcsolódik egy kép a szöveghez, és hogyan is dolgozik egy illusztrátor? Hányadik olvasatra bontakozik ki egy rajz? Siklódy Ferenc grafikusművészt látogattuk meg tanítványai körében.
2018. május 31., 19:002018. május 31., 19:00
A csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola szaktanára, Siklódy Ferenc grafikus úgy gondolta, bedobja a mély vízbe néhány tanítványát, és „élesben” is megtapasztaltatja velük azokat a folyamatokat, amelyek az ötlettől a kész munkáig és igen, egy kiállításig vezetnek.
„Első gyakorlat volt, nem kiforrott művészetről beszélünk. Viszont el tudtunk indítani egy témát a megismerkedéstől a tervezéstől a kivitelezésen át a kiállításig. Az volt a lényeg, hogy kiben hogyan cseng le az adott szöveg, és annak vizuálisan milyen értelmezése van” – magyarázta Siklódy.
Fotó: Péter Beáta
De hogyan is nyúl egy illusztrátor egy adott szöveghez? Siklódy Ferenc rámutatott, alázattal kell közelíteni, kapcsolódni egy adott szöveghez, legyen az líra vagy próza. „A rajzodat társítanod kell a szöveghez, a kettő együtt tud élni, rá kell hangolódni. Van, hogy első olvasásra rá lehet, de előfordul, hogy csak a szöveg többszöri elolvasásával bontakozik ki. A mellérendelt rajz segítség kell legyen a szövegnek. Kenny Sperence volt az nekem, aki teljes mértékben beállt, és első olvasatra megvolt az ötletem. Az, hogy egy grafikus az önmagában létező grafikáit hogyan készíti, az egy dolog, egy külön világ. De amikor felkérése van, és kapcsolódik az irodalomhoz, akkor nagyon érdekes írókkal, másfajtán gondolkodó emberekkel ezeket konzultálni.
Fotó: Péter Beáta
Ez nem rendhagyó, hogy mindig így legyen, viszont nagyon nagy élmény egy grafikusnak, hogy átjárhatósága van egyik művészeti ágból a másikba, hogy érintkezési kapcsolatai vannak. Rengeteg iromány került a kezembe, amelyek soha nem érdekeltek volna, ha megbízást nem kapok.”
Fotó: Péter Beáta
Mint mondta, előfordult az is, hogy visszaadott egy megbízást, mert a szövegek többszöri elolvasása után is azt érezte, hogy nem tud illusztrációkat hozzájuk rendelni. „Egy antológiára voltam felkérve, gyönyörű gyerekverseket kellett volna illusztrálni, amelyek képileg is szépek voltak, de nem ment. Egy másfajta világ volt, és azt a világot, amit éreztem volna, nem tudtam megrajzolni. Minél jobban akartam, annál jobban sültem bele. Így becsülettel megmondtam, adják másnak. A gyermekirodalom nem megy, nem érzem, sem fekete-fehérben, sem színesben. Mindig megakadtam ennél, és irigykedve nézem Kürti Andit, Lestyán Csabát, Fazakas Ildikót, hogy milyen jól tudják ezt csinálni ezt az értékes és célravezető munkát. Én másfajta gyerekkort éltem, másfajta történetekkel. Képileg a fekete-fehér világban, a vonalaknak a mozgásában érzem otthon magam. És az a világ, amelyet tényleg hitelesen megéltem, az nagyon jól jön le.”
Fotó: Péter Beáta
Az alkotó úgy véli, nagy szerencséje van egy grafikusnak, mert olyan kortárs szövegek kerülnek eléje, amelyek másfajta gondolkodásmódot igényelnek. Az illusztrálás nagy kihívás – tette hozzá. „Végzős diák voltam mesterképzőn, amikor megbíztak, hogy a Szilágyi Domokos kötet díszkiadását illusztráljam. Volt erre egy kerek évem, és úgy döntöttem, hogy rézmetszetben fogom megcsinálni. Végigolvastam Szilágyi Domokos műveit, dokumentálódtam, bele kellett jönni abba a ritmusba, amelyet Dávid Gyuláékkal is beszéltünk, hogy milyen legyen és akkor éreztem meg, hogy ebben az egészben mekkora hatalmas erő van.
Fotó: Péter Beáta
Mert önmagában szép az illusztráció, önmagában szép a vers, de amikor a könyv megjelenik és egy gyönyörű tipográfiával egy jó nyomda nyomja ki, akkor lesz a nagy finálé ebből” – összegzett Siklódy Ferenc.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!