
A világ legnagyobb szalmakalapja alá egy osztályközösség is befér
Fotó: Antal Erika
Marosvásárhelytől negyven percnyi autóútra működik a rendkívül népszerű, kőrispataki Szalmakalap-múzeum. A látogatók végigkövethetik a búza útját az aratástól, a kenyérsütésen át, a szalma értékesítéséig. Az intézményben nyáron egymásnak adják a kilincset az iskoláscsoportok. Mi – Molnár-Kovács Emese tanítónő vezetésével – a marosvásárhelyi George Coșbuc (volt 3-as számú) Általános Iskola előkészítős osztályával fedeztük fel a turistacsalogató intézményt.
2018. május 31., 17:422018. május 31., 17:42
2018. május 31., 17:472018. május 31., 17:47
Ismerkedésünk a szalmakalap kultúrtörténeti vonatkozásaival rögtön egy találós kérdéssel kezdődik: mikor van a szalmakalap ideje? Az indítás – mondhatni, székely házigazdához méltó: ifj. Szőcs Lajos, a kőröspataki Szalmakalap-múzeum alapítójának fia huncutul forgatja körbe a szemét a társaságon, hiszen maga is tudja, ilyenkor a legritkább esetekben kiált fel valaki a helyes válasszal. Mi magától értetődőnek tartanánk, hogy nyáron van ama bizonyos idő, de hamar kiderül: nincs igazunk.
– hangzik az okítás, de a múzeumfelelős már nem késlekedik a helyes válasszal: télen van a szalmakalap ideje. „Mert akkor pihen!”.
Ifj. Szőcs Lajos mindenes, a múzeum működtetője bemutatja, hogyan készül a szalmakalap
Fotó: Antal Erika
Valóban lényeges különbség – állapítjuk meg, és ekkor még nincs sejtésünk a szalmakalap rendkívüli sokoldalúságáról sem. A múzeumnak berendezett tornácos házban aztán fény derül mindenre: a szalmakalap nem csak a napsugaraktól, de az eső elől is megvédi viselőjét. Ugyanakkor kissé megemelve a szembejövőket is köszönthetjük vele, míg pihenéskor az arcunkra helyezve tart árnyékot. Szedhetünk bele gyümölcsöt, kosár híján pedig a tojásokat gyűjthetjük össze a segítségével. Ám a felsorolás itt még nem ér véget. Idegenvezetőnk emlékeztet bennünket a „kalapozás” fogalmára is. Hiszen egy jó kalap nagy hasznára válhat egy vásári mutatványosnak, vagy annak, aki hirtelen leszegényedik – feltéve persze, ha rendelkezik némi zenei tehetséggel vagy kézügyességgel.
Ugyanakkor a szalmakalap tájékoztat is. Megtudhatjuk róla viselője nemzetiségét és származását, de életkorát vagy anyagi helyzetét is. Például a magyarok balról viselik a kalapdíszt, míg a románok jobbról. A fiatal férfiak feltűrték kalapjuk karimáját – ami azt is jelentette, hogy velük bátran lehet viccelődni vagy bolondozni. Akinek viszont lefelé hajlott a fejfedője széle, azt illett megtisztelni szóban és viselkedésben egyaránt. Módos földtulajdonosra utalt másrészt az, ha valaki nagyobb karimájú kalapot viselt.
A gyerekek ki is próbálhatják a szalmafonást, karkötőt, angyalkát készítenek
Fotó: Antal Erika
Ha Marosvásárhelyről indulunk Kőrispatakra, utunk Erdőszentgyörgyön át, a bözödújfalusi tó mellett vezet el. Etéd felé vesszük az irányt, de csak Maros és Hargita megye találkozásáig tart a jó útszakasz, onnan a régi poros-köves út visz tovább, a munkagépek azonban már dolgoznak, hamarosan ez a szakasz is megújul. Így juthatunk el Kőrispatakra, amelynek a híre 2004 óta terjedt el a nagyvilágban, amikor a Szőcs család megnyitotta a Szalmakalap-múzeumot, hogy a vidék különböző szalmából font fejfedőit állítsák ki. Megtekinthetőek ugyanakkor a szalmakalap készítéséhez szükséges, száz-százhúsz éves gépek, eszközök, és tárgyak is.
A program a múzeum udvaráról indul, ahonnan az előre bejelentkezett gyerekcsoportot kocsikázni viszik. Az első megálló a malom, ahol a búza útjának egyik fontos stációjával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A gyerekek nyolcasával állnak fel az emberi erővel működtetett felvonóra, amellyel a zsákokat szokták felvontatni a malomba, ahol finom-, barna- és egységliszt készül. Innen ismét a múzeumba tér vissza a csapat, ahol mindenki kipróbálja a szalmafonást, angyalkát, és karkötőt készítenek a hozzáértők segítségével. Ezután újból a múzeumfelelős veszi át az irányítást, és elmagyarázza, hogy hét szálból készül a szalmafonat, amelyet régebb kézzel fontak, szenes vasalóval vasaltak. A szalmakalap-készítést egy százhúsz éves, német, pedálos Drezda varrógépen mutatja be – a fonatból egy-kettőre elkészül a kis kalap, ami a mi csoportunk különajándéka „Lajos bácsitól”.
A szalmakalapmúzeum ingyenesen látogatható
Fotó: Antal Erika
Egy jó kalaphoz azonban elengedhetetlen a présgép használata is. „Minden kalapnak van egy vaskalapja is” – magyarázza a szakember, és meg is mutatja, hogy valamennyi szalmakalapot előbb egy felhevített vasformára húznak rá, majd magasnyomású présgéppel szorítják rá arra, hogy elnyerje a kívánt formáját.
A kőrispatakiak a fővárosban készítették el az ország – s talán a világ – legnagyobb szalmakalapját. Azzal a feltétellel tették ezt, hogy bár alkotásuk számára felkínáltak egy reprezentatív helyet a Falumúzeumban, azt mégis hazavihetik és ott állíthatják ki, hogy mindenki, aki Kőrispatakra látogat, megcsodálhassa azt. Mint Szőcs Lajos elmondta, 500 méter szalmafonatot használtak, 2255 darab, 30-40 centiméter hosszúságú szalmaszálat, továbbá 1800 méter cérnát a 2,65 kilogrammot nyomó, 2 méter átmérőjű szalmakalaphoz, amely alá egy egész osztályközösség is befér.
Megsültek a cipók a kemencében
Fotó: Antal Erika
Naponta két csoport, de az Iskola másként hetében négy csoport is bejelentkezik a kőrispataki Szalmakalap-múzeumba. „Naponta hívnak telefonon, az ország más-más részeiből kérnek, hogy fogadjunk csoportokat” – mondja ifj. Szőcs Lajos, elismerve egyúttal azt is, hogy ennyi gyerekre figyelni meglehetősen nehéz, fárasztó munka is. Ennek ellenére fontos, hogy mindenki jól érezze magát, és azt kapja, amire számított, hiszen ez a legjobb reklám. A látogatók továbbadják Kőrispatak és a múzeum hírét, így újabb és újabb csoportok, családok kapnak kedvet, hogy ellátogassanak a faluba. Hiszen ebből él itt mindenki, fonja a szalmát, varrja a szalmakalapot, vagy dolgozik a látogatóknak nyújtott szolgáltatásokban.
Tevékenységek, szálláslehetőség
A vendégek a kenyérkészítéssel is megismerkednek, a program árában egy-egy frissen sült cipó is benne van, a kocsikázás és póni-simogatás mellett. Aki ebédelni szeretne, megrendelheti a menüjét, házias koszt, kedves kiszolgálás várja. A vendégházakban 50-60 személynek biztosítanak szállást. Hogy honnan, milyen országokból és földrészekről látogattak el Kőrispatakra, arról a múzeum udvarán felállított oszlopok, és az azokra szerelt táblácskák tudósítanak. Ausztrália, Dél- és Északamerika, Ázsia országaiból, nagyvárosaiból, kisebb településeiről fordultak itt meg többen is. A múzeum látogatása díjmentes, de adományokat szívesen fogadnak. A program ára egy gyerek számára 13 lej, a gyerekmenü 9, a felnőtt 12 lejbe kerül.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!