Kiválóság a dízelapokalipszis előttről: Volkswagen Polo

Polo mint családi autó – igazán a német kisautó ötödik nemzedékénél merült ez fel lehetőségként, amikor a hosszúság megközelítette a négy métert, ráadásul a tengelytáv miatt sem kellett túlzottan pironkodni, illetve a csomagtérbe is befértek egy hétvégi rövid kiruccanáshoz szükséges poggyászok.

Igaz, nem egy Passat, a hátsó helykínálatot sem hórihorgasokra tervezték – így sikerült összehozni a kisgyermekes családok tökéletes autóját. Kérdés, hogy mi maradt abból a minőségi, megjelenésekor sokat dicsért kisautóból nyolc év és 150 ezer kilométer után?

Mint új korában

A válasz egyszerű: rozsdamentes karosszéria új állapotot tükröző fényezéssel, javarészt észlelhetetlen belső használati nyomok és hibátlanul működő elektromos rendszer. Az idő igazolta a VW-minőséget, a 2010-es gyártású Polo szinte olyan, mint új korában. A kormánykeréken fellelhető egy minimális kopás, a váltóbot is talán egy-két milliméterrel nagyobbat kottyan, mint nullkilométeres korában, de ennyiben kimerül a hibalista.

Ilyen a Team-felszereltségű tesztautóban is megtalálható ülésfűtés, a klíma, de ezekkel egyenértékű a sportülés – az alapfelszereltségű modellekhez kínált, gyengébb minőségű műanyag-szövet kombinációval burkolt ülőalkalmatosság nagyon izzasztó tud lenni. A négy elektromos ablakemelő sem egy vagyonért elérhető extra, ráadásul ebben az esetben valamennyi automata – mindkét irányba.

A semleges külső enyhén komor belsőt takar, a sötét színek és a plasztik felületek körülölelik az utasteret, igaz a Polo nem „vidámkodásban”, színkavalkádokkal, hanem összeszerelési minőségben alakít hatalmasat.  A dupla fenekű csomagtér 280 literes, ami kiemelkedő a szegmensben, ráadásul a ledöntött hátsó ülésekkel nem keletkezik lépcső, így a 952 literesre bővíthető tér maximálisan kihasználható. A komfortfokozó részleteknek némileg ellentmond a magas csomagtartó-perem, amin a súlyosabb tárgyak átlendítéséhez jó kondíció szükséges.

Tankolástól tankolásig ezer kilométer

Ha eltekintünk attól, hogy éppen a wolfsburgiak írták alá a gázolajas autók halálos ítéletét a károsanyag-kibocsátási eredmények körüli trükközéssel, a Volkswagen négyhengeres, 1,6 literes, közös-nyomócsöves turbódízelje minden kétséget kizáróan egy remekbe szabott, végtelenül kiforrott konstrukció.

Az már csak egyfajta bónusz, hogy szinte teljesen néma – üzemmelegen. A dízelpártiaknak ínyencség, nem feltétlenül ereje vagy forgatónyomatéka miatt, hanem azért, mert gyakorlatilag észrevehetetlen a turbólyuk, lineáris a teljesítményleadás, széles tartományban használható, és magas fordulatszámon sincs utastérbe szűrődő kerregés.

Cseppet sem elhanyagolható továbbá az sem, hogy ólomlábbal is nehéz megugrasztani az étvágyát. Az átlagfelhasználók – márpedig a motor karakterisztikájából adódóan ők a célközönség – vegyes, városi és városon kívüli használattal képesek öt liter alatt tartani a száz kilométerenkénti átlagot, ha lennének körzetünkben autópályák, további egy litert lehetne „lecsippenteni”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy különösebb önmérséklet nélkül megtehető akár több mint ezer kilométer is két tankolás között.

Kirugózott útegyenetlenségek

A futómű meglehetősen egyszerű, elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros, de precízen hangolt. A ballonos, 185/60R15-ös abroncsokkal inkább komfortos, mint sportos, ringat, egyáltalán nem feszül be, de hirtelen terhelésváltáskor sem bizonytalanodik el. Hétköznapi sofőröknek való kivitel ez, aki adrenalinszint-növelés céljából keres használt Polót, az vegyen GTI-verziót, 1,8-as, közel kétszáz lóerős TSI motorral. A dízelmotorral terhelt orr kanyarodáskor semlegesebbé teszi a gépet, mint például az alapmotorként elérhető háromhengeres benzines. A hátsó tengely pattogásra egyáltalán nem hajlamos. A futómű minden pontja – akárcsak az egész autó – a németes precizitást tükrözi, mindenféle szélsőségek nélkül.

Kihasználni, mert még lehet

Noha egyre hangosabb dízelellenes megnyilvánulásokkal találkozunk Európa-szerte,

Az 1,6-os dízel-Polo a már említett élményautós GTI-n kívül tagadhatatlanul a típus egyik legjobb választása – az 1,2-es, háromhengeres benzinest és a szintén 1,2-es gázolajast is kenterbe veri.

A tesztautót a csíkszeredai Car Cosmetic használtautó-kereskedés bocsátotta rendelkezésünkre (carcosmetic.ro).