A láthatatlan lényeg – A kis herceg új arcai az Udvartér Színházban
A király bolygója – Kiss László groteszk, mégis emberi alakítása: hatalom és magány színháza
Fotó: Udvartér Színház
A kézdivásárhelyi Udvartér Színház egy közkedvelt művet, A kis herceget vitte színpadra. A darab nem a jól ismert mese újrajátszása, hanem egy érzékeny, emberi utazás a gyermeki tisztaság és a felnőtté válás határán.
Nagy Lilla
2025. október 24., 20:382025. október 24., 20:38
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Kevés mondatot idézünk olyan gyakran, mint ezt – és mégis, kevés az, amelyet ennyiszer félreértünk. A kézdivásárhelyi Udvartér Színház A kis herceg című előadása nem ismétli ezt a tételt: újraéli. Nagy Norbert rendezése a mese mögötti tapasztalatra, az emberi létezés sebezhetőségére kérdez rá. Nem tanítani akar, hanem szembesíteni azzal, mit veszítünk el, amikor felnövünk, és mit találhatunk meg, ha mégis visszafordulunk.
A hiú bolygóján – Mihály János ironikus játékában a hiúság üres tükörré válik, amelyben önmagunkat is felismerhetjük
Fotó: Udvartér Színház
Az emberi kis herceg
A kis herceget mindannyian ismerjük. A könyvből a tökéletes, tiszta gyermeket. A rajzfilmből az identitását vesztett, kiüresedett figurát. Elek Ágota kis hercege egyszerre mindkettő. Ő az emberi kis herceg.
Pici termetével, visszafogott gesztusaival és egyfajta természetes jelenléttel megtestesíti azt a határhelyzetet, ahol a gyermeki és a felnőtt nézőpont összeér. Nem idealizált alak, hanem egy esendő, mégis bátor ember, aki tudja, hogy a szeretet nem feltétlenül gyönyörű, de nélküle semmi sem az.
Csillagfényes utazás – a bolygók vetített terei között a zene és fény találkozása vezeti a nézőt a szív felé
Fotó: Udvartér Színház
Ágota játéka letisztult, minden mozdulatában ott van a létezés finom bizonytalansága. Nincs benne semmi manír: a pillantása elég ahhoz, hogy a néző újraértelmezze a szerep minden mondatát. És a darab végén visszhangként megmarad a kacagása, egy nevetés, ami nem a boldogságé, hanem az emlékezésé. Ezzel az egész előadás átlép a nosztalgiából a tapasztalásba.
A pilóta mint lélektükör
Radu Enrik pilótája a narrátor, de sokkal több is annál. Ő a felnőtt, aki már tudja, mit jelent veszíteni, és talán épp ezért érti meg igazán A kis herceget. Hangja és jelenléte finom egyensúlyt tart a ráció és az érzelem között. Mesél, emlékezik, és ebben az emlékezésben a közönség saját történeteire ismer. A pilóta figuráján keresztül a darab nemcsak az elbúcsúzásról, hanem a gyász feldolgozásáról is beszél: arról, hogyan marad velünk valaki akkor is, ha már nem láthatjuk.
A kígyóval való találkozás – Kiss László hipnotikus jelenléte: a vég és a hazatérés közti törékeny határ pillanata
Fotó: Udvartér Színház
A rózsa hangja – a nőiség paradoxona
Sós Karola rózsája hangjával teremt világot. Énekében egyszerre van jelen a hiúság, a gyengédség és a birtoklás vágya. A rózsa nála nem tárgy, hanem viszony: az a tükör, amelyben A kis herceg saját szeretni nem tudását is kénytelen meglátni. Az érett, nőies hang és a gyermeki vágyódás közti feszültség teszi igazán élővé ezt a figurát.
A sokarcú felnőttek világa
Kiss László több szerepben is színpadon van: királyként, iszákosként, kígyóként. Az átlényegülései magától értetődőek, nem színészi bravúrok, hanem lélektani minőségek váltásai. A király nárcizmusa, Az iszákos önfeladása, A kígyó rideg bölcsessége mind ugyanannak az emberi gyengeségnek különböző arcai.
Mihály János rókaként, hiúként és geográfusként a humor finom eszközeit használja: A róka jelenete a darab lírai csúcspontja. Beszédének tisztasága, artikulációja és visszafogott bölcsessége a szövegben rejlő filozófiát kimondja, eléri, hogy megértsük.
A róka tanítása – Mihály János lírai és humoros jelenete, ahol a kötődés fájdalma csendben megfogalmazódik
Fotó: Udvartér Színház
A tér és a hang költészete
Hodor Eszter látványterve minimális, de pontos. A vetített bolygók, a falak árnyjátékai nem díszletek, hanem belső terek: A kis herceg lelkiállapotainak kivetülései. András Zsolt zenéje érzékeny, szövetfinom dallamokkal érzelmi ívet ad a jeleneteknek, anélkül, hogy rátelepedne rájuk. A dalok szövegei (András Zsolt és Nagy Norbert munkái) nem puszta betétek, hanem a gondolat folytatásai: verssé emelt monológok.
Az értelmezés bátorsága
A fiatal Nagy Norbert rendező a mese rétegei közül a filozófiai és pszichológiai szálat emeli előtérbe: az identitás keresését, a kapcsolatok terhét és a felelősség elől való menekülést.
Ez a felismerés az, ami közel hozza a darabot a nézőhöz: a felnőtté válás fájdalmát nem magyarázza meg, inkább hagyja megéli.
A visszhang, ami megmarad
Az előadás végén, A kis herceg kacagása visszhangként megmarad bennünk és a térben, mintha az egész világ megállna egy pillanatra. A nevetés itt nem feloldás, hanem emlék: a hiány legpuhább formája. Ez az a pont, ahol a néző már nem a mesehőst, hanem önmagát látja a színpadon.
A kis herceg és A pilóta találkozása – két világ ér össze: a gyermeki kíváncsiság és a felnőtt emlékezés pillanata
Fotó: Udvartér Színház
Az Udvartér Színház A kis hercege nosztalgikus, gyermeki és tanító. Az előadás azt az egyszerű, de mégis fájdalmas igazságot mondja ki, hogy a felnövés nem más, mint a veszteség elfogadása, és talán csak akkor válunk újra egésszé, ha elhisszük, hogy a hiányban is ott maradhat a szeretet. Ez az A kis herceg, amelyet már nem lehet visszaolvasni, csak újra átélni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
„Nem baj, hogy te más vagy, játszhatunk együtt”
Kék szívek lengtek a csíkszeredai Központi Park fáin április 2-án: csendes, mégis erőteljes közösségi gesztussal hívták fel a figyelmet az autizmusra. Üzenetek, jelenlét és megértés – egy délelőtt, ahol a különbözőség láthatóvá vált.
„Nem baj, hogy te más vagy, játszhatunk együtt”
Egy album a szerelem, a költészet és a zene erejéről
Milyen is a szerelem? Vak, bolond, ravasz? És milyen az, amikor több mint négyszáz éves szövegeket modern zenei köntösbe burkolnak? Az Ineffable The Shakespearience Evolution albuma kapcsán Prohászka-Rád Boróka irodalomtudóssal beszélgettünk.
Egy album a szerelem, a költészet és a zene erejéről
A gyerekeknek jó az, hogyha „ledobja” őket a fal
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
A gyerekeknek jó az, hogyha „ledobja” őket a fal
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
A hiányban is a szépet látni
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
A hiányban is a szépet látni
Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
Az emberi test tájképei: Verebes György világa
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Az emberi test tájképei: Verebes György világa
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!