A láthatatlan lényeg – A kis herceg új arcai az Udvartér Színházban

Az emberi kis herceg

A kis herceget mindannyian ismerjük. A könyvből a tökéletes, tiszta gyermeket. A rajzfilmből az identitását vesztett, kiüresedett figurát. Elek Ágota kis hercege egyszerre mindkettő. Ő az emberi kis herceg.

Ágota játéka letisztult, minden mozdulatában ott van a létezés finom bizonytalansága. Nincs benne semmi manír: a pillantása elég ahhoz, hogy a néző újraértelmezze a szerep minden mondatát. És a darab végén visszhangként megmarad a kacagása, egy nevetés, ami nem a boldogságé, hanem az emlékezésé. Ezzel az egész előadás átlép a nosztalgiából a tapasztalásba.

A pilóta mint lélektükör

Radu Enrik pilótája a narrátor, de sokkal több is annál. Ő a felnőtt, aki már tudja, mit jelent veszíteni, és talán épp ezért érti meg igazán A kis herceget. Hangja és jelenléte finom egyensúlyt tart a ráció és az érzelem között. Mesél, emlékezik, és ebben az emlékezésben a közönség saját történeteire ismer. A pilóta figuráján keresztül a darab nemcsak az elbúcsúzásról, hanem a gyász feldolgozásáról is beszél: arról, hogyan marad velünk valaki akkor is, ha már nem láthatjuk.

A rózsa hangja – a nőiség paradoxona

Sós Karola rózsája hangjával teremt világot. Énekében egyszerre van jelen a hiúság, a gyengédség és a birtoklás vágya. A rózsa nála nem tárgy, hanem viszony: az a tükör, amelyben A kis herceg saját szeretni nem tudását is kénytelen meglátni. Az érett, nőies hang és a gyermeki vágyódás közti feszültség teszi igazán élővé ezt a figurát.

A sokarcú felnőttek világa

Kiss László több szerepben is színpadon van: királyként, iszákosként, kígyóként. Az átlényegülései magától értetődőek, nem színészi bravúrok, hanem lélektani minőségek váltásai. A király nárcizmusa, Az iszákos önfeladása, A kígyó rideg bölcsessége mind ugyanannak az emberi gyengeségnek különböző arcai.

Mihály János rókaként, hiúként és geográfusként a humor finom eszközeit használja: A róka jelenete a darab lírai csúcspontja. Beszédének tisztasága, artikulációja és visszafogott bölcsessége a szövegben rejlő filozófiát kimondja, eléri, hogy megértsük.

A tér és a hang költészete

Hodor Eszter látványterve minimális, de pontos. A vetített bolygók, a falak árnyjátékai nem díszletek, hanem belső terek: A kis herceg lelkiállapotainak kivetülései. András Zsolt zenéje érzékeny, szövetfinom dallamokkal érzelmi ívet ad a jeleneteknek, anélkül, hogy rátelepedne rájuk. A dalok szövegei (András Zsolt és Nagy Norbert munkái) nem puszta betétek, hanem a gondolat folytatásai: verssé emelt monológok.

Az értelmezés bátorsága

A fiatal Nagy Norbert rendező a mese rétegei közül a filozófiai és pszichológiai szálat emeli előtérbe: az identitás keresését, a kapcsolatok terhét és a felelősség elől való menekülést.

Az Udvartér Színház A kis hercege nosztalgikus, gyermeki és tanító. Az előadás azt az egyszerű, de mégis fájdalmas igazságot mondja ki, hogy a felnövés nem más, mint a veszteség elfogadása, és talán csak akkor válunk újra egésszé, ha elhisszük, hogy a hiányban is ott maradhat a szeretet. Ez az A kis herceg, amelyet már nem lehet visszaolvasni, csak újra átélni.