A láthatatlan lényeg – A kis herceg új arcai az Udvartér Színházban
A király bolygója – Kiss László groteszk, mégis emberi alakítása: hatalom és magány színháza
Fotó: Udvartér Színház
A kézdivásárhelyi Udvartér Színház egy közkedvelt művet, A kis herceget vitte színpadra. A darab nem a jól ismert mese újrajátszása, hanem egy érzékeny, emberi utazás a gyermeki tisztaság és a felnőtté válás határán.
Nagy Lilla
2025. október 24., 20:382025. október 24., 20:38
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Kevés mondatot idézünk olyan gyakran, mint ezt – és mégis, kevés az, amelyet ennyiszer félreértünk. A kézdivásárhelyi Udvartér Színház A kis herceg című előadása nem ismétli ezt a tételt: újraéli. Nagy Norbert rendezése a mese mögötti tapasztalatra, az emberi létezés sebezhetőségére kérdez rá. Nem tanítani akar, hanem szembesíteni azzal, mit veszítünk el, amikor felnövünk, és mit találhatunk meg, ha mégis visszafordulunk.
A hiú bolygóján – Mihály János ironikus játékában a hiúság üres tükörré válik, amelyben önmagunkat is felismerhetjük
Fotó: Udvartér Színház
Az emberi kis herceg
A kis herceget mindannyian ismerjük. A könyvből a tökéletes, tiszta gyermeket. A rajzfilmből az identitását vesztett, kiüresedett figurát. Elek Ágota kis hercege egyszerre mindkettő. Ő az emberi kis herceg.
Pici termetével, visszafogott gesztusaival és egyfajta természetes jelenléttel megtestesíti azt a határhelyzetet, ahol a gyermeki és a felnőtt nézőpont összeér. Nem idealizált alak, hanem egy esendő, mégis bátor ember, aki tudja, hogy a szeretet nem feltétlenül gyönyörű, de nélküle semmi sem az.
Csillagfényes utazás – a bolygók vetített terei között a zene és fény találkozása vezeti a nézőt a szív felé
Fotó: Udvartér Színház
Ágota játéka letisztult, minden mozdulatában ott van a létezés finom bizonytalansága. Nincs benne semmi manír: a pillantása elég ahhoz, hogy a néző újraértelmezze a szerep minden mondatát. És a darab végén visszhangként megmarad a kacagása, egy nevetés, ami nem a boldogságé, hanem az emlékezésé. Ezzel az egész előadás átlép a nosztalgiából a tapasztalásba.
A pilóta mint lélektükör
Radu Enrik pilótája a narrátor, de sokkal több is annál. Ő a felnőtt, aki már tudja, mit jelent veszíteni, és talán épp ezért érti meg igazán A kis herceget. Hangja és jelenléte finom egyensúlyt tart a ráció és az érzelem között. Mesél, emlékezik, és ebben az emlékezésben a közönség saját történeteire ismer. A pilóta figuráján keresztül a darab nemcsak az elbúcsúzásról, hanem a gyász feldolgozásáról is beszél: arról, hogyan marad velünk valaki akkor is, ha már nem láthatjuk.
A kígyóval való találkozás – Kiss László hipnotikus jelenléte: a vég és a hazatérés közti törékeny határ pillanata
Fotó: Udvartér Színház
A rózsa hangja – a nőiség paradoxona
Sós Karola rózsája hangjával teremt világot. Énekében egyszerre van jelen a hiúság, a gyengédség és a birtoklás vágya. A rózsa nála nem tárgy, hanem viszony: az a tükör, amelyben A kis herceg saját szeretni nem tudását is kénytelen meglátni. Az érett, nőies hang és a gyermeki vágyódás közti feszültség teszi igazán élővé ezt a figurát.
A sokarcú felnőttek világa
Kiss László több szerepben is színpadon van: királyként, iszákosként, kígyóként. Az átlényegülései magától értetődőek, nem színészi bravúrok, hanem lélektani minőségek váltásai. A király nárcizmusa, Az iszákos önfeladása, A kígyó rideg bölcsessége mind ugyanannak az emberi gyengeségnek különböző arcai.
Mihály János rókaként, hiúként és geográfusként a humor finom eszközeit használja: A róka jelenete a darab lírai csúcspontja. Beszédének tisztasága, artikulációja és visszafogott bölcsessége a szövegben rejlő filozófiát kimondja, eléri, hogy megértsük.
A róka tanítása – Mihály János lírai és humoros jelenete, ahol a kötődés fájdalma csendben megfogalmazódik
Fotó: Udvartér Színház
A tér és a hang költészete
Hodor Eszter látványterve minimális, de pontos. A vetített bolygók, a falak árnyjátékai nem díszletek, hanem belső terek: A kis herceg lelkiállapotainak kivetülései. András Zsolt zenéje érzékeny, szövetfinom dallamokkal érzelmi ívet ad a jeleneteknek, anélkül, hogy rátelepedne rájuk. A dalok szövegei (András Zsolt és Nagy Norbert munkái) nem puszta betétek, hanem a gondolat folytatásai: verssé emelt monológok.
Az értelmezés bátorsága
A fiatal Nagy Norbert rendező a mese rétegei közül a filozófiai és pszichológiai szálat emeli előtérbe: az identitás keresését, a kapcsolatok terhét és a felelősség elől való menekülést.
Ez a felismerés az, ami közel hozza a darabot a nézőhöz: a felnőtté válás fájdalmát nem magyarázza meg, inkább hagyja megéli.
A visszhang, ami megmarad
Az előadás végén, A kis herceg kacagása visszhangként megmarad bennünk és a térben, mintha az egész világ megállna egy pillanatra. A nevetés itt nem feloldás, hanem emlék: a hiány legpuhább formája. Ez az a pont, ahol a néző már nem a mesehőst, hanem önmagát látja a színpadon.
A kis herceg és A pilóta találkozása – két világ ér össze: a gyermeki kíváncsiság és a felnőtt emlékezés pillanata
Fotó: Udvartér Színház
Az Udvartér Színház A kis hercege nosztalgikus, gyermeki és tanító. Az előadás azt az egyszerű, de mégis fájdalmas igazságot mondja ki, hogy a felnövés nem más, mint a veszteség elfogadása, és talán csak akkor válunk újra egésszé, ha elhisszük, hogy a hiányban is ott maradhat a szeretet. Ez az A kis herceg, amelyet már nem lehet visszaolvasni, csak újra átélni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Mesebeli helyen mese születik | Mesterségem címere
Van egy tanya a Firtos hegyén, ahol egy különleges bábtársulat él: saját készítésű bábokkal, díszlettel, élő népzenével, sajátos meseszövéssel születik itt árnyjáték, a Firtosi Kompániát pedig egy család apraja-nagyja alkotja.
Mesebeli helyen mese születik | Mesterségem címere
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Testi-lelki áthangolódás: tudatosan a változókorban
A menopauza minden nő életének természetes, de sokszor kihívásokkal teli szakasza.
Testi-lelki áthangolódás: tudatosan a változókorban
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!