Ha nyár, akkor kiegészítők: a napszemüvegek, kalapok, az alakunkat kiemelő fürdőruhák, kényelmes táskák és feltűnő ékszerek mind részesei az életünknek az év legmelegebb hónapjaiban. De honnan tudhatjuk, hogy a folyamatosan változó divat szerint éppen miből milyet érdemes választani?
Kalányos Ottót saját élettörténetével középiskolás korában szembesült, akkor ismerte meg édesanyját, és tán akkor tudatosult benne cigány származása is. De arra, hogy erre büszke is legyen, még várnia kellett.
Barack, szilva, körte, málna, eper – fogyaszthatjuk nyersen, készülhet belőlük lekvár, vagy főzhetünk pálinkát. A csíkszeredai Erőss László ez utóbbi lehetőséget választotta, s nem kis büszkeségére nemrégiben egy rangos nemzetközi versenyen is értékelték a Székelyföldön készült párlat minőségét.
A konyhán nagy szakértelemmel készíti a megrendelt lángosokat Szücs József, látszik rajta, szereti, amit csinál, felesége közben újabb rendeléseket vesz fel. De miért is döntött úgy a budapesti férfi, hogy Székelyföldet, Csíkszeredát választja otthonául?
Kaptafák, suszterszerszámok, varrógépek és javításra váró cipők sorakoznak a kis műhelyben, ahová betérek. Ám ezúttal nem a cipőm sarkára tetetnék új flekket, hanem beszélgetni jöttem. „Jöjjön csak, hétfő van, suszterünnep” – mondja kacagva id. Gráncsa Miklós, a cipész.
Megosztotta az európai célközönséget, hogy a végtelenül népszerű Corolla csapotthátú változatát 2006-ban nem csak hogy átkeresztelték, hanem igyekeztek elkülöníteni is a szedánoktól. Az Auris megpróbált a kategória üdvöskéje lenni, de ez csak egy kis részben sikerült neki.
Gyógytornász, dúla és hordozási tanácsadó egyszerre, sőt még ennél is több: Hadnagy Ágnes az egészséges babahordozás egyik „promótere” Székelyudvarhelyen és környékén. Boldog kismamák és jókedvű kisbabák mosolya dicséri a munkáját.
Ott van a legnépszerűbb székelyföldi turisztikai célpontok között, de a közelmúltban a román utazási bloggerek is felfedezték maguknak. Ennek megfelelően a Vargyas-szoros néha inkább turistaparadicsomnak tűnik, nem természetnek: sokszor egymás nyakába lihegnek a turisták.
Miért ilyen nehezített ez a viszony? Az anyósviccek mennyisége is érzékelteti e kapcsolat kínosságát. Mi olyan nehéz ebben, hogy olyan keveseknek sikerül az őszinte baráti kapcsolat?
A marosvásárhelyi tanár, gymstick-oktató, „youtuber” anyuka mesélt nekünk a videókészítésről, a gyerekeinknek átörökített tudásról, arról, hogyan lehet kis körökből kiindulva nagy változásokat elérni.
Még gyerekkorában leste el édesapjától a kőhasítás és kőfaragás fortélyait. Nehéz, de szép munka, a követ ismerni és szeretni kell – vallja a csíkszentkirályi André Balázs, aki egyike az az utolsó kőhasítóknak a faluban.
Diszkrimináció Nagyszebenben, edzőváltás Udvarhelyen, székely rangadó a kupában, a KSE menetelése, a Corona volt a fokmérő és a Sapientia győztes visszatérése – a Helyzetbe hozunk! legújabb részében ismét minden sportágat górcső alá veszünk.
Kerámiából készít bonszai-edényeket Demeter Zsolt, alias Csimi – a klasszikus edényformázás nagy figyelmet igényel, de az újdonsült agyagműves munkái népszerűségük folytán már Svédországba, Spanyolországba és Hollandiába is eljutottak.
A kétgyermekes édesanya a család életében bekövetkezett tragédia után a lelkében keletkezett űrt próbálta valamivel kitölteni. Szeretett volna valami nagyot alkotni. Így született meg Bodor Mária első, saját készítésű csángós bundája.
Marosvásárhelytől Kolozsvár irányában alig háromnegyed órányi autóútra található Kutyfalva, ahol a legérdekesebb látnivaló a Dégenfeld-kastély, amely a nyáron megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Szombat- és vasárnaponként előzetes telefonos egyeztetés után látogatható. Körbejártuk.
Széles vigyort formáló légbeömlő az első lökhárítóban, „cicás” fényszórók, finoman domborodó motorháztető, franciásan harmonikus forma – a 307-es megjelenésekor mindenki arcára mosolyt csalt. Aztán, ahogy gyűjtötték a tulajdonosok a kilométereket, a boldogságot úgy váltotta fel a frusztráció.
A turizmus nem halott, de alaposan átalakult. A Szent Anna-tónál azonban a járványhelyzettől függetlenül megérett az idő a radikális változásra, és ez meg is történt. Vége a fürdőzések és a tóparti flekkenezések korszakának, de az újdonságok sora ezzel még nem ér véget.
Nehéz elképzelni, hogy hajból, fenyőfa kéregből, csalánból vagy éppen narancsból készült alapanyagokból előállított ruhákat, cipőket, kiegészítőket viseljünk, pedig mindez már lehetséges néhány úttörő textilkészítőnek köszönhetően.
Piactér címmel jelentkezik új, a gazdasági szféra tudnivalóit feldolgozó kiadvánnyal a Székelyhon napilap. Az első számban többek között arról írnak, hogy egy új jogszabály lehetővé teszi az önkormányzatok számára a hivatásos kézművesek anyagi támogatását.