Évezredeket utazhat az időben, aki Mikházát keresi fel, s mindössze egyetlen délelőtt alatt. A reggeli és az ebéd között visszaugorhatunk majdnem kétezer évet az időben, majd előre a 17. századba, Erdély magyar aranykorába. Az elmegyógyintézet 20. századi fejlemény, nem turistalátványosságnak szánva.
2020. július 31., 19:332020. július 31., 19:33
A 0. kilométer, innen indulhatunk bármerre. Most nem nagyon gyúródnak a turisták, egészen a templom mellé is parkolhatunk
Fotó: Rédai Attila
Évezredeket utazhat az időben, aki Mikházát keresi fel, s mindössze egyetlen délelőtt alatt. A reggeli és az ebéd között visszaugorhatunk majdnem kétezer évet az időben, majd előre a 17. századba, Erdély magyar aranykorába. Az elmegyógyintézet 20. századi fejlemény, nem turistalátványosságnak szánva.
2020. július 31., 19:332020. július 31., 19:33
Mikháza messze földön híres ferences kolostortemplomát, illetve az egykori római birodalmi védelmi vonat, a limes egyik erődjét is meglátogathatjuk, ha szerencsések vagyunk, teljes idegenvezetéssel. A programra nem kell különösebben felkészülni, és egy vagyonba sem kerül: mindössze 4 lej a belépő egy felnőttnek a Maros Megyei Múzeum itteni régészeti parkjába, ahol nemcsak a nemrég Time Box, azaz Idődoboz néven létrehozott pavilonokat nézhetjük meg, hanem bekukkinthatunk az itteni régészek munkájába, egy igazi ásatásba is. A kolostortemplomban és kápolnájában pedig igazi kincseket rejtegetnek. Nem sokkal az augusztus 1-jére tervezett 8R (Római) Fesztivál előtt néztünk szét a faluban.
De ne vágjunk a dolgok elé, menjünk képről képre.
Irányok: van itt látivaló
Fotó: Rédai Attila
A kolostortemplom udvara nyitva, de ha be szeretnénk menni a templomba, keressük fel a gondnokot
Fotó: Rédai Attila
A mikháziak milleniumi emlékműve is itt lelt otthonra
Fotó: Rédai Attila
Akárcsak a második világháborús emlékmű
Fotó: Rédai Attila
Nem csak közösségi, vallási hely is az udvar...
Fotó: Rédai Attila
Bár az egykori kolostornak csak kis része az egyházé
Fotó: Rédai Attila
Balról a kolostor, jobbra a templom
Fotó: Rédai Attila
A kolostor épületének nagyobbik része a kommunista államosítást követően itt létrehozott elmegyógyintézet tulajdonában van a mai napig
Fotó: Rédai Attila
Bár kérvényezte a katolikus egyház a visszaszolgáltatást, ez még mindig nem történt meg
Fotó: Rédai Attila
Nem használt szenteltvíztartó a templom egyik lezárt bejáratánál
Fotó: Rédai Attila
A lakat megtévesztő: a mikháziak ide járnak templomba
Fotó: Rédai Attila
Szerzetesek azonban már nem élnek a kolostorban
Fotó: Rédai Attila
A kerítésen túl már az elmegyógyintézet. Áthallatszik az ottani élet, s nem éppen idilli
Fotó: Rédai Attila
Ez viszont már a kolostortemplom alatti kripta bejárata: ez is látogatható
Fotó: Rédai Attila
A kripta belülről: igazán sejtelmes
Fotó: Rédai Attila
A mikházi ferences kolostor nagylelkű támogató nyerték el a jogot ahhoz, hogy itt temetkezhessenek
Fotó: Rédai Attila
Bornemisszák, Lázárok pihennek itt
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Balla Zsigmond, a templom gondnoka vezet körül minket belül is
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
A mikházi ferences templom és kolostor a 17. századi erdélyi késő reneszánsz egyedülálló szakrális emléke
Fotó: Rédai Attila
A 17-18. században a felső-nyárádmenti székelység egyik legfontosabb központja előtt
Fotó: Rédai Attila
A kőből épült templomot és kolostort egy vályogból készült épület előzte meg, tudjuk meg Balla Zsigmondtól
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
A nagylelkű és nemes adományozókon túl Kájoni János tett sokat azért, hogy a kő épületegyüttes felépülhessen
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
A templom védőszentjei: Szent István és Szent László
Fotó: Rédai Attila
Az oltár központi alakja a Szűzanya
Fotó: Rédai Attila
Minden nap tartanak itt szentmisét
Fotó: Rédai Attila
És itt mennénk át a kolostorba...
Fotó: Rédai Attila
... de nem lehet
Fotó: Rédai Attila
A sekrestyében található gyönyörű szárnyas oltárszekrény
Fotó: Rédai Attila
Az oltárszekrény sok izgalmas fiókot rejteget
Fotó: Rédai Attila
Egy másik szekrény egy nagyobb fiókjában további kincsek: 18. századi miseruhák...
Fotó: Rédai Attila
Amint az egyikükön látható évszám is bizonyítja
Fotó: Rédai Attila
Az egykori kápolna ma a sekrestye
Fotó: Rédai Attila
Ez a belül látható szenteltvíztartó a templommal egy idős
Fotó: Rédai Attila
Az egykori kolostorból három helyiséget adtak vissza az egyháznak, ott láthatók ezek további miseruhák
Fotó: Rédai Attila
A kostorbéli helyiségeket raktárnak használják, de a szerző kedvéért a gondnok megmutatja ezt a festményt...
Fotó: Rédai Attila
A szerző viszont nem tudja, hogy leszármazottja-e a Rhédeyeknek
Fotó: Rédai Attila
Ez a gyönyörűen felújított székely ház és kapuja a múzeum tulajdonában van, itt laknak az itt dolgozó régészek
Fotó: Rédai Attila
Sidó Katalin, a Maros Megyei Múzeum régésze meg is mutatja, min dolgoznak: az erődítmény egyik saroktornya állt itt
Fotó: Rédai Attila
Egészen pontosan itt: a geofizikai méréseket jól látszik az egykori, fallal körbevett katonai tábor helye
Fotó: Rédai Attila
Rekonstrukció az egyik pavilonban. A mai Mikházán megfordult római katonák tulajdonképpen a mai Szíria területéről érkeztek
Fotó: Rédai Attila
Bizony: Pannónia érintésével először a mai Vármezőnél található másik erődnél szolgáltak, utána kerültek át ide
Fotó: Rédai Attila
Akár így is kinézhetett a mikházi katonai tábor, szóval ez nem teljesen fantáziarajz, hanem megalapozott szakmai vélemény a tulajdonképpeni helyszínbe illesztve
Fotó: Rédai Attila
Tudnivalók az Idődobozról, illetve Balla Zsigmond elérhetősége: ide is neki van kulcsa
Fotó: Rédai Attila
És a hab a tortán: római fürdőkultúra Mikházán
Fotó: Rédai Attila
Ma wellnessnek hívjuk, amit a rómaiak már kétezer évvel ezelőtt tudtak
Fotó: Rédai Attila
Fürdőeszközök rekonstrukciója: megtaláljátok a szemöldökcsipeszt?
Fotó: Rédai Attila
A Time Box pavilonjai 2016-ban készültek el
Fotó: Rédai Attila
Határvidék: az erődön túl már a barbárok földje volt. A bronzkorban is volt itt már lakott település
Fotó: Rédai Attila
De utolsó képnek azért én mégiscsak ezt a fantasztikus székelykaput teszem be. Köszönöm a figyelmet!
Fotó: Rédai Attila
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
szóljon hozzá!