
Fotó: Szőllősi Márk/Facebook
A világ egyik legerősebb teremlabdarúgó-bajnokságában léphet pályára a máramarosi születésű Szőllősi Márk Norbert, aki ősztől az olasz Mantova kapusa lesz. A borsabányai származású 26 éves játékos közel két évtizede él Lombardiában. A vele készült interjút a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékeltében olvashatják el.
2020. augusztus 04., 12:012020. augusztus 04., 12:01
Az olasz portálokon Marc Norbert Solosiként szerepel a neve, közösségi oldalán viszont a fiatalember Szőllősi Márkként jelenik meg, neve magyar ékezetekkel van írva. A vegyes családból származó sportoló büszke arra, hogy édesapja és egyik ágon nagyszülei magyarok. Márk olasz iskolába járt, labdarúgói pályafutása során idén nyárig az olasz másodosztályú Saints Pagnano csapatának volt a kapusa, de kiváló teljesítményére felfigyeltek a tartomány fővárosi együttesének, a Mantovának a szakemberei, és profi szerződést ajánlottak neki.
Szőllősi Márk Norbert ősztől a Mantova kapusaként bemutatkozhat az olasz Serie A-ban
Fotó: Szőllősi Márk/Facebook
A vele készült interjúból többek között kiderül, egy gyerekkori, borsabányai élmény hatására döntötte el, hogy ő is kapus lesz. „Nagy a felelőssége annak, aki ezen a poszton játszik, a jó és a rossz pillanatokban is higgadtnak kell maradnia, ezek mind olyan követelmények, amiket kevesen tudnak teljesíteni.
Azt hiszem, nekem ez megvan. Példaképem a spanyol Iker Casillas, akinek nagyon tetszik a stílusa és kiváló ballábas játéka. De ugyanolyan nagy élményt jelent látni a német Marc-André ter Stegen és Manuel Neuer, a szlovén Jan Oblak vagy a belga Thibaut Courtois kapusokat, ők mind olyan stílusban védenek, ami a teremlabdarúgásban is érvényes” – mondja. Terveiről, borsabányai felmenőiről is mesél a vele készült interjúban. Lapozzák fel a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletét !
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!