
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság március 12-én elindította a fáklyát, a görögországi Olümpiában meggyújtották a tokiói olimpia lángját
Fotó: Tokyo 2020/Shugo Takemi
Lassan hozzászoktunk volna a korán keléshez, talán megszületett volna az első magyar vagy román érem is Tokióban. Az előzetes tervek szerint az ötkarikás játékok negyedik napja lenne a mai. De nem az. A témával a Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete foglalkozik.
2020. július 28., 12:122020. július 28., 12:12
Márciusban döntöttek úgy a szervezők, hogy a világjárvány miatt egy évvel elhalasztják az idei ötkarikás játékokat. Azóta sajnos nem sok minden változott, még ma is kérdés, hogy egyáltalán napolni vagy törölni kellett volna-e. A XXXII. nyári ötkarikás játékokat eredetileg 2020. július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg, de március végén a koronavírus-járvány miatt megszületett a döntés, hogy egy éves halasztással, 2021. július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart a tokiói olimpia, míg a paralimpiára augusztus 24. és szeptember 5. között kerül sor. A vélekedések szerint az új időpontok elegendő időt adnak az egészségügyi hatóságoknak és a játékok szervezőinek, hogy megküzdjenek a koronavírus-járvány következményeivel, és mivel szinte napra pontosan egy évvel az eredeti dátumok után kezdődnek majd a seregszemlék, a minimumra csökkenthető a halasztás miatti zavar a nemzetközi sportnaptárban.
Csak a román fociéletben legutóbb történtek tekintetében – ahol rohamosan terjedt a fertőzöttek száma – továbbra is az a kérdés: mi lesz veled, sport, mi lesz veled, olimpia? Vajon egy év elegendő arra, hogy jobbak legyenek a feltételek? Mert jelenleg százszázalékos biztonságot képtelenség szavatolni. A témával foglalkozó teljes cikket elolvashatják ha fellapozzák a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletét.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!