A rózsa gyönyörűségéért. Egy kertész élete
A szentsimoni rózsás, aki Hollandiában „a magyar”
Fotó: Veres Nándor
Miért pont rózsát termeszt valaki Csíkban? Mert krumplit és gabonát bárki tud vetni – vágja rá Sándor Zoltán, amint végigsétálunk alcsíki kertészetében. Sok különleges történet, nagy tudás, tapasztalat van a tarsolyában, ő meg mesél, mesél, bár néha azt hiszem, hogy a bolondját járatja velem. Hogy bejáratos a legfelsőbb holland kertészeti körökbe? Virágokat szállít a Vatikánba? Pedig ez mind igaz.
D. Balázs Ildikó
2020. július 28., 18:012020. július 28., 18:01
2020. július 29., 11:182020. július 29., 11:18
A veteményesben gyomlálnak, a rózsákat éppen bordóilével permetezik, mert itt arra esküsznek, a csemetekertben pedig erősödnek a gyümölcsfák, oltásra várnak a gyümölcsfaalanyok. Veszteséges tevékenység a mezőgazdaság, de csinálom – jegyi meg Sándor Zoltán, amikor elindulunk, hogy szétnézzünk a Csíkszentsimon és Csíkszentimre között lévő kertészetében. Iszonyatosan sokat dolgozik – ismeri el maga is, beszélgetésünket is az elején minduntalan megszakítja a telefoncsöngés, aztán egy hirtelen döntéstől vezérelve lenémítja a készüléket, majd egy óra múlva maga is elcsodálkozik, hogy milyen sokan keresték. Rengetegen fordulnak hozzá jótanácsért, útbaigazításért, és nem csak a vidékről, hanem külföldről is, ő pedig szívesen segít. Minden szavából érződik, szereti azt, amit csinál, és nem, bár sokszor megtehette volna, nem adja fel. Noha – ismeri el – Csíkban a kertészkedés nem leányálom.
– mondja nevetve. Hogy mióta tart ez a különös szerelem? 1982-től – reagál –, amikor elment Csombordra a kertészeti iskolába. És azóta is képezi magát, tanul, hiszen a világ körülötte fejlődik, azt mondja, legutolsó tanulmányait 51 éves korában fejezte be, ezúttal Hollandiában. De Hollandia egyébként egy mondhatni biztos hely az életében, ugyanis télen ott dolgozik, oda még gyermekkorától visszajár. Vitte a szakma szeretete.
„Ebben a szakmában vannak fokozatok, és aki elér egy bizonyos szintet, kinyílnak számára az ajtók. A kilencvenes évek elején Hollandiában végeztem önkéntes munkát, és egyszerű véletlenek nyomán aztán idővel bekerültem abba a nagyon szűk körbe, amely alatt nem a felső tízezret kell érteni, hanem a felső tíz családot. A Vatikánba is jártas vagyok abba a körbe, ahová nem engedik be a turistákat, na én oda szállítok virágot a téli időszakban, persze nem a sajátomat” – meséli.
Gyakran találkozni Csíkban a gyönyörű szentsimoni rózsával
Fotó: Veres Nándor
Na de térjünk vissza az alcsíki zónába. A vetésforgó miatt Zoltán három helyszínen mintegy tíz hektáron foglalkozik növénytermesztéssel. Rózsából a korábbi években legalább ötvenezer tőt oltott, idén húszezer tővel foglalkozott. Elsétálunk a gyümölcsfaalanyokig, mutatja, melyeket fogják beoltani, tulajdonképpen ezek lesznek a 2024-es gyümölcsfák. Ő ugyanis nem kétévesen adja el a csemetét, hanem még két évig gondozza, így a vásárló számára megspórol két fontos évet. Biztosra megy ő is és a vásárló is. Az elkövetkező két évben – mondja – 132 ezer gyümölcsfát oltanak be. De ott vannak az ezüstfenyőcsemeték is, amelyek többek között Olaszországba, Izraelbe kerülnek.
És miközben sétálunk a rózsakertben, rengeteg emlék, történet elevenedik fel, így például elemlegeti a kilencvenes évek elejét, amikor egyszer csak igen népszerűtlenné vállt a rózsa.
Nevetséges tűnik ennyi idő után, de annyira „szimpatizáltak” idehaza a székelyek a rózsát mint szimbólumot választó párttal, hogy nem tudtam eladni a virágot. Aztán a fekete március után hiába hajtattam ki már harmadik éve a tulipánt, ingyen sem kellett senkinek”.
Egy életen át tartó szerelem
Fotó: Veres Nándor
Ma nincsenek ilyen jellegű gondok, szeretik a rózsát az emberek. De Zoltán nem csak rózsával foglalkozott, termesztett ő bizony gerberát is még 1986-ban, igaz, akkor Csíkban az asszonyok ezt nem igen ismerték. És őszirózsát. Nem is olyan régen – meséli – volt olyan év, hogy olyan sok őszirózsát eladott, hogy az óránkénti bevételből meg lehetett volna vásárolni Franciaországban egy mosógépet. „Volt, hogy hatan-heten vagy még akár többen is szedtük az őszirózsát, ömlesztettük a kamionra, mint a szénát”.
A kertben most épen a növényvédelemnek, a gyomlásának van az ideje, és akad még egy kevés rózsa, amit értékesíteni kell. A rózsa ugyanis egyelőre éppen lecsengőben van, most a liliomnak van szezonja, az üvegházban azzal foglalkoznak.
A szakember több dologra is felhívja a hobbikertészek figyelmét.
Ugyanakkor az is kiderül, ő a vegyszermentes növénytermesztés híve, a bordóilével való permetezés pedig egy igen hasznos dolog, „na anélkül nem lehet bioparadicsomot termeszteni”.
A kertészetben nagy becsben vannak a macskák, ők az egyedüli megoldás a pocokinvázióra
Fotó: Veres Nándor
És ha már beszélgetünk, mindenképpen fontosnak tartja felhívni az emberek figyelmét a pocokveszélyre. „A télen legalább húsz országban jártam, és elmondhatom, hogy mindenfelé pocokveszély van.
– magyarázza.
A kertészetében is okoztak fejfájást a rágcsálók, volt olyan év, amikor négy esztendő munkája veszett kárba, több ezer, külföldi eladásra szánt gyümölcsfáját tették tönkre. Ő most már megtalálta a megoldást a problémára, a kertészetében igen nagy becsben vannak a macskák. Van is vagy tizenegy jószága, és az állományt még bővíteni szeretné. „Nálunk minden macska aranyat ér” – jegyzi meg nevetve.
Azt mondja, még mindig minden nap kerül olyan rózsa, amelynek rá tud csodálkozni a szépségére. Jelenleg közel százötvenféle rózsát termeszt, „de ha profi lesz, csak egy lesz”. És ami igen nagy örömmel tölti el az az, hogy a rózsák iránti szeretetét a lányának is átadta.
A vetésforgó miatt Zoltán három helyszínen, mintegy tíz hektáron foglalkozik növénytermesztéssel
Fotó: Veres Nándor
Kikísér, és végigmegyünk a „bolton” is. Közel a főúthoz van kialakítva az úgynevezett bolt, oda vannak kiültetve az eladandó facsemeték. Nem messze készül egy pince, ami kapcsán előkerülnek az elkövetkező tíz évre szövögetett tervei.
Elégedett, úgy látom, noha minduntalan történik valami, ami a tervekből ideig-óráig kizökkenti, de mindig sikerül talpra állnia. Most legnagyobb szívfájdalma az, hogy az idén a felemásra sikeredett Ezer Székely Leány Napján nem nagyon akadt székely leány, akinek rózsát adhatott volna. Csak úgy. Mert ezen a jeles napon ingyen jár a rózsa a székely lányoknak. Mert számára nem csak a rózsa fontos.
Fotó: Veres Nándor
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!