
Magyar ételeket kínáló badacsonyi falatozók
Fotó: Makkay József
Aki szeret fürödni, hajókázni, magyar ételeket enni, jókat túrázni és finom borokat inni, annak a Balaton az ideális hely. Magyar emberként olyan kulturális örökség részesei lehetünk, amivel alig találkozik máshol az ember a Kárpát-medencében. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványa erre a vidékre kalauzol el.
2020. július 29., 11:402020. július 29., 11:40
A teljes Balatont körbekocsikázta nemrégiben a családjával a cikk írója, ők még a szigorítás előtt átjutottak a román-magyar határon. „A különböző turisztikai oldalakon foglalható szállások hamar elkelnek: a magyarországi turisták idén újra felfedezték a Balatont, miután a magyarok által kedvelt horvátországi és görögországi tengerpartokra egyre többen tartják kockázatosan kiutazni. Marad tehát a magyar tenger, amely a Kádár-rendszerben hosszú évtizedekig vonzotta a belföldi vendégeket, és amely az utóbbi néhány esztendő átgondolt kormányzati kampányainak köszönhetően ismét a közkedvelt úti célok sorába tartozik.”
Az erdélyi utazók úgy gondolták, érdemes több helyen is megállni és megszemlélni, rácsodálkozni arra a magyar kulturális örökségre, amivel olvasmány- vagy filmélményekben találkoztak.
Aki a bort kedveli, annak a Badacsony lankái vendégmarasztaló kuriózumnak számítanak, ahol egymást érik a helyi nedűket kínáló borkóstoló pincészetek és kisvendéglők. S ha már gasztronómia, a Balaton és azon belül a Badacsony környéki üdülőtelepek kisvendéglői és falatozói együtt kínálják mindazt, ami a magyar konyhában a legjobb. Ki-ki a zsebe és elvárása szerint válogathat.
Minderről bővebben az Erdélyi Gasztró július 29-ei lapszámában olvashatnak.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!