Egykor kötelező volt, ma már csak emlék. A mai fiataloknak a május elseje leginkább egy szabadnap, piknikezés vagy egy gyors wellnesshétvége. De volt idő, amikor ez a nap a a meghatározott forgatókönyv szerint zajlott, kötelező programokkal.
Milyen a húsvét Erdélyben? A városi barkaszenteléstől a gyimesi tojásírásig, a posztmodern külsőségektől az ősi mitológiák rétegein át – Málnási Levente néprajzossal beszélgettünk arról, hogyan él tovább a húsvét ünnepe a 21. századi Erdélyben.
Találkozás az unokatestvérekkel. Tojáskeresés az udvaron. Templomba menni. Locsolókat várni. A gyerekeknek is megvan a maguk hozzáállása és hozzájárulása a húsvéti ünnepekhez, ezt pedig nagyon lelkesen meg is osztották velünk.
A húsvéti tojás nem pusztán egy díszített tárgy, hanem egy ősi tudás lenyomata. Fehér Gizella Mária népi iparművésszel arról is beszélgettünk, hogy mit mesélnek a húsvéti tojások az életről, az emberekről, a világ különös rendjéről.
Szívvel, lélekkel, alázattal hozzáállni azokhoz az esetekhez is, amiket évekig szégyelt a páciens. Olti Mária Magdolna gyógyászati pedikűrössel beszélgettünk a szakma szépségéről, és arról, hogy mit is csinál egy gyógypedikűrös.
Ha van egy nap az évben, amikor érdemes duplán is ellenőrizni, hogy igazat mondanak-e nekünk, akkor az bizonyára április elseje. De honnan is ered a bolondok napi hagyomány?
A Duna Ház áprilisban is változatos programmal várja az érdeklődőket. Többek között a kétszáz éve született Jókairól is megemlékeznek, de mozgáslehetőséget is kínálnak, megünneplik a költészet napját, valamint tojásírásra is lesz lehetőség.
Nem lehet félmunkát végezni. Minden a helyén kell legyen. Nem kell helyettem megtenni. Ismerősek ezek a belső monológok? Bibók Bea a parentifikáció jelenségéről beszélt Csíkszeredában, az Ellopott gyermekkor könyvbemutatóján.
A nyolcvanhat éves Csiszér Imre nyugalmazott tanító, népművész életművét bemutató kiállítás nyílt a Csíki Mozi kiállítóterében, Székely-magyar festett és faragott népi ornamentika címmel.
Milyen volt egy gyerek élete az 1950-es években? Hogyan lehet a matematika nyelvi élmény is? Milyen volt a romániai magyar irodalom és mi volt neki a rákfenéje?
Szávai Géza József Attila-díjas szerzővel beszélgettünk.
Valóban eltűnőben vannak az életünkből az ünnepeink? Hogyan tudunk tudatosan is helyet, időt és teret adni a magyarságunkat is meghatározó eseményeinknek? És miért fontos, hogy a különböző generációk együtt ünnepeljenek?

A Gyergyói Hoki Klub kevesebb mint két másodperccel a rendes játékidő vége előtt belőtte a győztes gólt, megvédve a címét. Császár Hunor, Imre Patrik és Szilassy Zoltán nyilatkozott a Székely Sportnak.
Honnan erednek a farsangi népszokásaink, és hogyan készülődtek évtizedekkel ezelőtt nagy- és dédszüleink a tavaszváró, téltemető ünnepségre? Ferencz Angélával a Hargita Megyei Farsangbúcsúztató kapcsán a farsangi időszak jelentőségéről beszélgettünk.
A sminkelés nem csupán a mindennapi megjelenés része, hanem egy fontos eszköz lehet különleges alkalmakhoz, legyen szó esküvőről, fotózásról vagy egyéb rendezvényről.
Ha február, akkor farsang, ha farsang, akkor fánk, jelmezek és mulatság. A farsangi szokásaink jócskán megváltoztak, de van, ami örök: a maskarák. S hogy éppen mi a „trend”, arról tanítónőket, gyerekeket és tiniket kérdeztünk.
Milyen udvarlási szokások voltak a nagyszüleink korában, hogyan hódították meg nagyapáink kedveseiket? És milyen volt leányként fogadni a fiatal zenészeket? Mikor beszélhetnénk erről, ha nem épp a szerelmesek ünnepén?
A Henter-kúria őrei már régi motorosok: nem az idei az első alkalom, hogy részt vesznek az Örökségünk őrei versenyen. Előzőleg kisfilmet készítettek a diákok, amelyben bemutatták a Henter-kúriát, idén viszont a közelmúlt felidézését célozták meg.
A Magyarországon egyedülálló eredményeket elért, 2024 végén a Budapesti Értéktőzsdére sikeresen bevezetett, innovatív megoldásairól ismert digitális bank fokozza üzleti aktivitását Romániában.
Könyvespolc, kapocs a múlt és a jelen között, közös tudat, és mindaz, ami emberré tett? Vagy Petőfi, jókai bableves, Rubik-kocka? A nagymamánktól tanult imádság, a szülőfalunk minden rezdülése? Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: magyar kultúra?