A nyolcvanhat éves Csiszér Imre nyugalmazott tanító, népművész életművét bemutató kiállítás nyílt kedd délután a Csíki Mozi kiállítóterében, Székely-magyar festett és faragott népi ornamentika címmel.
2025. március 19., 13:492025. március 19., 13:49
2025. március 19., 13:502025. március 19., 13:50
A kiállító fafaragásaiban is a népi művészetekre jellemző motívumokat használja fel
Fotó: Nagy Lilla
A nyolcvanhat éves Csiszér Imre nyugalmazott tanító, népművész életművét bemutató kiállítás nyílt kedd délután a Csíki Mozi kiállítóterében, Székely-magyar festett és faragott népi ornamentika címmel.
2025. március 19., 13:492025. március 19., 13:49
2025. március 19., 13:502025. március 19., 13:50
A kiállítás megnyitóján Sepsiszéki Nagy Balázs író, néprajzkutató beszélt Csiszér Imre munkásságáról, valamint felidézte tanítói múltját is. Sepsiszéki Nagy Balázs kiemelte, habár egy moziban vagyunk, elsősorban nyitott, tiszta szívekre lesz szükségünk, ugyanis jól csak a szívével lát az ember. Az estét egy rövid köszönetnyilvánítással indította, majd felolvasta Túrmezei Erzsébet Tavaszi áradás című versét. „Ennek a mai estének egy különleges életmű megmutatásának, befogadásának és ünneplésének az alapgondolata legyen a boldogsága, mert bizonyára boldog az az ember, aki hat évtizeddel ezelőtt a tanítói hivatás mellett döntött, és ezen a pályán megmaradt mindvégig” – fogalmazott az író, néprajzkutató.
A kiállításmegnyitón Sepsiszéki Nagy Balázs író méltatta Csiszér Imre munkáit
Fotó: Nagy Lilla
Felidézte Brunszvik Teréz grófnő alakját is, aki az Osztrák-Magyar Monarchia idején elsőként indított magyar nyelvű óvodát Budán, haláláig pedig nyolcvan óvoda működése volt köthető a nevéhez.
Szerinte a tanító szerepe a múltban jóval túlmutatott azon, hogy gyermekeket tanítson meg írni, olvasni és számolni, hiszen egy közösségen belül a tanító a közösségi élet központja is volt.
Csiszér Imre nem csupán a népi ornamentika mellett kötelezte el magát, hanem a tanítói pálya mellett is
Fotó: Nagy Lilla
Csiszér Imre is azon jó néptanítók közé tartozik, akik nem csak tanítottak, hanem neveltek is, akik kis tanítványaiknak és egész közösségüknek többet adtak, mint amennyit elvárt tőlük a rendszer. Tanítói pályafutását 1960-ban Csíkszentkirályon kezdte. Itt, tanítványai bevonásával, már néprajzi tárgyakat gyűjtött, és a kályhacsempéken, kovácsoltvas eszközökön, fa tárgyakon és kelméken talált díszítő motívumok terelték figyelmét a magyar népi ornamentika felé.
Kiváló rajztehetséggel megáldva, minden tárgyat lerajzolt, s ahol töredékes volt a minta, ott kiegészítette azt. Linóleumba metszette a kályhacsempék, a faragott fatárgyak és a kovácsoltvas eszközök mintáit, és ezeket összehasonlította a Kárpát-medence más magyar tájegységein honos mintákkal.
Festett képein az élénk színek dominálnak, formáiban van egyfajta népies naivitás
Fotó: Nagy Lilla
Folyamatosan gyűjtötte a magyar lélek által teremtett díszítőmotívumokat, régészeti és néprajzi szakmunkákat szerzett be, amelyek eredményeként a saját gyűjtésével együtt ma már több mint hatezer mintából álló gyűjteménye van.
Nem kellett neki szkennelő, egy nagyításra képes fénymásoló gép, hanem ezt ő szabad szemmel, nem reszkető kézzel rajzolta meg mindvégig.” Csiszér Imre huszonnyolc év csíkszentkirályi tanítóskodás után Csíkcsobotfalvára került, 26 éve vonult nyugdíjba.
A kiállítás március 31-ig tekinthető meg.
Csiszér Imre kiállítása egy élet munkájának eredménye
Fotó: Nagy Lilla
Csiszér Imre kiállítása március 31-ig látogatható a Csíki Mozi kiállítóterében
Fotó: Nagy Lilla
Csiszér Imre részletes rajzai több népi tárgyból is inspirálódtal
Fotó: Nagy Lilla
Nem csupán készre dolgozott festmények, több vázlatszerű rajz is megtekinthető a Csíki Moziban
Fotó: Nagy Lilla
A festményeket megelőző vázlatok is alapos részletességgel bírnak
Fotó: Nagy Lilla
A kiállításmegnyitón fókuszba került a tanítói hivatás is
Fotó: Nagy Lilla
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!