A nyolcvanhat éves Csiszér Imre nyugalmazott tanító, népművész életművét bemutató kiállítás nyílt kedd délután a Csíki Mozi kiállítóterében, Székely-magyar festett és faragott népi ornamentika címmel.
2025. március 19., 13:492025. március 19., 13:49
2025. március 19., 13:502025. március 19., 13:50
A kiállító fafaragásaiban is a népi művészetekre jellemző motívumokat használja fel
Fotó: Nagy Lilla
A nyolcvanhat éves Csiszér Imre nyugalmazott tanító, népművész életművét bemutató kiállítás nyílt kedd délután a Csíki Mozi kiállítóterében, Székely-magyar festett és faragott népi ornamentika címmel.
2025. március 19., 13:492025. március 19., 13:49
2025. március 19., 13:502025. március 19., 13:50
A kiállító fafaragásaiban is a népi művészetekre jellemző motívumokat használja fel
Fotó: Nagy Lilla
A kiállítás megnyitóján Sepsiszéki Nagy Balázs író, néprajzkutató beszélt Csiszér Imre munkásságáról, valamint felidézte tanítói múltját is. Sepsiszéki Nagy Balázs kiemelte, habár egy moziban vagyunk, elsősorban nyitott, tiszta szívekre lesz szükségünk, ugyanis jól csak a szívével lát az ember. Az estét egy rövid köszönetnyilvánítással indította, majd felolvasta Túrmezei Erzsébet Tavaszi áradás című versét. „Ennek a mai estének egy különleges életmű megmutatásának, befogadásának és ünneplésének az alapgondolata legyen a boldogsága, mert bizonyára boldog az az ember, aki hat évtizeddel ezelőtt a tanítói hivatás mellett döntött, és ezen a pályán megmaradt mindvégig” – fogalmazott az író, néprajzkutató.
A kiállításmegnyitón Sepsiszéki Nagy Balázs író méltatta Csiszér Imre munkáit
Fotó: Nagy Lilla
Felidézte Brunszvik Teréz grófnő alakját is, aki az Osztrák-Magyar Monarchia idején elsőként indított magyar nyelvű óvodát Budán, haláláig pedig nyolcvan óvoda működése volt köthető a nevéhez.
Szerinte a tanító szerepe a múltban jóval túlmutatott azon, hogy gyermekeket tanítson meg írni, olvasni és számolni, hiszen egy közösségen belül a tanító a közösségi élet központja is volt.
Csiszér Imre nem csupán a népi ornamentika mellett kötelezte el magát, hanem a tanítói pálya mellett is
Fotó: Nagy Lilla
Csiszér Imre is azon jó néptanítók közé tartozik, akik nem csak tanítottak, hanem neveltek is, akik kis tanítványaiknak és egész közösségüknek többet adtak, mint amennyit elvárt tőlük a rendszer. Tanítói pályafutását 1960-ban Csíkszentkirályon kezdte. Itt, tanítványai bevonásával, már néprajzi tárgyakat gyűjtött, és a kályhacsempéken, kovácsoltvas eszközökön, fa tárgyakon és kelméken talált díszítő motívumok terelték figyelmét a magyar népi ornamentika felé.
Kiváló rajztehetséggel megáldva, minden tárgyat lerajzolt, s ahol töredékes volt a minta, ott kiegészítette azt. Linóleumba metszette a kályhacsempék, a faragott fatárgyak és a kovácsoltvas eszközök mintáit, és ezeket összehasonlította a Kárpát-medence más magyar tájegységein honos mintákkal.
Festett képein az élénk színek dominálnak, formáiban van egyfajta népies naivitás
Fotó: Nagy Lilla
Folyamatosan gyűjtötte a magyar lélek által teremtett díszítőmotívumokat, régészeti és néprajzi szakmunkákat szerzett be, amelyek eredményeként a saját gyűjtésével együtt ma már több mint hatezer mintából álló gyűjteménye van.
Nem kellett neki szkennelő, egy nagyításra képes fénymásoló gép, hanem ezt ő szabad szemmel, nem reszkető kézzel rajzolta meg mindvégig.” Csiszér Imre huszonnyolc év csíkszentkirályi tanítóskodás után Csíkcsobotfalvára került, 26 éve vonult nyugdíjba.
A kiállítás március 31-ig tekinthető meg.
Csiszér Imre kiállítása egy élet munkájának eredménye
Fotó: Nagy Lilla
Csiszér Imre kiállítása március 31-ig látogatható a Csíki Mozi kiállítóterében
Fotó: Nagy Lilla
Csiszér Imre részletes rajzai több népi tárgyból is inspirálódtal
Fotó: Nagy Lilla
Nem csupán készre dolgozott festmények, több vázlatszerű rajz is megtekinthető a Csíki Moziban
Fotó: Nagy Lilla
A festményeket megelőző vázlatok is alapos részletességgel bírnak
Fotó: Nagy Lilla
A kiállításmegnyitón fókuszba került a tanítói hivatás is
Fotó: Nagy Lilla
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
szóljon hozzá!