A nyolcvanhat éves Csiszér Imre nyugalmazott tanító, népművész életművét bemutató kiállítás nyílt kedd délután a Csíki Mozi kiállítóterében, Székely-magyar festett és faragott népi ornamentika címmel.
2025. március 19., 13:492025. március 19., 13:49
2025. március 19., 13:502025. március 19., 13:50
A kiállító fafaragásaiban is a népi művészetekre jellemző motívumokat használja fel
Fotó: Nagy Lilla
A nyolcvanhat éves Csiszér Imre nyugalmazott tanító, népművész életművét bemutató kiállítás nyílt kedd délután a Csíki Mozi kiállítóterében, Székely-magyar festett és faragott népi ornamentika címmel.
2025. március 19., 13:492025. március 19., 13:49
2025. március 19., 13:502025. március 19., 13:50
A kiállítás megnyitóján Sepsiszéki Nagy Balázs író, néprajzkutató beszélt Csiszér Imre munkásságáról, valamint felidézte tanítói múltját is. Sepsiszéki Nagy Balázs kiemelte, habár egy moziban vagyunk, elsősorban nyitott, tiszta szívekre lesz szükségünk, ugyanis jól csak a szívével lát az ember. Az estét egy rövid köszönetnyilvánítással indította, majd felolvasta Túrmezei Erzsébet Tavaszi áradás című versét. „Ennek a mai estének egy különleges életmű megmutatásának, befogadásának és ünneplésének az alapgondolata legyen a boldogsága, mert bizonyára boldog az az ember, aki hat évtizeddel ezelőtt a tanítói hivatás mellett döntött, és ezen a pályán megmaradt mindvégig” – fogalmazott az író, néprajzkutató.
A kiállításmegnyitón Sepsiszéki Nagy Balázs író méltatta Csiszér Imre munkáit
Fotó: Nagy Lilla
Felidézte Brunszvik Teréz grófnő alakját is, aki az Osztrák-Magyar Monarchia idején elsőként indított magyar nyelvű óvodát Budán, haláláig pedig nyolcvan óvoda működése volt köthető a nevéhez.
Szerinte a tanító szerepe a múltban jóval túlmutatott azon, hogy gyermekeket tanítson meg írni, olvasni és számolni, hiszen egy közösségen belül a tanító a közösségi élet központja is volt.
Csiszér Imre nem csupán a népi ornamentika mellett kötelezte el magát, hanem a tanítói pálya mellett is
Fotó: Nagy Lilla
Csiszér Imre is azon jó néptanítók közé tartozik, akik nem csak tanítottak, hanem neveltek is, akik kis tanítványaiknak és egész közösségüknek többet adtak, mint amennyit elvárt tőlük a rendszer. Tanítói pályafutását 1960-ban Csíkszentkirályon kezdte. Itt, tanítványai bevonásával, már néprajzi tárgyakat gyűjtött, és a kályhacsempéken, kovácsoltvas eszközökön, fa tárgyakon és kelméken talált díszítő motívumok terelték figyelmét a magyar népi ornamentika felé.
Kiváló rajztehetséggel megáldva, minden tárgyat lerajzolt, s ahol töredékes volt a minta, ott kiegészítette azt. Linóleumba metszette a kályhacsempék, a faragott fatárgyak és a kovácsoltvas eszközök mintáit, és ezeket összehasonlította a Kárpát-medence más magyar tájegységein honos mintákkal.
Festett képein az élénk színek dominálnak, formáiban van egyfajta népies naivitás
Fotó: Nagy Lilla
Folyamatosan gyűjtötte a magyar lélek által teremtett díszítőmotívumokat, régészeti és néprajzi szakmunkákat szerzett be, amelyek eredményeként a saját gyűjtésével együtt ma már több mint hatezer mintából álló gyűjteménye van.
Nem kellett neki szkennelő, egy nagyításra képes fénymásoló gép, hanem ezt ő szabad szemmel, nem reszkető kézzel rajzolta meg mindvégig.” Csiszér Imre huszonnyolc év csíkszentkirályi tanítóskodás után Csíkcsobotfalvára került, 26 éve vonult nyugdíjba.
A kiállítás március 31-ig tekinthető meg.
Csiszér Imre kiállítása egy élet munkájának eredménye
Fotó: Nagy Lilla
Csiszér Imre kiállítása március 31-ig látogatható a Csíki Mozi kiállítóterében
Fotó: Nagy Lilla
Csiszér Imre részletes rajzai több népi tárgyból is inspirálódtal
Fotó: Nagy Lilla
Nem csupán készre dolgozott festmények, több vázlatszerű rajz is megtekinthető a Csíki Moziban
Fotó: Nagy Lilla
A festményeket megelőző vázlatok is alapos részletességgel bírnak
Fotó: Nagy Lilla
A kiállításmegnyitón fókuszba került a tanítói hivatás is
Fotó: Nagy Lilla
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!