Hirdetés
Hirdetés

A tökéletes gyermek, akivel soha nincs baj

Bibók Bea, gyermek, gyerek, parentifikáció, parentifikált, szülősített gyerek, Ellopott gyermekkor

Bibók Bea pszichológus, szexuálpszichológus, párterapeuta, író

Fotó: Haáz Vince

Nem lehet félmunkát végezni. Minden a helyén kell legyen. Nem kell helyettem megtenni. Ismerősek ezek a belső monológok? Bibók Bea a parentifikáció jelenségéről beszélt Csíkszeredában, az Ellopott gyermekkor könyvbemutatóján.

Nagy Lilla

2025. március 29., 07:512025. március 29., 07:51

Kis felnőttek, koraérett gyerekek – egy a közös bennük: szüleik ellopták a gyerekkorukat. Ők a parentifikáltak, azaz a szülősített gyerekek. Bibók Bea pszichológus az Ellopott gyermekkor című nagysikerű könyvében a parentifikáció jelenségét vizsgálja, valamint azt, hogy az érintett gyerekek felnőttként milyen problémákkal szembesülnek, milyenné válnak, amikor nagyok lesznek. Az írónő könyve 2024-ben látott napvilágot, az utóbbi időszakban pedig Erdély-szerte könyvbemutatók keretében beszélt a jelenségről, a Mathias Corvinus Collegium szervezésében. Március 27-én, a csíkszeredai eseményen Bibók Beával Szász Hargita kommunikációs szakember beszélgetett.

Miért fontos, hogy az embernek legyen gyermekkora?

„Sok családban fordul elő, hogy a gyerek nem lehet csak gyerek. Ezek a gyerekek nem tudják, hogy mi az a gyerekkor, mert csak azt ismerik, amibe beleszülettek” – fogalmazott Bibók Bea rögtön az előadás elején, majd hozzátette, mindenki azt ismeri, amit látott. Követjük a családi mintát, ha akarjuk, ha nem. Az írónő is személyesen érintett ebben a jelenségben, gyerekként nem fordítottak sok figyelmet rá a szülei, így már óvodás korában önállónak kellett lennie, az egész életét behálózza a koraérettség jelensége. Az Ellopott gyermekkor című könyvét mindössze három hónap alatt írta meg, mert – mint mondta – „benne volt a flowban”.

Hirdetés
Bibók Bea, gyermek, gyerek, parentifikáció, parentifikált, szülősített gyerek, Ellopott gyermekkor Galéria

Bibók Bea piros és kék könyve, az Ellopott felnőttkor és az Ellopott gyermekkor

Fotó: Haáz Vince

Közelebbről nézve is érdemes megvizsgálni, milyenek is a szóban forgó, elhanyagolt gyerekek. Bibók Bea szerint mélyen traumatizált gyerekekről van szó, akik nem tudják lemosni magukról a gyerekkori sérelmeiket csak azért, mert felnőttek. Elhanyagolt, magányos gyerekek, akik sokat vannak egyedül.

Idézet
Felnőttként hiperérzékenyek, mivel gyerekként megtanulták, hogy minden neszre jobb odafigyelni. Érzékennyé válnak a hangokra, a szagokra, de a fényekre is.”

Sokan felnőttként sem tudatosítják magukban, hogy gyerekkori traumáik miatt váltak „túlérzékennyé”, éppen ezért fontos ismerni, hogy a szülősített gyerekkor milyen felnőttkort eredményez. Az írónő szerint sokszor a gyerekkori képek is árulkodó jelek lehetnek a parentifikáció jelenségére. Ezek a gyerekek ugyanis a képeken gyakran vannak egyedül, morcosak a képeken, nem mosolyognak, míg például a testvérek képeiről ez nem mondható el. Ugyanis az, hogy a családban az egyik gyereket parentifikálják, nem jelenti azt, hogy a többi gyermeket is érinti a jelenség, sőt. Tipikusan egy gyerekre hárul a teher.

Hogyan válik egy gyermek parentifikálttá?

„A gyerekeknek elképesztő receptoraik vannak, megérzik, ha felborult az otthoni rend” – emelte ki a pszichológus. A parentifikációt a szülők termelik. Gyakori eset, hogy az egyik, vagy mindkét szülő alkoholista: az alkoholista egy bizonytalanságot hoz a családba, mint például, hogy lesz-e pénz, hazajön-e. Ebben az esetben a gyerekre hárul a szülő feladata. Az írónő elmesélt egy történetet is egy korábbi parentifikált klienséről. A nő kislányként alkoholista apájával és nemtörődöm anyjával élt. Amíg az apa éjjelig a kocsmában ivott, az anya nyugodtan álomra hajtotta a fejét. A gyerek azonban érezte, hogy felborult a rend, így sokszor már hatévesen ő maga ment el a kocsmába, hogy hazakönyörögje apját.

Bibók Bea, gyermek, gyerek, parentifikáció, parentifikált, szülősített gyerek, Ellopott gyermekkor Galéria

A nárcisztikus szülőnek a tökéletességgel nem kitűnik, csak megfelel a gyermek

Egy másik tipikus eset a parentifikáció kialakulásában, ha az egyik testvér kell vigyázzon a többi testvérre. Ez több okból is kialakulhat: túlterhelt, vagy éppen hanyag szülők is okozhatják. Ilyenkor – általában a legnagyobb testvér – felismeri a családi egység felbomlását és a kezébe veszi az irányítást. Ehhez hasonló eset a beteg gyerek a családban jelenség. A beteg gyerek ugyanis a szülők teljes figyelmét megkapja, míg a többi testvér a háttérbe szorul. Ha például a legnagyobb gyerek lesz beteg a családban, a soron következő fogja átvállalni a többi gyerekről való gondoskodást. Ez a gyerek így parentifikált lesz, aki láthatatlan, akivel soha nincs gond, hiszen felismeri, hogy nem terhelheti a szülőket a saját gondjával is.

Elhallgatja az érzelmeit, a gondolatait, és csak arról beszél, amiről nagyon muszáj. Ezek a gyerekek korán kezdenek el olvasni, mert a történetek, a mesék pótolják számára a szülők érzelmi hiányát.

„A parentifikált gyerekkel sosincs baj. Mindig tökéletesek” – fogalmazott Bibók Bea. Első ránézésre ez tetszik a szülőknek, hiszen a gyerek nem bajkeverő, könnyű őt nevelni, s meglátásuk szerint nem igényelnek sok figyelmet.

Egy másik jellemző eset a kis felnőtté válásnak, ha nárcisztikus szülő van a családban. Ebben a helyzetben a gyerek megtanulja, hogy a feladat az első, mert a szülőnek meg kell felelni mindenek előtt. Ezek a szülők azonban rendkívül kritikusak, a szemükben a tökéletességgel nem kitűnik a gyerek, hanem egyszerűen megfelel.

Bibók Bea, gyermek, gyerek, parentifikáció, parentifikált, szülősített gyerek, Ellopott gyermekkor Galéria

Bibók Bea szerint a parentifikáltak felnőttként úgy írják le a gyermekkorukat, mint ami tökéletes volt. A szakembernek ezen a ponton kezd gyanús lenni az eset

A parentifikáltak felnőttként

Aki gyerekként idejekorán megtanult mindent a kezében tartani, felnőttként sem tudja lazán venni a dolgokat. Ez a párjuknak nehéz, de persze a parentifikáltnak sem könnyű. „Nem kell, képes vagyok rá, nem kell helyettem megcsinálnia senkinek”: ezek olyan belső monológok, amiket újra és újra mondogatnak maguknak a koraérett gyerekből lett felnőttek. Számukra ugyanis a biztonság fogalma egyenlővé vált azzal, hogy ők tesznek meg valamit, nem más, és azt is lehetőleg tökéletesen.

A parentifikáltak azonban nagyon jól funkcionálnak felnőttként, hiszen idejében megtanultak rendszerben gondolkodni.

Az érintett felnőtteknek elképesztő verbalitásuk van, nagyon szépen tudnak írni, jellemzően gyönyörű leveleket írnak. Mindez azért lehetséges, mert szentimentálisak, illetve nagyon érzékenyek minden jelenségre.

A parentifikáltak azonban felnőttként társfüggők, hamar akarnak családot alapítani, sokszor minél több gyereket szeretnének, hiszen az az idilli kép lebeg a szemük előtt, hogy ők olyant tudnak teremteni, ami nekik soha nem jutott.

Bibók Bea, gyermek, gyerek, parentifikáció, parentifikált, szülősített gyerek, Ellopott gyermekkor Galéria

A parentifikált gyermeken sok a teher, így nem ismerheti a gyerekkort, mert nem tapasztalja

És ott az egyik legnagyobb hátulütő: nem tudják a kontrollt elengedni. Az irányításuk alatt kell történjen minden az egység fennmaradásához, hiszen ezt a mintát tanulták meg. Szeretnek szervezni, rendszerezni, irányítani. Ezzel viszont az a baj, hogy gyerekként az önreflexiójuk nem alakult ki, így a kritikát, a visszautasítást sem tudják a helyén kezelni.

A kapcsolataikban ebből adódóan előbb hangolódnak rá a másik igényeire, minthogy a sajátjaikat megfogalmaznák. Olyan társat választanak, akivel a gyerekkori sémákat tudják követni. Leveszik a terhet a másikról, mert szükségük van a kontrollra.

Ezt is a tanult minta eredményezi, gyerekkorban ugyanis a szülők nem adtak teret a gyerek igényeinek. A gyerekből így egy intuitív felnőtt lesz, aki önfeláldozó, jellemző rá az önszabotázs és az önabúzus. Sokszor a parentifikált gyerekekből lett felnőttek egyik pillanatról a másikra összeomlanak. Állandóan fáradtak lesznek, érzelmileg kiégettek. A legnagyobb veszteségük mégis az, hogy nem tudnak örülni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 29., csütörtök

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái

Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
Hirdetés
2026. január 29., csütörtök

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
2026. január 28., szerda

Tojással töltött fasírt – videó

A tojással töltött fasírt igazi vendégváró fogás: mutatós, laktató és biztos siker minden ebédnél. Ráadásul sokkal egyszerűbb elkészíteni, mint elsőre gondolnánk.

Tojással töltött fasírt – videó
Tojással töltött fasírt – videó
2026. január 28., szerda

Tojással töltött fasírt – videó

2026. január 27., kedd

Identitásról, emlékezetről és kultúráról az ízeken keresztül

Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.

Identitásról, emlékezetről és kultúráról az ízeken keresztül
Hirdetés
2026. január 27., kedd

Csoki a turnébuszon – a DreamFlow gasztrokalandjai úton, színpadon át

Benzinkúti túlélőcsomagok, backstage-luxus és legendás csalódások – a Turnékonyha második fogásában a DreamFlow mesél arról, hogyan alakul az evés rendje ott, ahol mindig a koncert az első.

Csoki a turnébuszon – a DreamFlow gasztrokalandjai úton, színpadon át
2026. január 26., hétfő

A mindennapok menüje

Ezt a válogatást akkor válasszuk, amikor nemcsak jól szeretnénk lakni, hanem igazán jóleső, kiegyensúlyozott falatokra vágyunk.

A mindennapok menüje
A mindennapok menüje
2026. január 26., hétfő

A mindennapok menüje

2026. január 25., vasárnap

Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó

Ez a film nem győzköd senkit semmiről, egy küzdelmes alkotói sorsot mutat meg, és nemcsak róla, hanem egy korszakról is szól – véli Kovács Ákos, akivel az Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című portréfilm kapcsán beszélgettünk.

Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
2026. január 25., vasárnap

Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó

Hirdetés
2026. január 24., szombat

Hagymatokány puliszkával és füstölt oldalassal

Ez igazi helyi klasszikus, ami egyszerű alapanyagokból készül, mégis gazdag ízvilágú fogás. A lassan főtt hagyma édessége, a füstölt hús karaktere és a puliszka tökéletesen kiegészíti egymást.

Hagymatokány puliszkával és füstölt oldalassal
2026. január 23., péntek

Kiadós, laktató – ilyen is lehet a saláta

A saláta nem csak „nyúlkaja” és nem csak az fogyaszthatja, aki fogyókúrázik. Pontosan az ilyen tévhitek megcáfolására választott salátareceptet A pszichológus konyhája házigazdája, Dimény-Varga Tünde pszichológus és gasztroblogger.

Kiadós, laktató – ilyen is lehet a saláta
2026. január 23., péntek

Hogyan lett a csíki fiú nemzetközi expresszionista?

A Márkos András-emlékkiállítás egyik termében mutatták be az életműkatalógust Csíkszeredában. Székedi Ferenc beszélt várakozásról, kutatásról és egy pályáról, amely Csíkból a nemzetközi színtérig jutott.

Hogyan lett a csíki fiú nemzetközi expresszionista?
Hirdetés