
A kisgyerekek izgatottan várják a tojáskeresést
Fotó: Pixabay
Találkozás az unokatestvérekkel. Tojáskeresés az udvaron. Templomba menni. Locsolókat várni. A gyerekeknek is megvan a maguk hozzáállása és hozzájárulása a húsvéti ünnepekhez, ezt pedig nagyon lelkesen meg is osztották velünk.
2025. április 19., 11:362025. április 19., 11:36
2025. április 19., 11:412025. április 19., 11:41
A húsvét nemcsak a locsolkodásról és a hímes tojásokról szól – különösen a gyerekek számára sokkal többet jelent ennél. Az ünnep közeledtével a kicsik kíváncsisággal és lelkesedéssel vetik bele magukat a készülődésbe: barkát gyűjtenek, tojást festenek, és izgatottan lesik, mikor érkezik a nyuszi. Bár a húsvét vallási és népi hagyományai régmúlt időkre nyúlnak vissza, ezek az élmények a gyerekek világában is élnek tovább – játékosan, színesen, az ő nyelvükön. Ez az ünnep számukra is saját, személyes élmény: egy lehetőség az együttlétre, az örömre, és arra, hogy ők is részesei legyenek valami különlegesnek. Kisiskolás gyerekeket kérdeztünk arról, hogy hogyan élik meg az ünnepet, mit jelent számukra, illetve, hogy miért szeretik a húsvéti időszakot.
A gyerekek szerint a húsvéti nyuszi reggel hamar elrejti a tojásokat az udvaron, amit majd ők megkeresnek
Fotó: Pixabay
Csanád számára a húsvét a családi vacsorát jelenti. Fontos neki, hogy ilyenkor együtt van az egész család: unokatestvérek, kereszttestvérek, mamák, taták, dédimamák és déditaták is összegyűlnek. Ilyenkor nagyokat játszanak a gyerekek, a felnőttek pedig készülődnek a közös lakomára.
Saci a húsvéti tojást említette. Ők a családban leginkább pirosra festik a tojást, és elmondta, hogy ezzel a lakást is feldíszítik. A kislány kiemelte,
Álmos a húsvétban a locsolást szereti a legjobban. Elmesélte, hogy minden évben egy új locsolóverset tanul meg – egyedül, kis füzetbe írja ezeket. Azt is tudja, miért fontos ez a hagyomány: „hogy ne hervadjanak el a lányok” – mondta, ezzel is felidézve a locsolás tisztító erejének a hagyományát.
A legtöbben habár nem írnak tojást, festenek, amit majd a locsolóknak ajándékoznak
Fotó: Pixabay
Boróka szerint a húsvét legjobb része az „ebédlés”, amikor a család együtt van, és a „kis társaság” is összeül. Ilyenkor családi barátok és unokatestvérek is jönnek, és a testvérével is együtt lehet, aki csak az ünnepekkor szokott hazajárni.
Ingrid két dolgot szeret a legjobban, ha a húsvétról van szó: a tojásfestést és az unokatestvérét, aki még csak kétéves, de már aranyosan próbál locsolni – még ha nem is mond verset. A tojásokat ők is piros színűre szokták festeni, nem díszítik, ezeket a tojásokat pedig a locsoló fiúknak ajándékozza.
Bori azt mondta, számára az a legszebb a húsvétban, hogy ilyenkor hazajönnek a testvérei az egyetemről. Ilyenkor együtt tojást festenek, sokféle ételt készítenek, játszanak. Ő maga is szívesen segít a nagyoknak a főzésben – például a töltött tojás készítésében és a pityókapüré kavarásánál is ő kis kukta a családban.
Anna húsvétkor a tojáskeresést várja a legjobban. Mint mondta,
Anna csupán attól fél, hogy a család kutyája hamarabb megtalálja a tojásokat, de mondta, hogy ilyenkor nem szokott az udvaron lenni.
Léla a Jézusra való emlékezést emelte ki, amikor a húsvét jelentéséről kérdeztük. Ő templomba jár a családjával, és bár nem minden részletet tud pontosan, azt biztosan érzi, hogy ez az ünnep a hitről, az újjászületésről és a természet ébredéséről is szól. Azt is tudja, hogy ilyenkor születnek a kicsi állatok, ezzel is a tavasz termékenységére rátapintva.
A húsvéti reggeli is fontos része az ünnepnek
Fotó: Pixabay
Végül a kislányokat megkérdeztük arról is, hogy szeretik-e, ha meglocsolják őket. A válasz egy határozott, vidám „igen!” volt – várják a locsolókat, a versikéket és a sok nevetést.
A kisgyerekek válaszaiból jól látszik, hogy
A piros tojás, a nyuszi, a locsolóvers, a közös étkezés vagy a vallási élmények mind-mind azt mutatják: a húsvétot a legkisebbek is magukénak érzik, a maguk módján értik és szeretik.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!