
A kisgyerekek izgatottan várják a tojáskeresést
Fotó: Pixabay
Találkozás az unokatestvérekkel. Tojáskeresés az udvaron. Templomba menni. Locsolókat várni. A gyerekeknek is megvan a maguk hozzáállása és hozzájárulása a húsvéti ünnepekhez, ezt pedig nagyon lelkesen meg is osztották velünk.
2025. április 19., 11:362025. április 19., 11:36
2025. április 19., 11:412025. április 19., 11:41
A húsvét nemcsak a locsolkodásról és a hímes tojásokról szól – különösen a gyerekek számára sokkal többet jelent ennél. Az ünnep közeledtével a kicsik kíváncsisággal és lelkesedéssel vetik bele magukat a készülődésbe: barkát gyűjtenek, tojást festenek, és izgatottan lesik, mikor érkezik a nyuszi. Bár a húsvét vallási és népi hagyományai régmúlt időkre nyúlnak vissza, ezek az élmények a gyerekek világában is élnek tovább – játékosan, színesen, az ő nyelvükön. Ez az ünnep számukra is saját, személyes élmény: egy lehetőség az együttlétre, az örömre, és arra, hogy ők is részesei legyenek valami különlegesnek. Kisiskolás gyerekeket kérdeztünk arról, hogy hogyan élik meg az ünnepet, mit jelent számukra, illetve, hogy miért szeretik a húsvéti időszakot.
A gyerekek szerint a húsvéti nyuszi reggel hamar elrejti a tojásokat az udvaron, amit majd ők megkeresnek
Fotó: Pixabay
Csanád számára a húsvét a családi vacsorát jelenti. Fontos neki, hogy ilyenkor együtt van az egész család: unokatestvérek, kereszttestvérek, mamák, taták, dédimamák és déditaták is összegyűlnek. Ilyenkor nagyokat játszanak a gyerekek, a felnőttek pedig készülődnek a közös lakomára.
Saci a húsvéti tojást említette. Ők a családban leginkább pirosra festik a tojást, és elmondta, hogy ezzel a lakást is feldíszítik. A kislány kiemelte,
Álmos a húsvétban a locsolást szereti a legjobban. Elmesélte, hogy minden évben egy új locsolóverset tanul meg – egyedül, kis füzetbe írja ezeket. Azt is tudja, miért fontos ez a hagyomány: „hogy ne hervadjanak el a lányok” – mondta, ezzel is felidézve a locsolás tisztító erejének a hagyományát.
A legtöbben habár nem írnak tojást, festenek, amit majd a locsolóknak ajándékoznak
Fotó: Pixabay
Boróka szerint a húsvét legjobb része az „ebédlés”, amikor a család együtt van, és a „kis társaság” is összeül. Ilyenkor családi barátok és unokatestvérek is jönnek, és a testvérével is együtt lehet, aki csak az ünnepekkor szokott hazajárni.
Ingrid két dolgot szeret a legjobban, ha a húsvétról van szó: a tojásfestést és az unokatestvérét, aki még csak kétéves, de már aranyosan próbál locsolni – még ha nem is mond verset. A tojásokat ők is piros színűre szokták festeni, nem díszítik, ezeket a tojásokat pedig a locsoló fiúknak ajándékozza.
Bori azt mondta, számára az a legszebb a húsvétban, hogy ilyenkor hazajönnek a testvérei az egyetemről. Ilyenkor együtt tojást festenek, sokféle ételt készítenek, játszanak. Ő maga is szívesen segít a nagyoknak a főzésben – például a töltött tojás készítésében és a pityókapüré kavarásánál is ő kis kukta a családban.
Anna húsvétkor a tojáskeresést várja a legjobban. Mint mondta,
Anna csupán attól fél, hogy a család kutyája hamarabb megtalálja a tojásokat, de mondta, hogy ilyenkor nem szokott az udvaron lenni.
Léla a Jézusra való emlékezést emelte ki, amikor a húsvét jelentéséről kérdeztük. Ő templomba jár a családjával, és bár nem minden részletet tud pontosan, azt biztosan érzi, hogy ez az ünnep a hitről, az újjászületésről és a természet ébredéséről is szól. Azt is tudja, hogy ilyenkor születnek a kicsi állatok, ezzel is a tavasz termékenységére rátapintva.
A húsvéti reggeli is fontos része az ünnepnek
Fotó: Pixabay
Végül a kislányokat megkérdeztük arról is, hogy szeretik-e, ha meglocsolják őket. A válasz egy határozott, vidám „igen!” volt – várják a locsolókat, a versikéket és a sok nevetést.
A kisgyerekek válaszaiból jól látszik, hogy
A piros tojás, a nyuszi, a locsolóvers, a közös étkezés vagy a vallási élmények mind-mind azt mutatják: a húsvétot a legkisebbek is magukénak érzik, a maguk módján értik és szeretik.
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
szóljon hozzá!