
A kisgyerekek izgatottan várják a tojáskeresést
Fotó: Pixabay
Találkozás az unokatestvérekkel. Tojáskeresés az udvaron. Templomba menni. Locsolókat várni. A gyerekeknek is megvan a maguk hozzáállása és hozzájárulása a húsvéti ünnepekhez, ezt pedig nagyon lelkesen meg is osztották velünk.
2025. április 19., 11:362025. április 19., 11:36
2025. április 19., 11:412025. április 19., 11:41
A húsvét nemcsak a locsolkodásról és a hímes tojásokról szól – különösen a gyerekek számára sokkal többet jelent ennél. Az ünnep közeledtével a kicsik kíváncsisággal és lelkesedéssel vetik bele magukat a készülődésbe: barkát gyűjtenek, tojást festenek, és izgatottan lesik, mikor érkezik a nyuszi. Bár a húsvét vallási és népi hagyományai régmúlt időkre nyúlnak vissza, ezek az élmények a gyerekek világában is élnek tovább – játékosan, színesen, az ő nyelvükön. Ez az ünnep számukra is saját, személyes élmény: egy lehetőség az együttlétre, az örömre, és arra, hogy ők is részesei legyenek valami különlegesnek. Kisiskolás gyerekeket kérdeztünk arról, hogy hogyan élik meg az ünnepet, mit jelent számukra, illetve, hogy miért szeretik a húsvéti időszakot.
A gyerekek szerint a húsvéti nyuszi reggel hamar elrejti a tojásokat az udvaron, amit majd ők megkeresnek
Fotó: Pixabay
Csanád számára a húsvét a családi vacsorát jelenti. Fontos neki, hogy ilyenkor együtt van az egész család: unokatestvérek, kereszttestvérek, mamák, taták, dédimamák és déditaták is összegyűlnek. Ilyenkor nagyokat játszanak a gyerekek, a felnőttek pedig készülődnek a közös lakomára.
Saci a húsvéti tojást említette. Ők a családban leginkább pirosra festik a tojást, és elmondta, hogy ezzel a lakást is feldíszítik. A kislány kiemelte,
Álmos a húsvétban a locsolást szereti a legjobban. Elmesélte, hogy minden évben egy új locsolóverset tanul meg – egyedül, kis füzetbe írja ezeket. Azt is tudja, miért fontos ez a hagyomány: „hogy ne hervadjanak el a lányok” – mondta, ezzel is felidézve a locsolás tisztító erejének a hagyományát.
A legtöbben habár nem írnak tojást, festenek, amit majd a locsolóknak ajándékoznak
Fotó: Pixabay
Boróka szerint a húsvét legjobb része az „ebédlés”, amikor a család együtt van, és a „kis társaság” is összeül. Ilyenkor családi barátok és unokatestvérek is jönnek, és a testvérével is együtt lehet, aki csak az ünnepekkor szokott hazajárni.
Ingrid két dolgot szeret a legjobban, ha a húsvétról van szó: a tojásfestést és az unokatestvérét, aki még csak kétéves, de már aranyosan próbál locsolni – még ha nem is mond verset. A tojásokat ők is piros színűre szokták festeni, nem díszítik, ezeket a tojásokat pedig a locsoló fiúknak ajándékozza.
Bori azt mondta, számára az a legszebb a húsvétban, hogy ilyenkor hazajönnek a testvérei az egyetemről. Ilyenkor együtt tojást festenek, sokféle ételt készítenek, játszanak. Ő maga is szívesen segít a nagyoknak a főzésben – például a töltött tojás készítésében és a pityókapüré kavarásánál is ő kis kukta a családban.
Anna húsvétkor a tojáskeresést várja a legjobban. Mint mondta,
Anna csupán attól fél, hogy a család kutyája hamarabb megtalálja a tojásokat, de mondta, hogy ilyenkor nem szokott az udvaron lenni.
Léla a Jézusra való emlékezést emelte ki, amikor a húsvét jelentéséről kérdeztük. Ő templomba jár a családjával, és bár nem minden részletet tud pontosan, azt biztosan érzi, hogy ez az ünnep a hitről, az újjászületésről és a természet ébredéséről is szól. Azt is tudja, hogy ilyenkor születnek a kicsi állatok, ezzel is a tavasz termékenységére rátapintva.
A húsvéti reggeli is fontos része az ünnepnek
Fotó: Pixabay
Végül a kislányokat megkérdeztük arról is, hogy szeretik-e, ha meglocsolják őket. A válasz egy határozott, vidám „igen!” volt – várják a locsolókat, a versikéket és a sok nevetést.
A kisgyerekek válaszaiból jól látszik, hogy
A piros tojás, a nyuszi, a locsolóvers, a közös étkezés vagy a vallási élmények mind-mind azt mutatják: a húsvétot a legkisebbek is magukénak érzik, a maguk módján értik és szeretik.
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
szóljon hozzá!