
A kisgyerekek izgatottan várják a tojáskeresést
Fotó: Pixabay
Találkozás az unokatestvérekkel. Tojáskeresés az udvaron. Templomba menni. Locsolókat várni. A gyerekeknek is megvan a maguk hozzáállása és hozzájárulása a húsvéti ünnepekhez, ezt pedig nagyon lelkesen meg is osztották velünk.
2025. április 19., 11:362025. április 19., 11:36
2025. április 19., 11:412025. április 19., 11:41
A húsvét nemcsak a locsolkodásról és a hímes tojásokról szól – különösen a gyerekek számára sokkal többet jelent ennél. Az ünnep közeledtével a kicsik kíváncsisággal és lelkesedéssel vetik bele magukat a készülődésbe: barkát gyűjtenek, tojást festenek, és izgatottan lesik, mikor érkezik a nyuszi. Bár a húsvét vallási és népi hagyományai régmúlt időkre nyúlnak vissza, ezek az élmények a gyerekek világában is élnek tovább – játékosan, színesen, az ő nyelvükön. Ez az ünnep számukra is saját, személyes élmény: egy lehetőség az együttlétre, az örömre, és arra, hogy ők is részesei legyenek valami különlegesnek. Kisiskolás gyerekeket kérdeztünk arról, hogy hogyan élik meg az ünnepet, mit jelent számukra, illetve, hogy miért szeretik a húsvéti időszakot.
A gyerekek szerint a húsvéti nyuszi reggel hamar elrejti a tojásokat az udvaron, amit majd ők megkeresnek
Fotó: Pixabay
Csanád számára a húsvét a családi vacsorát jelenti. Fontos neki, hogy ilyenkor együtt van az egész család: unokatestvérek, kereszttestvérek, mamák, taták, dédimamák és déditaták is összegyűlnek. Ilyenkor nagyokat játszanak a gyerekek, a felnőttek pedig készülődnek a közös lakomára.
Saci a húsvéti tojást említette. Ők a családban leginkább pirosra festik a tojást, és elmondta, hogy ezzel a lakást is feldíszítik. A kislány kiemelte,
Álmos a húsvétban a locsolást szereti a legjobban. Elmesélte, hogy minden évben egy új locsolóverset tanul meg – egyedül, kis füzetbe írja ezeket. Azt is tudja, miért fontos ez a hagyomány: „hogy ne hervadjanak el a lányok” – mondta, ezzel is felidézve a locsolás tisztító erejének a hagyományát.
A legtöbben habár nem írnak tojást, festenek, amit majd a locsolóknak ajándékoznak
Fotó: Pixabay
Boróka szerint a húsvét legjobb része az „ebédlés”, amikor a család együtt van, és a „kis társaság” is összeül. Ilyenkor családi barátok és unokatestvérek is jönnek, és a testvérével is együtt lehet, aki csak az ünnepekkor szokott hazajárni.
Ingrid két dolgot szeret a legjobban, ha a húsvétról van szó: a tojásfestést és az unokatestvérét, aki még csak kétéves, de már aranyosan próbál locsolni – még ha nem is mond verset. A tojásokat ők is piros színűre szokták festeni, nem díszítik, ezeket a tojásokat pedig a locsoló fiúknak ajándékozza.
Bori azt mondta, számára az a legszebb a húsvétban, hogy ilyenkor hazajönnek a testvérei az egyetemről. Ilyenkor együtt tojást festenek, sokféle ételt készítenek, játszanak. Ő maga is szívesen segít a nagyoknak a főzésben – például a töltött tojás készítésében és a pityókapüré kavarásánál is ő kis kukta a családban.
Anna húsvétkor a tojáskeresést várja a legjobban. Mint mondta,
Anna csupán attól fél, hogy a család kutyája hamarabb megtalálja a tojásokat, de mondta, hogy ilyenkor nem szokott az udvaron lenni.
Léla a Jézusra való emlékezést emelte ki, amikor a húsvét jelentéséről kérdeztük. Ő templomba jár a családjával, és bár nem minden részletet tud pontosan, azt biztosan érzi, hogy ez az ünnep a hitről, az újjászületésről és a természet ébredéséről is szól. Azt is tudja, hogy ilyenkor születnek a kicsi állatok, ezzel is a tavasz termékenységére rátapintva.
A húsvéti reggeli is fontos része az ünnepnek
Fotó: Pixabay
Végül a kislányokat megkérdeztük arról is, hogy szeretik-e, ha meglocsolják őket. A válasz egy határozott, vidám „igen!” volt – várják a locsolókat, a versikéket és a sok nevetést.
A kisgyerekek válaszaiból jól látszik, hogy
A piros tojás, a nyuszi, a locsolóvers, a közös étkezés vagy a vallási élmények mind-mind azt mutatják: a húsvétot a legkisebbek is magukénak érzik, a maguk módján értik és szeretik.
Sok szülő küzd azzal, hogy gyermeke elutasítja a zöldségeket, és csak néhány megszokott ételt hajlandó elfogadni. Pirlea Alessandra-Sabina dietetikussal beszélgettünk a válogatósság okairól és kezeléséről.
Harmadik évadával folytatódik az Amazonnál készült Hatalom Gyűrűi bővül a Blade Runner-univerzum, a Netflix egyik új minisorozatában láthatjuk, hogy miként lehet a kriptobiznisszel magasra törni, és hatalmasat zuhanni. Ajánló.
Ma arra a napra emlékezünk, amikor a szovjet csapatok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Megannyi élet veszett oda, és ez nem csak a múltról szól. Erre hívja fel a figyelmet a Nem haltatok meg hiába című kezdeményezés is.
Kellemes meglepetés Dobó Kata új romkomja, a Hermányi Mariann főszereplésével készült Még egy kívánság, ami kellően szórakoztatóra sikeredett. Ajánló.
A csíkszeredai Szabadság téren már színes krizantémok, koszorúk és virágcsokrok közül válogathatnak azok, akik mindenszentekre készülnek. Árusokat kérdeztünk a virágok termesztéséről.
A forradalom lelkesedése, az utcai harcok félelme és a szabadság reménye elevenedik meg azokon a történelmi felvételeken, amelyeket október 23-án bocsátottak közszemlére a csíkszeredai Csíki Moziban.
Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.
November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
szóljon hozzá!