Hirdetés
Hirdetés

Áprilisnak bolondja

•  Fotó: Forrás: Pixabay

Fotó: Forrás: Pixabay

Ha van egy nap az évben, amikor érdemes duplán is ellenőrizni, hogy igazat mondanak-e nekünk, akkor az bizonyára április elseje. Ez a bolondozások napja, amikor gyanakodva olvassuk a híreket, kétszer is megnézzük a szokatlan ajánlatokat, és próbáljuk elkerülni, hogy mi magunk váljunk az áprilisi tréfa áldozatává. De honnan is ered a bolondok napi hagyomány? Mondhatnánk, hogy nem tréfadolog, de a válaszunk ugyanannyira igaz, mint hamis: nem tudjuk.

Ilyés Krisztinka

2025. április 01., 17:212025. április 01., 17:21

2025. április 01., 17:272025. április 01., 17:27

Az eredet rejtélye

Az április elsejei bolondok napjának pontos eredetéről a történészek és a néprajzkutatók is csak találgatnak. Dr. Demeter Tekla néprajzkutató szerint Európában a bolondok napját eredetileg december 28-án, az aprószentek ünnepén tartották. A középkorban ezen a napon voltak a híres „bolondmisék”, ahol gyerekpüspökök celebráltak, a templomokban pedig tréfás istentiszteleteket tartottak.

A nap során a világ kifordult a sarkaiból, és minden a feje tetejére állt.

Hirdetés

De hogyan lett ebből április elseje? A teóriák szerint lehet köze a római szaturnáliákhoz, az indiai tavaszünnephez, a középkori céhek beavatási rítusaihoz, vagy akár az áprilisi szeszélyes időjáráshoz is. Egyesek IX. Károly francia királyhoz kötik, aki 1564-ben április 1-jéről január 1-jére helyezte át az újév kezdetét. Azok, akik továbbra is az áprilisi dátumhoz ragaszkodtak, a többiek szemében „bolondok” lettek – az egyik feltételezés szerint tehát így születhetett meg a bolondok napja.

A naptárreformok előtt április elseje évkezdő napnak számított, amelyet vidám ünnepléssel, bolondozással, tréfákkal köszöntöttek. Az évszázadok során azonban elvesztette komoly jelentőségét, és csupán a bolondozás napjaként maradt fenn.

Bolondozás évszázadok óta

A bolondok napja már az 1800-as években is ismert volt a magyar nyelvterületeken. Egy 1844-es idézet szerint a népszokás nemcsak a középosztály, hanem a köznép körében is elterjedt. Több feljegyzés, köztük egy 1855-ös vers még a húshagyó keddet azonosítja a bolondok napjával, egy évszázaddal később viszont így ír róla egy újságíró az Irodalmi Újság hasábjain:

Idézet
„évszázadok óta április elsejét a bolondok napjának tekintik, ezen a napon az emberek révült mosollyal ébrednek és agytekervényeiken mások bolondátételének ötletei cikáznak”.

A bolondozás ezen a napon odáig is fajulhatott, hogy egyesek nemcsak családtagjaikat, szomszédjaikat vagy közeli ismerőseiket, de a rendőrség, a tűzoltók és az állatkertek munkatársait is megviccelték.

A 19. században – ahogy ma is tapasztaljuk – az áprilisi tréfák leginkább a naiv emberek ugratására szolgáltak. Ilyen példa az is, amikor az április bolondját járató személyek a kiszemelt áldozataikat elküldték olyan nem létező tárgyakért, mint a „hosszú lépés”, vagy hamis híreket adtak tovább egymásnak.

Az internet korában az áprilisi tréfák új szintre léptek.

A közösségi média és az online híroldalak minden évben számos megtévesztő vagy éppen humoros álhírt közölnek, amelyek sokszor még a legéberebb olvasókat is becsapják. Vannak azonban olyan nagyvállalatok, amelyek egészen kreatív módon űzik ezt a hagyományt – például egyes cégek fiktív termékeket vagy abszurd szolgáltatásokat jelentenek be, hogy megnevettessék a közönséget.

„Áprilisnak bolondja felmászott a toronyba, megkérdezte, hány óra? Fél tizenkettő, bolond mind a kettő!”

A magyar nyelv is őriz néhány tréfás mondást erről a napról. Talán nincs olyan magyar anyanyelvű ember, aki ne ismerné a toronyba felmászó bolondról szóló mondókát. Van ellenben még más hasonló hangzatos mondás is: „április bolondja, május szamara”. Ez az utóbbi arra is utalhat, hogy a bolondozásnak lehetnek később kellemetlen következményei is.

Bár az április elsejei tréfák sokszor ártatlan szórakozások részei, érdemes észben tartani, hogy ezen a napon mindent egy kicsit fenntartással kell kezelni. Ahogy az egyik régi mondás tartja: „Nem az a bolond, aki mondja, hanem, aki elhiszi!”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 22., vasárnap

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok

Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Hirdetés
2026. február 20., péntek

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét

Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.

Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

2026. február 19., csütörtök

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk

Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.

A tavaszra várva
A tavaszra várva
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

2026. február 18., szerda

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye

Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
2026. február 17., kedd

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai

Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Hirdetés
2026. február 16., hétfő

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is

A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?

A Bálint-napi rózsacsokor útja
A Bálint-napi rózsacsokor útja
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

2026. február 14., szombat

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom

Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Hirdetés