Áprilisnak bolondja

De hogyan lett ebből április elseje? A teóriák szerint lehet köze a római szaturnáliákhoz, az indiai tavaszünnephez, a középkori céhek beavatási rítusaihoz, vagy akár az áprilisi szeszélyes időjáráshoz is. Egyesek IX. Károly francia királyhoz kötik, aki 1564-ben április 1-jéről január 1-jére helyezte át az újév kezdetét. Azok, akik továbbra is az áprilisi dátumhoz ragaszkodtak, a többiek szemében „bolondok” lettek – az egyik feltételezés szerint tehát így születhetett meg a bolondok napja.

A naptárreformok előtt április elseje évkezdő napnak számított, amelyet vidám ünnepléssel, bolondozással, tréfákkal köszöntöttek. Az évszázadok során azonban elvesztette komoly jelentőségét, és csupán a bolondozás napjaként maradt fenn.

Bolondozás évszázadok óta

A bolondok napja már az 1800-as években is ismert volt a magyar nyelvterületeken. Egy 1844-es idézet szerint a népszokás nemcsak a középosztály, hanem a köznép körében is elterjedt. Több feljegyzés, köztük egy 1855-ös vers még a húshagyó keddet azonosítja a bolondok napjával, egy évszázaddal később viszont így ír róla egy újságíró az Irodalmi Újság hasábjain:

A bolondozás ezen a napon odáig is fajulhatott, hogy egyesek nemcsak családtagjaikat, szomszédjaikat vagy közeli ismerőseiket, de a rendőrség, a tűzoltók és az állatkertek munkatársait is megviccelték.

A 19. században – ahogy ma is tapasztaljuk – az áprilisi tréfák leginkább a naiv emberek ugratására szolgáltak. Ilyen példa az is, amikor az április bolondját járató személyek a kiszemelt áldozataikat elküldték olyan nem létező tárgyakért, mint a „hosszú lépés”, vagy hamis híreket adtak tovább egymásnak.

A közösségi média és az online híroldalak minden évben számos megtévesztő vagy éppen humoros álhírt közölnek, amelyek sokszor még a legéberebb olvasókat is becsapják. Vannak azonban olyan nagyvállalatok, amelyek egészen kreatív módon űzik ezt a hagyományt – például egyes cégek fiktív termékeket vagy abszurd szolgáltatásokat jelentenek be, hogy megnevettessék a közönséget.

„Áprilisnak bolondja felmászott a toronyba, megkérdezte, hány óra? Fél tizenkettő, bolond mind a kettő!”

A magyar nyelv is őriz néhány tréfás mondást erről a napról. Talán nincs olyan magyar anyanyelvű ember, aki ne ismerné a toronyba felmászó bolondról szóló mondókát. Van ellenben még más hasonló hangzatos mondás is: „április bolondja, május szamara”. Ez az utóbbi arra is utalhat, hogy a bolondozásnak lehetnek később kellemetlen következményei is.

Bár az április elsejei tréfák sokszor ártatlan szórakozások részei, érdemes észben tartani, hogy ezen a napon mindent egy kicsit fenntartással kell kezelni. Ahogy az egyik régi mondás tartja: „Nem az a bolond, aki mondja, hanem, aki elhiszi!”