Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Egy jó könyv mellé néha nem kell több, mint egy jól megválasztott ital. Ezúttal a gyömbér és a citrom kerül a csészébe.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.
Noha nyáron kevesebb előadása van, és ilyenkor igyekszik minél több időt a családjával tölteni, lassacskán készülődik az újabb (vers)vándorútjaira. A Szia, hogy vagy? sorozatunkban Tóth Péter Lóránttal beszélgettünk.

A gyergyóremetei kerékpárút szombati megnyitója egyfajta főpróba is volt: a jövőben ezen az aszfaltcsíkon szeretnék megdönteni az egy sorban haladó kerékpárosok világrekordját.
Hányféle istenkép lakik az alkotókban, és hogyan szólnak a kortárs szerzők Istenről? Az én Istenem – a kortárs irodalom modern istenképe című pódiumműsorában erre keresi a választ Zorkóczy Zenóbia előadóművész.
A költészet nem trend kérdése – állítja Markó Béla költő és Tompa Gábor színházi rendező, költő. Szerintük a vers – legyen az szonett vagy gyászköltészet – ma is érvényes forma, ami lehet otthon, menedék és néha kiút.
„A többlakiság meghatározó tényezője az életemnek” – árulta el a szatmárnémeti születésű Láng Orsolya költő, filmrendező. Beszélgetésünk során az otthonteremtésről, az identitást alakító terekről, és a szövegalkotás folyamatairól is szót ejtettünk.
Képes a közösségi média egy ismerős környezetben teret adni az olvasók számára a versek olvasására? Bóta Tímea tanácsadó szakpszichológus, a Nő a tükörben oldal megálmodója platformját éppen erre használja: összekapcsolja az embereket a költészettel.
Három nő, három élethelyzet, egy közös szenvedély: az irodalom. Székelykeresztúron találkozott három alkotó, hogy megosszák gondolataikat a világról, a mindennapokról, arról, hogyan születnek az írásaik a konyha- vagy az íróasztal mellett.
Női sorsok, szépség, tragédia, tudásvágy, titokzatosság. Erdélyi szerzők nyújtanak át egy csokornyi gondolatot arról, hogy milyen női karaktereket ismerhetünk az irodalomból, és hogy ők hogyan figyelnek március 8-án – vagy úgy általában – a nőkre.
Tizenhetedik kiadásához érkezett a Nemzetközi Felolvasómaraton, ezúttal Szabó Lőrinc (1900-1957) kerül a figyelem középpontjába.