Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.
2026. január 27., 21:232026. január 27., 21:23
2026. január 27., 22:032026. január 27., 22:03
Fotó: Olti Angyalka
Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.
2026. január 27., 21:232026. január 27., 21:23
2026. január 27., 22:032026. január 27., 22:03
Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója közölte, az Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma című vándorkiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest szakmai partnersége révén valósult meg. Gasztronómiai partnerük pedig a Páva KulinarIQum Egyesület. Kijelentette,
„Identitásról, emlékezetről és kultúráról az ízeken keresztül. E hármat együttesen szolgálja a sokunk számára ismerős gasztronómiai alapmű, az Erdélyi lakoma című kötet” – fogalmazott Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
Fotó: Olti Angyalka
Rámutatott, Kövi Pál élete számunkra nem csak egy sikeres ember történetét jelenti, hanem a 20. századi magyar emberi sorsnak tükrözi a lenyomatát.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye tanácsának elnöke egy volt kollégáját idézve emlékeztetett, az itteni hőmérséklettel és földrajzi adottságokkal kompatibilis növények a legegészségesebbek az itt élők számára.
Fotó: Olti Angyalka
Hangsúlyozta, bár sokan azt érzik ma is, hogy ami nyugatról jön az jobb, ezért őket kell lemásolni,
Szerinte Kövi Pál élete bizonyítja, hogy mi is lehetünk azok, akik megváltoztathatják a világot.
Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma képviseletében Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár mondott beszédet.
Fotó: olti Angyalka
Elmondta, maga is élt New Yorkban, ahol a kulturális elit Bartók Béla zeneszerző és Kövi Pál, a Four Seasons étterem tulajdonosának nevét említik, ha Magyarországról esik szó. Kiemelte, Kövi Pál a maga trükkjeivel az utolsó pillanatban jegyezte le azokat a recepteket, amelyeket az akkori idős hölgyek, urak ismertek. Az említett személyeknek köszönhetően
Kövi Pál Balassagyarmatról induló és Olaszországon át New Yorkba vezető, majd Erdélybe ismét visszatérő életútját Kósa András László, a Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ Bukarest igazgatója mutatta be. Rámutatott,
„Itt az étel nem szolgáltatás, hanem családi ügy” – szögezte le.
Fotó: Olti Angyalka
Velle-Varga Orsolya, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgató-helyettese közölte, az erdélyi töltött káposztában a hagyományok mellett ott van egy csipetnyi magyar füstöltszalonna, némi román savanyúság, a szász precizitás, a zsidó leleményesség és az örmény fűszeresség is. Ezek harmóniája teszi egyedivé az ételt. Emlékeztetett,
Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyvének újrakiadásáért többször méltatták az eseményen Trucza Adorjánt, a Páva étterem tulajdonosát, aki a gasztronómiában kifejtett munkája alapjának nevezte a könyvet. A megnyitón a Bujka énekegyüttes előadását hallhattuk.
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
A kulturális sokszínűség révén alakultak ki az egyedi receptek
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
szóljon hozzá!