
Szakszervezeti követelések: senkinek nem csökkenhet a bére, a dolgozók többsége azonnal, de legkésőbb a harmadik évtől valódi béremelést kapjon, a bérjogokat illetően legyen megfelelő finanszírozás, átláthatóság és alkalmazhatóság
Fotó: Veres Nándor
Az alapbérek differenciálása a kórház besorolásának megfelelően, a jövedelem védelme és a finanszírozás garantálása – a szakszervezetek közös javaslatot dolgoztak ki a bértörvénytervezet módosítására. Elkezdődhetnek az alkalmazások is a kórházakban.
2026. augusztus 10., 07:402026. augusztus 10., 07:40
A Sanitas szakszervezet által az egészségügyi rendszerben kirobbantott általános sztrájkot követően az érdekvédelmi tömörülések több alkalommal is egyeztettek a szakminisztériumok képviselőivel, és a két nagy szakszervezet – a Sanitas Szakszervezeti Szövetség és az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség – közös javaslatot dolgozott ki az új, egységes bértörvény-tervezet módosítására.

Kedden kirobbant az elmúlt tíz év első általános, azaz munkabeszüntetéssel járó sztrájkja az egészségügyi rendszerben. A székelyföldi kórházakban arról érdeklődtünk, hogy milyen hatással van az egységek működésére és a betegellátásra a tiltakozás.
Ígéretük szerint ezt közös akciókkal meg is fogják védeni. Az új javaslatba – amely a Sanitas közlése szerint nem csupán egy követelési lista, hanem egy teljes keretrendszer – beemelték azokat az elveket és szabályokat, amelyeket az egészségügyi minisztérium 2023-ban megtárgyalt a két szakszervezettel.
A javaslatcsomagnak nyolc fő összetevője van:
Az alapbérek megkülönböztetése az egészségügyi intézmény besorolása szerint. A kórházakat hat kategóriába sorolják, és az alapbér tükrözné az adott kórházban végzett szolgáltatások komplexitását.
A munkakör komplexitásának elismerése. Négy részlegkategória esetében az említett együtthatókat tovább növelnék. A differenciálás egy része így bekerülne az alapbérbe.
Teljesebb bérrácsok. A csomag magában foglalja az orvosi, egészségügyi és a kisegítő egészségügyi személyzetre vonatkozó együtthatókat, de besorolási szabályokat vezetne be a műszaki, gazdasági és adminisztratív személyzetre, továbbá a mentőszolgálatok nem orvosi személyzetére vonatkozóan is.
Garantált veszélyességi pótlékok. Javasolják, hogy a törvény rögzítse a veszélyes munkakörülményekért járó jogokat, és a jogszabályban határozzák meg a különösen veszélyes munkakörülményekkel járó munkahelyeket.
A folytonosság megfelelő elismerése. A javaslat megtartja a 15 százalékos műszakpótlékot (spor de tură), a hétvégéken és a munkaszüneti napokon végzett munkáért 50 és 100 százalék közötti órabérpótlékot ír elő, újraszabályozza az ügyelet kifizetését, és világos szabályokat állapít meg az otthoni ügyelet esetében, valamint a részmunkaidős szerződésekkel lefedett ügyeleti vonalakra.
Bérgarancia és biztos finanszírozás. Senkinek nem csökkenhet a fizetése – a javaslat szorgalmazza az összes bér jellegű jog beépítését az átmeneti/kompenzációs összegek mechanizmusába, és a növekedések finanszírozásának folytatását az egészségbiztosítási pénztár (CNAS) révén, a kórházfinanszírozási reform bevezetéséig.
Igazságos teljesítménypótlék. Javasolják, hogy induljon egy országos tesztprogram a teljesítményalapú pluszbérezésekre, úgy, hogy az ne ösztönözze a betegek megválogatását vagy a felesleges kezeléseket. A javaslat szerint a kórház saját bevételeiből akár 30 százalékos pluszt is adhatna a dolgozóknak.
Valódi beleszólást biztosító társadalmi párbeszéd. A szabályokat (pótlékok, ügyeletek, teljesítmény) a szakszervezetekkel közösen, ne csak formális egyeztetéssel fogadják el.
Fotó: Barabás Ákos
A szakszervezetek három kötelező eredményt határoznak meg a javaslat elfogadásához:
senkinek nem csökkenhet a bére,
a dolgozók többsége azonnal, de legkésőbb a harmadik évtől valódi béremelést kapjon,
a jogokat illetően legyen megfelelő finanszírozás, átláthatóság és alkalmazhatóság.
Az egészségügyi tárcával a szakszervezetek által 2023-ban megtárgyalt módosításcsomag egy jó elképzelés volt – ami végül nem került bevezetésre –, tehát egy jó javaslat a mostani. Ez azonban még csak egy tervezet, és sajnos még bizonytalan, hogy átmegy-e a törvényhozáson, mert néhány napja a megbízott munkaügyi miniszter ezzel kapcsolatban is azt mondta, hogy nincs rá pénz – közölte megkeresésünkre Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezetének vezetője. Azt is elmondta, hogy az értesülések szerint
Az új bértörvény elfogadása a PNRR augusztus végi lezárása miatt sürgető, amelynek az egyik legfontosabb feltétele ez. Románia közel 770 millió euró uniós támogatást veszíthet el, ha ez nem történik meg.
Fotó: Barabás Ákos
A szakszervezet az egyik követelését illetően célt ért időközben, ugyanis megjelent a Hivatalos Közlönyben a személyzethiány enyhítését lehetővé tevő szabályozás: a kórházak megkezdhetik az alkalmazásokat, amennyiben a költségvetésük ezt megengedi. Mint ismert, a kormány 6850 megüresedett állás betöltését hagyta jóvá a kórházakban.
Hargita megyében 5 kórház összesen 84 megüresedett állást tölthet be, amelyek közül 16 orvosi állás, Maros megyében 8 kórházban bővíthetik a személyzetet, betöltve 324 állást, köztük 51 orvosi állást, Kovászna megyében pedig 61 állást hirdethetnek meg a 4 kórházban, ezek közül 11 orvosi állás.
Az biztos, hogy az idén megüresedett, valamint az egyedi állások betöltése nem okozhat gondot költségvetési szempontból a kórházaknak, hiszen azokra a fizetésekre van pénz a költségvetésükben. Tehát ha valaki elment öregségi vagy betegnyugdíjba, szülési szabadságra, vagy bármilyen más ok miatt elhagyta a rendszert, az állást most be tudják tölteni a kórházak, mert ezek a bérek szerepelnek a költségvetésükben – mondta Nyulas Emma, hozzáfűzve, hogy a régen megüresedett állások esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet.
Több tíz kilométeren át 1800–2000 méteres magasságban kígyózik, sokan a romániai tereputak királyának tartják. Aki a Transalpinát már bejárta, lehet fogalma róla, de a belőle leágazó Strategica még azt is lepipálja.
A rendőrök őrizetbe vettek három, 18 és 24 év közötti fiatalembert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy TikTokon terjedő álhír miatt szombaton részt vettek egy bevetésre siető mentőautó megtámadásában a Kolozs megyei Récekeresztúron.
A belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főosztályának (DSU) vezetője, Raed Arafat szerint a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársainak megtámadását az az álhír váltotta ki, amely szerint „egy fekete mentőautó gyerekeket rabol”.
Botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira, akik egy beteget próbáltak ellátni Récekeresztúron. A mentőautó sofőrje súlyosan megsérült – közölte vasárnap a Facebook-oldalán az egészségügyi minisztérium.
Az együtt végzett munka örömét, az aratás hagyományát és a kaláka közösségformáló erejét is megtapasztalhatták az érdeklődők szombaton Csíkszentkirályon.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnapi előrejelzése szerint hétfő 10 órától szerda 21 óráig az egész országban kánikulára, rendkívül magas hőmérsékletekre, fokozott hőterhelésre és trópusi éjszakákra van kilátás.
Nyolc centiméterrel nőtt a Duna vízszintje a csernavodai atomerőműnél, ami biztosítja a létesítmény további működését – közölte vasárnap a Facebook-oldalán Radu Miruță.
Mehringer, Co Lee és a Blahalouisiana Sziget fesztiválos koncertjét is láthatják majd a közmédia nézői az M1-en – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. szombaton az MTI-vel.
Elfogadta a felkérést a köztársasági elnöki tisztségre Baka András – közölte a kormányfő Facebook-oldalán szombaton.
Drón hatolt be szombat reggel Románia irányából Bulgária légterébe, majd a bolgár határtól mintegy 100 méterre felrobbant – közölte Rumen Radev miniszterelnök a bolgár biztonsági tanács ülése után.
szóljon hozzá!