
Szakszervezeti követelések: senkinek nem csökkenhet a bére, a dolgozók többsége azonnal, de legkésőbb a harmadik évtől valódi béremelést kapjon, a bérjogokat illetően legyen megfelelő finanszírozás, átláthatóság és alkalmazhatóság
Fotó: Veres Nándor
Az alapbérek differenciálása a kórház besorolásának megfelelően, a jövedelem védelme és a finanszírozás garantálása – a szakszervezetek közös javaslatot dolgoztak ki a bértörvénytervezet módosítására. Elkezdődhetnek az alkalmazások is a kórházakban.
2026. augusztus 10., 07:402026. augusztus 10., 07:40
A Sanitas szakszervezet által az egészségügyi rendszerben kirobbantott általános sztrájkot követően az érdekvédelmi tömörülések több alkalommal is egyeztettek a szakminisztériumok képviselőivel, és a két nagy szakszervezet – a Sanitas Szakszervezeti Szövetség és az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség – közös javaslatot dolgozott ki az új, egységes bértörvény-tervezet módosítására.

Kedden kirobbant az elmúlt tíz év első általános, azaz munkabeszüntetéssel járó sztrájkja az egészségügyi rendszerben. A székelyföldi kórházakban arról érdeklődtünk, hogy milyen hatással van az egységek működésére és a betegellátásra a tiltakozás.
Ígéretük szerint ezt közös akciókkal meg is fogják védeni. Az új javaslatba – amely a Sanitas közlése szerint nem csupán egy követelési lista, hanem egy teljes keretrendszer – beemelték azokat az elveket és szabályokat, amelyeket az egészségügyi minisztérium 2023-ban megtárgyalt a két szakszervezettel.
A javaslatcsomagnak nyolc fő összetevője van:
Az alapbérek megkülönböztetése az egészségügyi intézmény besorolása szerint. A kórházakat hat kategóriába sorolják, és az alapbér tükrözné az adott kórházban végzett szolgáltatások komplexitását.
A munkakör komplexitásának elismerése. Négy részlegkategória esetében az említett együtthatókat tovább növelnék. A differenciálás egy része így bekerülne az alapbérbe.
Teljesebb bérrácsok. A csomag magában foglalja az orvosi, egészségügyi és a kisegítő egészségügyi személyzetre vonatkozó együtthatókat, de besorolási szabályokat vezetne be a műszaki, gazdasági és adminisztratív személyzetre, továbbá a mentőszolgálatok nem orvosi személyzetére vonatkozóan is.
Garantált veszélyességi pótlékok. Javasolják, hogy a törvény rögzítse a veszélyes munkakörülményekért járó jogokat, és a jogszabályban határozzák meg a különösen veszélyes munkakörülményekkel járó munkahelyeket.
A folytonosság megfelelő elismerése. A javaslat megtartja a 15 százalékos műszakpótlékot (spor de tură), a hétvégéken és a munkaszüneti napokon végzett munkáért 50 és 100 százalék közötti órabérpótlékot ír elő, újraszabályozza az ügyelet kifizetését, és világos szabályokat állapít meg az otthoni ügyelet esetében, valamint a részmunkaidős szerződésekkel lefedett ügyeleti vonalakra.
Bérgarancia és biztos finanszírozás. Senkinek nem csökkenhet a fizetése – a javaslat szorgalmazza az összes bér jellegű jog beépítését az átmeneti/kompenzációs összegek mechanizmusába, és a növekedések finanszírozásának folytatását az egészségbiztosítási pénztár (CNAS) révén, a kórházfinanszírozási reform bevezetéséig.
Igazságos teljesítménypótlék. Javasolják, hogy induljon egy országos tesztprogram a teljesítményalapú pluszbérezésekre, úgy, hogy az ne ösztönözze a betegek megválogatását vagy a felesleges kezeléseket. A javaslat szerint a kórház saját bevételeiből akár 30 százalékos pluszt is adhatna a dolgozóknak.
Valódi beleszólást biztosító társadalmi párbeszéd. A szabályokat (pótlékok, ügyeletek, teljesítmény) a szakszervezetekkel közösen, ne csak formális egyeztetéssel fogadják el.
Fotó: Barabás Ákos
A szakszervezetek három kötelező eredményt határoznak meg a javaslat elfogadásához:
senkinek nem csökkenhet a bére,
a dolgozók többsége azonnal, de legkésőbb a harmadik évtől valódi béremelést kapjon,
a jogokat illetően legyen megfelelő finanszírozás, átláthatóság és alkalmazhatóság.
Az egészségügyi tárcával a szakszervezetek által 2023-ban megtárgyalt módosításcsomag egy jó elképzelés volt – ami végül nem került bevezetésre –, tehát egy jó javaslat a mostani. Ez azonban még csak egy tervezet, és sajnos még bizonytalan, hogy átmegy-e a törvényhozáson, mert néhány napja a megbízott munkaügyi miniszter ezzel kapcsolatban is azt mondta, hogy nincs rá pénz – közölte megkeresésünkre Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezetének vezetője. Azt is elmondta, hogy az értesülések szerint
Az új bértörvény elfogadása a PNRR augusztus végi lezárása miatt sürgető, amelynek az egyik legfontosabb feltétele ez. Románia közel 770 millió euró uniós támogatást veszíthet el, ha ez nem történik meg.
Fotó: Barabás Ákos
A szakszervezet az egyik követelését illetően célt ért időközben, ugyanis megjelent a Hivatalos Közlönyben a személyzethiány enyhítését lehetővé tevő szabályozás: a kórházak megkezdhetik az alkalmazásokat, amennyiben a költségvetésük ezt megengedi. Mint ismert, a kormány 6850 megüresedett állás betöltését hagyta jóvá a kórházakban.
Hargita megyében 5 kórház összesen 84 megüresedett állást tölthet be, amelyek közül 16 orvosi állás, Maros megyében 8 kórházban bővíthetik a személyzetet, betöltve 324 állást, köztük 51 orvosi állást, Kovászna megyében pedig 61 állást hirdethetnek meg a 4 kórházban, ezek közül 11 orvosi állás.
Az biztos, hogy az idén megüresedett, valamint az egyedi állások betöltése nem okozhat gondot költségvetési szempontból a kórházaknak, hiszen azokra a fizetésekre van pénz a költségvetésükben. Tehát ha valaki elment öregségi vagy betegnyugdíjba, szülési szabadságra, vagy bármilyen más ok miatt elhagyta a rendszert, az állást most be tudják tölteni a kórházak, mert ezek a bérek szerepelnek a költségvetésükben – mondta Nyulas Emma, hozzáfűzve, hogy a régen megüresedett állások esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.
Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.
Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.
Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
szóljon hozzá!