Fotó: Veres Nándor
Nehéz évet zárnak idén a Hargita megyei burgonyatermesztők, hiszen nem lett bőséges a termés, átlagban alig 18,5 tonna termett hektáronként, ráadásul ezzel párhuzamosan az ára is alacsony az import áru miatt.
2025. október 06., 07:582025. október 06., 07:58
2025. október 06., 09:272025. október 06., 09:27
„Idén a 35 százalékos veszteségünk volta burgonyatermésben a szárazság miatt, ráadásul az ára is 40 százalékkal kisebb, mint a tavaly” – osztotta meg a Székelyhonnal Miklóssy Attila csíkszentmártoni gazda. Mint magyarázta,
Megváltoztak a fogyasztói szokások, nem úgy fogy a krumpli, ahogy azt a termelők szeretnék, de alkalmazkodnak az új körülményekhez. Gyengébb a tavalyinál az idei burgonyatermés Hargita megyében, de a minősége legalább jó.
Most azonban sem jó termés, sem jó ára nincs a burgonyának, tette hozzá. Hektáronként ugyanis átlagban alig 15 tonna pityóka lett, volt ahol alig érte el a 10 tonnát, máshol a legtöbb 25 tonnányi termett.
– jegyezte meg a burgonyatermesztő. Hozzátette, öntözéssel lehetett volna javítani a szárazság idején a helyzetet, hogy a növény jobban tudjon fejlődni.
A fagyos tavaszi időjárás miatt a megszokottnál jóval kevesebb burgonyaföldet tudtak beültetni a gazdák április közepéig. Még nincs gond, de az esőzések kellemetlen meglepetést okozhatnak.
Visszatérve a krumpli árára, elmondta, hogy
Fotó: Veres Nándor
„Hargita megyében 2025-es év az agrometeorológiai szempontból egy elég nehéz év volt, hiszen volt egy hótakaró nélküli tél, és egy száraz tavasz. Ugyanakkor az ültetési időszakban rendkívüli csapadékok miatt késett az ültetés, az előkészítési időszakban pedig a vizes talaj összetömörült a gépek és a művelés által. Ráadásul
– összegezte a burgonyatermesztés szempontjából nem éppen ideális körülményeket Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Hozzátette, hogy az ültetés után jött egy száraz időszak, amikor kötött a pityóka, és nagyon hiányzott a csapadék. Az időjárási viszonyok miatt a 2025-ös évben az átlagtermést mindössze 18 500 kilogrammra becsülik hektáronként.
Összehasonlítva a tavalyi átlagterméssel, akkor 20 500 kilogramm termett hektáronként, tavalyelőtt még ennél is jóval több, átlagban 22 600 kilogramm.
A Hargita megye alap növénykultúrájának számító pityókát egyre kisebb területen termesztik a megyében. Alig több, mint tíz év alatt a felére csökkent a burgonyaföldek összterülete, idén ez már a hatezer hektárt sem éri el.
Hargita megyében jelenleg a burgonya 60-70 százaléka van betakarítva, az ára még alakulóban van.
Kereskedésekben viszont egy kilogramm pityókáért elkérhetnek 3 lejt is – tudtuk meg.
„Ezek a tárolás előtti árak, ugyanis a gazdának, ha tárolnia kell a krumplit, akkor nagyobb árat kérhet már a burgonyáért” – mondta az intézményvezető. Hozzátette:
Jó minőségű és mennyiségű kenyérbúza termett idén Hargita megyében – ami ritka –, a burgonyatermés viszont megszenvedte a nyári hőhullámokat. Összességében viszont az elmúlt öt esztendő legjobb mezőgazdasági éve volt az idei.
A raktározás kapcsán a fogyasztói szokások megváltozása is szóba került, hiszen ma már nem vásárolnak az emberek nagy mennyiségeket, csak éppen annyit, amennyire szükségük van,
Fotó: Veres Nándor
Romfeld Zsolttól tudjuk, hogy Hargita megyében 140 hektár burgonya vetőmagot szaporítottak.
A többi szükséges magot többnyire ugyancsak importból szerzik be, az ipari feldolgozók által kért fajták szerint. Ezek között vannak olyan új, nemesített fajták, amelyek még nincsenek kipróbálva, hogy bírják-e a Hargita megyei mikroklímát, így ezek meglepetést is szolgáltathatnak. Ezért ajánlatosabb lenne már kipróbált fajtákat termeszteni – véli Romfeld Zsolt.
A két programra ugyan előirányzott egy 75 millió lejes támogatási keretet a mezőgazdasági minisztérium, és még áprilisban közvitára is bocsátotta a tervezetet, a napokban mégis arról döntöttek, hogy a programot átütemezik jövő év elejére.
Tőle tudjuk egyébként, hogy Hargita megyében 5900 hektáron termesztettek idén burgonyát, ezek közül
Öt hektártól felfele már muszáj a piacra termelni, így akik 5-20 hektáron termesztenek pityókát közepes gazdaságnak számítanak, és van 7-8 olyan gazda, akik 200-250 hektáron gazdálkodik, az már nagytermelőnek számít.
A 40 ezer hektárból 14 ezer hektáron őszi vetéseket, kalászosokat termesztenek, 5900 hektáron burgonyát, a többiben többek között répát, kukoricát és egyéb zöldségeket.
Székely zászlókat téptek le Énlakán és Kőrispatakon a Kolozsvári U futballcsapat szurkolói szombaton, miután csapatuk kikapott az FK Csíkszeredától. Emellett a meccsre igyekezve is rongáltak. A károsultak rendőrségi feljelentést készülnek tenni.
Miután januárban közbelépett egy közúti vészhelyzet elhárításában, nemrég a Kovászna megyei rendőrség egy munkatársa szolgálaton kívül „kapcsolt le” egy ittas sofőrt.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona augusztus végén 179,6 milliárd lej volt, 21 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Mentális reziliencia a munka világában – A kiégés jelensége és hatásai címmel tart előadást a Mathias Corvinus Collegium szervezésében, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön Antalka Ágota pszichológus, író.
Festői tanyavilág veszi körül Románia egyik legjelentősebb folyójának, az Oltnak a forrását.
A száz évvel ezelőtt közakadakozásból felépült, majd államosított és romhalmazzá vált egykori egyházi iskolát újították fel Maroskeresztúron, és szentelték fel vasárnap. A gyülekezeti ház a Bárka nevet kapta.
Idén is megrendezik október 9-19. között a Design Week-et, amely a térség egyik legjelentősebb kreatívipari eseményeként a szakma, az ipar és a nagyközönség találkozási pontja.
A rendőrség több osztálya, a különleges bevetésekre szakosodott rendőrökkel nagyszabású közös akció részeként végeztek ellenőrzéseket Maroshévízen és a környező településeken.
A pedagógusok világnapja alkalmából közzétett vasárnapi üzenetében Daniel David oktatási miniszter megismételte, hogy Romániának szüksége van egy politikai paktumra az „Oktatás és kutatás évtizedéről”.
A romániai oktatás az elmúlt 35 év legsötétebb időszakát éli a kormány első deficitcsökkentő csomagjának megszorító intézkedései miatt – állapította meg a pedagógusok világnapja alkalmából közzétett a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI).
szóljon hozzá!