A tárolási kapacitás már megfelelő a megyében, technológiai téren lehetne „és kell is” még fejleszteni a gépsorokat
Fotó: Veres Nándor
Jó minőségű és mennyiségű kenyérbúza termett idén Hargita megyében – ami ritka –, a burgonyatermés viszont megszenvedte a nyári hőhullámokat. Összességében viszont az elmúlt öt esztendő legjobb mezőgazdasági éve volt az idei.
2024. december 18., 21:302024. december 18., 21:30
2024. december 18., 21:312024. december 18., 21:31
Noha nem minden növénykultúra hozta a legjobb termést idén Hargita megyében, a gazdák többsége elégedettséggel tekinthet vissza az idei évre.
Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint ugyan
„Hargita megyében ritkák az olyan évek, amikor jó kenyérbúza terem, a 2024-es év viszont ilyen volt:
– fogalmazott, visszatekintve az idényre.
Fotó: Veres Nándor
A 2023 őszén elvetett gabona – amelyet idén takarítottak be – egy őszi, száraz időszakot követően kapott elég csapadékot, ami jól előkészítette a növényeket az áttelelésre, majd kedvezően alakult a tavasz is e tekintetben.
Noha az ország jó részén komoly szárazságot okoztak az idei hőhullámok, az őszi vetéseken nem, de a szénatermésen meglátszott ez Hargita megyében is: „a déli oldalak gyepterületein nagyon érződött a júliusi, augusztus eleji szárazság”.
A burgonyának nem kedvezett annyira az időjárás, mint a búzának, és ez azért nem jelentéktelen tényező, mert ez a megye fő terménye, „a burgonya vetésforgójának rendelnek alá minden más növénykultúrát a gazdák, és leginkább a burgonyára terveznek, mert az hoz egy jelentősebb anyagi bevételt”.
Fotó: Veres Nándor
„A burgonya esetében ezek a száraz időszakok a vegetációt megállították. Tehát amikor 27-28 Celsius-fok fölé emelkedik a hőmérséklet, nagy napsütés van, csapadék viszont nincsen, akkor felmelegszik a talaj, és így a burgonya levélzete úgymond omlásnak indul.
– mondta el Romfeld Zsolt.
Ahhoz azonban nem volt elég kedvezőtlen az időjárás, hogy Hargita megye felkerüljön a pedológiai szárazság által érintett térségek térképére, amelyek állami kártérítést kapnak – a szebeni agrometeorológiai központ adatai szerint itt nem alakult ki a talaj mélyebb rétegeit is érintő szárazság.
A mezőgazdaságban állandó alkalmazkodásra van szükség, ehhez a helyzethez is alkalmazkodni kell, ennek kell alárendelni a különféle technológiákat, ezt segítik az előrejelzések, a többéves tapasztalat, valamint itt jön képbe a szakértelem: hogy
Folyton képezniük kell magukat a gyors alkalmazkodás érdekében, majd a tanultakat, például a vízmegtartási technológiákat gyakorlatba ültetni, valamint a tápanyagellátást a csapadékmennyiséghez és a hőmérséklethez igazítani – magyarázta Romfeld Zsolt.
Fotó: Veres Nándor
A fontosabb növénykultúrák közé tartozik a silókukorica és a cukorrépa is, ezek is nagyon jó termést hoztak idén Hargita megyében. Azok a gazdák, akik jó vetőmagot vásároltak, kimondottan silófajtákat, azoknál kiváló lett a termés, ami elérte a hektáronkénti 50-70 tonnás mennyiséget is.
A gazdák szerződés alapján termesztik a cukorrépát és a cukorgyár küldi a betakarítógépet előbb Brassó, majd Kovászna, végül Hargita megyébe. Idén műszaki problémák miatt kicsit elhúzódott a folyamat, de már a vége felé jár Hargita megyében is – tudtuk meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől.
Fotó: Veres Nándor
Az agráriumban fontos tényező a tárolási kapacitás is, hiszen a gazdák ki tudják várni, amíg jobb lesz a termény ára, ha el tudják tárolni azt. Ez a burgonya esetében a leginkább fontos Hargita megyében. Az aktuális helyzettel kapcsolatban Romfeld Zsolt elmondta, hogy
Technológiai téren lehetne „és kell is” még fejleszteni a pucolást, a csomagolást, a szállítást előkészítő gépsorokat. „A csomagológépekre gondolok elsősorban, mert ugye a piaci igényeknek megfelelően ma már értékesítés előtt kell csomagolni és előkészíteni az árut eladásra. Elmúltak azok az idők, hogy bezsákoljuk és piacra dobjuk január-februárban például.
A vendéglátóipari kereslet is megváltozott, nagy az igény a félkész vagy teljesen kész termékekre – például hasábburgonyára, vagy akár a krumplipüré alapanyagára, a burgonyapehelyre –, ez miatt a feldolgozásra is egyre nagyobb gondot kell fordítani – véli Romfeld Zsolt.
Fotó: Gecse Noémi
Ami a termények nagybani felvásárlási árát illeti, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, hogy
Idén nőtt a krumpli ára, de azt bonyolult megítélni, hogy ezek az árak jónak mondhatók-e. A profit és a saját jövedelmük mellett a gazdák az idén megtermelt burgonya árából kell megfinanszírozzák a jövő évi termesztés költségeit.
Az árak még viszonylag stabilak, nem emelkedtek nagyon, de már érződik az infláció hatása, így az, hogy mennyire volt kifizetődő az idei termés, attól is függ, hogy
– magyarázta Romfeld Zsolt, megjegyezve azonban, hogy a felelősségteljesen gazdálkodók már az értékesítési időszakban, október-decemberben megvásárolták azt, amire a következő idényben szükségük van.
Fejenkét 180 ezer lejes juttatásról szóló összeget hozott nyilvánosságra kedden a román központi sajtó, amit annak a három alkotmánybírónak adnának, akiknek most jár le a kilencéves mandátumuk. Köztük van a magyar alkotmánybíró is.
Az áramszolgáltató közlése szerint előre tervezett karbantartási munkálatok miatt a következő napokban több településen is ideiglenes áramszünetre kell számítani.
Az ítélet nem jogerős.
A dicsőszentmártoni ivóvíztisztító-állomás továbbra is zavartalanul biztosítja a háztartási vízellátást a térségben, mivel a Kis-Küküllő sókoncentrációja a legfrissebb mérések szerint még mindig a megengedett 1500 mg/l-es határérték alatt van.
Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi időseknek és rászorulóknak szóló Gondosóra szociális támogatási programra, kedden. Mutatjuk, hogyan jelentkezhetnek az érdekeltek.
Közel négy és fél év után megszűnt a villanyáramra megállapított ársapka, július 1-jétől piaci áron számláznak a szolgáltatók. A kiszolgáltatott fogyasztók számára havi 50 lejes támogatást biztosít az állam.
Többet kell fizetniük idén a román tengerpartra érkező turistáknak, a legtöbb szállodában mintegy 10–20 százalékkal emelték az árakat tavalyhoz képest.
Maros megyében minimálisan nőtt, Hargita és Kovászna megyében pedig nagyon enyhén csökkent, de összességében alig változott a munkanélküliségi arány a székelyföldi megyékben a legutóbbi, májusi összesítés szerint.
Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán kijelentette, 2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására.
Benzinkútról akart élelmiszert lopni, dulakodott az alkalmazottal, majd elmenekült a helyszínről két fiatal Szászrégenben, ám nem jutottak messzire: a rendőrök rövid időn belül őrizetbe vették őket.
szóljon hozzá!