A tárolási kapacitás már megfelelő a megyében, technológiai téren lehetne „és kell is” még fejleszteni a gépsorokat
Fotó: Veres Nándor
Jó minőségű és mennyiségű kenyérbúza termett idén Hargita megyében – ami ritka –, a burgonyatermés viszont megszenvedte a nyári hőhullámokat. Összességében viszont az elmúlt öt esztendő legjobb mezőgazdasági éve volt az idei.
2024. december 18., 21:302024. december 18., 21:30
2024. december 18., 21:312024. december 18., 21:31
Noha nem minden növénykultúra hozta a legjobb termést idén Hargita megyében, a gazdák többsége elégedettséggel tekinthet vissza az idei évre.
Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint ugyan
„Hargita megyében ritkák az olyan évek, amikor jó kenyérbúza terem, a 2024-es év viszont ilyen volt:
– fogalmazott, visszatekintve az idényre.
Fotó: Veres Nándor
A 2023 őszén elvetett gabona – amelyet idén takarítottak be – egy őszi, száraz időszakot követően kapott elég csapadékot, ami jól előkészítette a növényeket az áttelelésre, majd kedvezően alakult a tavasz is e tekintetben.
Noha az ország jó részén komoly szárazságot okoztak az idei hőhullámok, az őszi vetéseken nem, de a szénatermésen meglátszott ez Hargita megyében is: „a déli oldalak gyepterületein nagyon érződött a júliusi, augusztus eleji szárazság”.
A burgonyának nem kedvezett annyira az időjárás, mint a búzának, és ez azért nem jelentéktelen tényező, mert ez a megye fő terménye, „a burgonya vetésforgójának rendelnek alá minden más növénykultúrát a gazdák, és leginkább a burgonyára terveznek, mert az hoz egy jelentősebb anyagi bevételt”.
Fotó: Veres Nándor
„A burgonya esetében ezek a száraz időszakok a vegetációt megállították. Tehát amikor 27-28 Celsius-fok fölé emelkedik a hőmérséklet, nagy napsütés van, csapadék viszont nincsen, akkor felmelegszik a talaj, és így a burgonya levélzete úgymond omlásnak indul.
– mondta el Romfeld Zsolt.
Ahhoz azonban nem volt elég kedvezőtlen az időjárás, hogy Hargita megye felkerüljön a pedológiai szárazság által érintett térségek térképére, amelyek állami kártérítést kapnak – a szebeni agrometeorológiai központ adatai szerint itt nem alakult ki a talaj mélyebb rétegeit is érintő szárazság.
A mezőgazdaságban állandó alkalmazkodásra van szükség, ehhez a helyzethez is alkalmazkodni kell, ennek kell alárendelni a különféle technológiákat, ezt segítik az előrejelzések, a többéves tapasztalat, valamint itt jön képbe a szakértelem: hogy
Folyton képezniük kell magukat a gyors alkalmazkodás érdekében, majd a tanultakat, például a vízmegtartási technológiákat gyakorlatba ültetni, valamint a tápanyagellátást a csapadékmennyiséghez és a hőmérséklethez igazítani – magyarázta Romfeld Zsolt.
Fotó: Veres Nándor
A fontosabb növénykultúrák közé tartozik a silókukorica és a cukorrépa is, ezek is nagyon jó termést hoztak idén Hargita megyében. Azok a gazdák, akik jó vetőmagot vásároltak, kimondottan silófajtákat, azoknál kiváló lett a termés, ami elérte a hektáronkénti 50-70 tonnás mennyiséget is.
A gazdák szerződés alapján termesztik a cukorrépát és a cukorgyár küldi a betakarítógépet előbb Brassó, majd Kovászna, végül Hargita megyébe. Idén műszaki problémák miatt kicsit elhúzódott a folyamat, de már a vége felé jár Hargita megyében is – tudtuk meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől.
Fotó: Veres Nándor
Az agráriumban fontos tényező a tárolási kapacitás is, hiszen a gazdák ki tudják várni, amíg jobb lesz a termény ára, ha el tudják tárolni azt. Ez a burgonya esetében a leginkább fontos Hargita megyében. Az aktuális helyzettel kapcsolatban Romfeld Zsolt elmondta, hogy
Technológiai téren lehetne „és kell is” még fejleszteni a pucolást, a csomagolást, a szállítást előkészítő gépsorokat. „A csomagológépekre gondolok elsősorban, mert ugye a piaci igényeknek megfelelően ma már értékesítés előtt kell csomagolni és előkészíteni az árut eladásra. Elmúltak azok az idők, hogy bezsákoljuk és piacra dobjuk január-februárban például.
A vendéglátóipari kereslet is megváltozott, nagy az igény a félkész vagy teljesen kész termékekre – például hasábburgonyára, vagy akár a krumplipüré alapanyagára, a burgonyapehelyre –, ez miatt a feldolgozásra is egyre nagyobb gondot kell fordítani – véli Romfeld Zsolt.
Fotó: Gecse Noémi
Ami a termények nagybani felvásárlási árát illeti, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, hogy
Idén nőtt a krumpli ára, de azt bonyolult megítélni, hogy ezek az árak jónak mondhatók-e. A profit és a saját jövedelmük mellett a gazdák az idén megtermelt burgonya árából kell megfinanszírozzák a jövő évi termesztés költségeit.
Az árak még viszonylag stabilak, nem emelkedtek nagyon, de már érződik az infláció hatása, így az, hogy mennyire volt kifizetődő az idei termés, attól is függ, hogy
– magyarázta Romfeld Zsolt, megjegyezve azonban, hogy a felelősségteljesen gazdálkodók már az értékesítési időszakban, október-decemberben megvásárolták azt, amire a következő idényben szükségük van.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
szóljon hozzá!