A kenyérbúzának jobban kedvezett az időjárás, mint a pityókának

„Hargita megyében ritkák az olyan évek, amikor jó kenyérbúza terem, a 2024-es év viszont ilyen volt:

– fogalmazott, visszatekintve az idényre.

Noha az ország jó részén komoly szárazságot okoztak az idei hőhullámok, az őszi vetéseken nem, de a szénatermésen meglátszott ez Hargita megyében is: „a déli oldalak gyepterületein nagyon érződött a júliusi, augusztus eleji szárazság”.

A megye fő növénykultúrája is megszenvedte az idei kánikulát

A burgonyának nem kedvezett annyira az időjárás, mint a búzának, és ez azért nem jelentéktelen tényező, mert ez a megye fő terménye, „a burgonya vetésforgójának rendelnek alá minden más növénykultúrát a gazdák, és leginkább a burgonyára terveznek, mert az hoz egy jelentősebb anyagi bevételt”.

– mondta el Romfeld Zsolt.

Ahhoz azonban nem volt elég kedvezőtlen az időjárás, hogy Hargita megye felkerüljön a pedológiai szárazság által érintett térségek térképére, amelyek állami kártérítést kapnak – a szebeni agrometeorológiai központ adatai szerint itt nem alakult ki a talaj mélyebb rétegeit is érintő szárazság.

A mezőgazdaságban állandó alkalmazkodásra van szükség, ehhez a helyzethez is alkalmazkodni kell, ennek kell alárendelni a különféle technológiákat, ezt segítik az előrejelzések, a többéves tapasztalat, valamint itt jön képbe a szakértelem: hogy

Folyton képezniük kell magukat a gyors alkalmazkodás érdekében, majd a tanultakat, például a vízmegtartási technológiákat gyakorlatba ültetni, valamint a tápanyagellátást a csapadékmennyiséghez és a hőmérséklethez igazítani – magyarázta Romfeld Zsolt.

A gazdák szerződés alapján termesztik a cukorrépát és a cukorgyár küldi a betakarítógépet előbb Brassó, majd Kovászna, végül Hargita megyébe. Idén műszaki problémák miatt kicsit elhúzódott a folyamat, de már a vége felé jár Hargita megyében is – tudtuk meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől.

Technológiai téren lehetne „és kell is” még fejleszteni a pucolást, a csomagolást, a szállítást előkészítő gépsorokat. „A csomagológépekre gondolok elsősorban, mert ugye a piaci igényeknek megfelelően ma már értékesítés előtt kell csomagolni és előkészíteni az árut eladásra. Elmúltak azok az idők, hogy bezsákoljuk és piacra dobjuk január-februárban például.

A vendéglátóipari kereslet is megváltozott, nagy az igény a félkész vagy teljesen kész termékekre – például hasábburgonyára, vagy akár a krumplipüré alapanyagára, a burgonyapehelyre –, ez miatt a feldolgozásra is egyre nagyobb gondot kell fordítani – véli Romfeld Zsolt.

Idén nőtt a krumpli ára, de azt bonyolult megítélni, hogy ezek az árak jónak mondhatók-e. A profit és a saját jövedelmük mellett a gazdák az idén megtermelt burgonya árából kell megfinanszírozzák a jövő évi termesztés költségeit.

Az árak még viszonylag stabilak, nem emelkedtek nagyon, de már érződik az infláció hatása, így az, hogy mennyire volt kifizetődő az idei termés, attól is függ, hogy

– magyarázta Romfeld Zsolt, megjegyezve azonban, hogy a felelősségteljesen gazdálkodók már az értékesítési időszakban, október-decemberben megvásárolták azt, amire a következő idényben szükségük van.