
Fotó: Veres Nándor
A Hargita megye alap növénykultúrájának számító pityókát egyre kisebb területen termesztik a megyében. Alig több, mint tíz év alatt a felére csökkent a burgonyaföldek összterülete, idén ez már a hatezer hektárt sem éri el.
2025. július 02., 08:022025. július 02., 08:02
2025. július 02., 09:212025. július 02., 09:21
Tizenkét évvel ezelőtt még 14 500–15 000 hektáron termesztettek burgonyát Hargita megyében, ez a térség legfontosabb termesztett növénykultúrája: „a pityóka a mi kenyerünk”, mondták is régen. Noha továbbra is a megye alap növénykultúrájaként tartják számon, a termesztésre vonatkozó adatok alapján drasztikusan csökken a jelentősége. Idén először történik meg az, hogy kevesebb, mint hatezer hektárról takarítanak be burgonyát a gazdák.
A helyzetet a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ismerteti legfrissebb, a mezőgazdasági termények szerkezetéről és állapotáról szóló jelentésében. E szerint
Az intézmény korábbi adataiból kiderül, hogy 2022-ben csökkent hétezer hektár alá ez az összterület, akkor 6950 hektáron vetettek burgonyát a gazdák, 2023-ban már csak 6500-on, tavaly pedig 6100-on.
Fotó: Veres Nándor
Tizenkét évvel ezelőtt még 14 500-15 000 hektáros volt a burgonya vetésterülete, írja friss jelentésében a megyei mezőgazdasági igazgatóság, felsorolva az okokat is, amik ide vezettek.
gyengén szervezett a krumplitermesztők köre, a termesztők nehezen tudják bejuttatni terményeiket a hipermarketekbe, és krumplitermesztés ráfordítási költségei (inputárak – például az üzemanyag, műtrágya, növényvédő szerek költsége) is nőnek. Mindössze egy pozitív ok játszott szerepet a negatív trend kialakulásában: az, hogy nőtt a hektáronkénti átlagtermés mennyisége.
Három éve csökkent 7000 hektár alá a burgonyaföldek összterülete, idén pedig egy újabb ezres határt lépett át a zsugorodás mértéke
Fotó: Veres Nándor
Arról, hogy miként lehetne megállítani, esetleg megfordítani ezt a trendet, Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől érdeklődtünk.
„Elsősorban hosszú távú stabilitásra lenne szükség, amikor a támogatási programok – a de minimis és akár az APIA-s támogatásokat is értem ez alatt – minden évben ugyanazok, és ezekre rá tud készülni a gazda.
– fogalmazott az igazgató.
Amivel még lehetne fokozni a termelést, az az időszakos vízhiány pótlására szolgáló öntözés, de Hargita megyében erre átfogó lehetőség nincs. Vannak helyi próbálkozások öntözésre, ám a mezőgazdászoknak is akkor van szüksége vízre, amikor hiány van,
– magyarázta Romfeld Zsolt. Víztározókra lenne szükség, amelyekben a hólét és más tavaszi vizeket lehetne felfogni, de akár az áradások elhárítására is lehetne használni ezeket. Ezek létrehozása azonban pénzigényes feladat, és további nehézséget jelenthet az is, hogy a gazdák között sem teljes az egyetértés, mindenki azt szeretné, hogy egy nagyberuházásként valósuljon meg egy-egy ilyen tározó, és lehetőleg az ő földje mellett.
Fotó: Barabás Orsolya
Ami a Hargita megyei burgonyatermesztők által használt fajtákat és azok terméshozamát illeti, Romfeld Zsolt elmondta, ma már egyre nemesebb fajtákat vetnek a gazdák és a felhasználási célnak megfelelően egyre „szakosodottabb” fajtákat is, és ezeknek a fajtáknak a potenciális termőképessége nagyobb, mint az évtizedekkel korábban használtaknak. Ezért
– válaszolta kérdésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Továbbá azért sem, mert – lévén, hogy erre szakosodott gazdák végzik a burgonyatermesztést – a géppark és a technológia is nagyon sokat fejlődött: mondhatni minden termelő, a földje ismerete alapján egy, a számára leghatékonyabban működő technológiát kezdett használni – fűzte hozzá.
Egyébként Hargita megyében a burgonya termőterületének csökkenése leginkább a kistermelők esetében észlelhető, akik egyre inkább csak családi fogyasztásra és takarmányozásra termesztenek pityókát.
– derül ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentéséből.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!