
Fotó: Veres Nándor
A Hargita megye alap növénykultúrájának számító pityókát egyre kisebb területen termesztik a megyében. Alig több, mint tíz év alatt a felére csökkent a burgonyaföldek összterülete, idén ez már a hatezer hektárt sem éri el.
2025. július 02., 08:022025. július 02., 08:02
2025. július 02., 09:212025. július 02., 09:21
Tizenkét évvel ezelőtt még 14 500–15 000 hektáron termesztettek burgonyát Hargita megyében, ez a térség legfontosabb termesztett növénykultúrája: „a pityóka a mi kenyerünk”, mondták is régen. Noha továbbra is a megye alap növénykultúrájaként tartják számon, a termesztésre vonatkozó adatok alapján drasztikusan csökken a jelentősége. Idén először történik meg az, hogy kevesebb, mint hatezer hektárról takarítanak be burgonyát a gazdák.
A helyzetet a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ismerteti legfrissebb, a mezőgazdasági termények szerkezetéről és állapotáról szóló jelentésében. E szerint
Az intézmény korábbi adataiból kiderül, hogy 2022-ben csökkent hétezer hektár alá ez az összterület, akkor 6950 hektáron vetettek burgonyát a gazdák, 2023-ban már csak 6500-on, tavaly pedig 6100-on.
Fotó: Veres Nándor
Tizenkét évvel ezelőtt még 14 500-15 000 hektáros volt a burgonya vetésterülete, írja friss jelentésében a megyei mezőgazdasági igazgatóság, felsorolva az okokat is, amik ide vezettek.
gyengén szervezett a krumplitermesztők köre, a termesztők nehezen tudják bejuttatni terményeiket a hipermarketekbe, és krumplitermesztés ráfordítási költségei (inputárak – például az üzemanyag, műtrágya, növényvédő szerek költsége) is nőnek. Mindössze egy pozitív ok játszott szerepet a negatív trend kialakulásában: az, hogy nőtt a hektáronkénti átlagtermés mennyisége.
Három éve csökkent 7000 hektár alá a burgonyaföldek összterülete, idén pedig egy újabb ezres határt lépett át a zsugorodás mértéke
Fotó: Veres Nándor
Arról, hogy miként lehetne megállítani, esetleg megfordítani ezt a trendet, Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől érdeklődtünk.
„Elsősorban hosszú távú stabilitásra lenne szükség, amikor a támogatási programok – a de minimis és akár az APIA-s támogatásokat is értem ez alatt – minden évben ugyanazok, és ezekre rá tud készülni a gazda.
– fogalmazott az igazgató.
Amivel még lehetne fokozni a termelést, az az időszakos vízhiány pótlására szolgáló öntözés, de Hargita megyében erre átfogó lehetőség nincs. Vannak helyi próbálkozások öntözésre, ám a mezőgazdászoknak is akkor van szüksége vízre, amikor hiány van,
– magyarázta Romfeld Zsolt. Víztározókra lenne szükség, amelyekben a hólét és más tavaszi vizeket lehetne felfogni, de akár az áradások elhárítására is lehetne használni ezeket. Ezek létrehozása azonban pénzigényes feladat, és további nehézséget jelenthet az is, hogy a gazdák között sem teljes az egyetértés, mindenki azt szeretné, hogy egy nagyberuházásként valósuljon meg egy-egy ilyen tározó, és lehetőleg az ő földje mellett.
Fotó: Barabás Orsolya
Ami a Hargita megyei burgonyatermesztők által használt fajtákat és azok terméshozamát illeti, Romfeld Zsolt elmondta, ma már egyre nemesebb fajtákat vetnek a gazdák és a felhasználási célnak megfelelően egyre „szakosodottabb” fajtákat is, és ezeknek a fajtáknak a potenciális termőképessége nagyobb, mint az évtizedekkel korábban használtaknak. Ezért
– válaszolta kérdésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Továbbá azért sem, mert – lévén, hogy erre szakosodott gazdák végzik a burgonyatermesztést – a géppark és a technológia is nagyon sokat fejlődött: mondhatni minden termelő, a földje ismerete alapján egy, a számára leghatékonyabban működő technológiát kezdett használni – fűzte hozzá.
Egyébként Hargita megyében a burgonya termőterületének csökkenése leginkább a kistermelők esetében észlelhető, akik egyre inkább csak családi fogyasztásra és takarmányozásra termesztenek pityókát.
– derül ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentéséből.
Megnövekedett autós forgalomra hívják fel a figyelmet a rendőrök az 1-es országúton, különösen a hegyvidéki területek felé.
Pósfai Gábort, a Tisza Párt operatív vezetőjét a rendvédelmet és sportot felügyelő és irányító Belügyminisztérium vezetésére, Melléthei-Barna Mártont, a Tisza Párt jogi vezetőjét pedig az Igazságügyi Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
Földimogyorót vont vissza a forgalomból a Metro Cash & Carry áruházlánc, mivel a termékeknél az aflatoxin szintje meghaladta a megengedett határértéket. A vásárlóknak azt tanácsolják, hogy ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
szóljon hozzá!