Hatezer hektár alá csökkent a burgonyaföldek összterülete Hargita megyében

Az intézmény korábbi adataiból kiderül, hogy 2022-ben csökkent hétezer hektár alá ez az összterület, akkor 6950 hektáron vetettek burgonyát a gazdák, 2023-ban már csak 6500-on, tavaly pedig 6100-on.

gyengén szervezett a krumplitermesztők köre, a termesztők nehezen tudják bejuttatni terményeiket a hipermarketekbe, és krumplitermesztés ráfordítási költségei (inputárak – például az üzemanyag, műtrágya, növényvédő szerek költsége) is nőnek. Mindössze egy pozitív ok játszott szerepet a negatív trend kialakulásában: az, hogy nőtt a hektáronkénti átlagtermés mennyisége.

– fogalmazott az igazgató.

Amivel még lehetne fokozni a termelést, az az időszakos vízhiány pótlására szolgáló öntözés, de Hargita megyében erre átfogó lehetőség nincs. Vannak helyi próbálkozások öntözésre, ám a mezőgazdászoknak is akkor van szüksége vízre, amikor hiány van,

– magyarázta Romfeld Zsolt. Víztározókra lenne szükség, amelyekben a hólét és más tavaszi vizeket lehetne felfogni, de akár az áradások elhárítására is lehetne használni ezeket. Ezek létrehozása azonban pénzigényes feladat, és további nehézséget jelenthet az is, hogy a gazdák között sem teljes az egyetértés, mindenki azt szeretné, hogy egy nagyberuházásként valósuljon meg egy-egy ilyen tározó, és lehetőleg az ő földje mellett.

– válaszolta kérdésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Továbbá azért sem, mert – lévén, hogy erre szakosodott gazdák végzik a burgonyatermesztést – a géppark és a technológia is nagyon sokat fejlődött: mondhatni minden termelő, a földje ismerete alapján egy, a számára leghatékonyabban működő technológiát kezdett használni – fűzte hozzá.

Egyébként Hargita megyében a burgonya termőterületének csökkenése leginkább a kistermelők esetében észlelhető, akik egyre inkább csak családi fogyasztásra és takarmányozásra termesztenek pityókát.

– derül ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentéséből.