Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:36

Visszahódította a trónt a csíkszentkirályi roncsderbi korábbi uralkodója

20:09

Négyen haltak meg és egy ötödik utas megsérült, amikor felborult az autójuk a hegyekben

19:33

Korszerűsítik a mezei utakat Madéfalva környékén

17:06

A végén kicsúszott a győzelem az FK Csíkszereda lányai kezéből

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

Csak harminc százaléka vehető fel egy összegben a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarításoknak

Az „elrettentő” Románia – vadászrepülőit reklámozza a védelmi minisztérium

Árpád-kori leletek Patakfalva határában

Hatezer hektár alá csökkent a burgonyaföldek összterülete Hargita megyében

Fotó: Veres Nándor

A Hargita megye alap növénykultúrájának számító pityókát egyre kisebb területen termesztik a megyében. Alig több, mint tíz év alatt a felére csökkent a burgonyaföldek összterülete, idén ez már a hatezer hektárt sem éri el.

Széchely István

2025. július 02., 08:022025. július 02., 08:02

2025. július 02., 09:212025. július 02., 09:21

Tizenkét évvel ezelőtt még 14 500–15 000 hektáron termesztettek burgonyát Hargita megyében, ez a térség legfontosabb termesztett növénykultúrája: „a pityóka a mi kenyerünk”, mondták is régen. Noha továbbra is a megye alap növénykultúrájaként tartják számon, a termesztésre vonatkozó adatok alapján drasztikusan csökken a jelentősége. Idén először történik meg az, hogy kevesebb, mint hatezer hektárról takarítanak be burgonyát a gazdák.

A helyzetet a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ismerteti legfrissebb, a mezőgazdasági termények szerkezetéről és állapotáról szóló jelentésében. E szerint

idén 5900 hektárt tesz ki a burgonyaföldek összterülete, 200 hektárral kevesebbet, mint tavaly.

Az intézmény korábbi adataiból kiderül, hogy 2022-ben csökkent hétezer hektár alá ez az összterület, akkor 6950 hektáron vetettek burgonyát a gazdák, 2023-ban már csak 6500-on, tavaly pedig 6100-on.

Fotó: Veres Nándor

Tizenkét évvel ezelőtt még 14 500-15 000 hektáros volt a burgonya vetésterülete, írja friss jelentésében a megyei mezőgazdasági igazgatóság, felsorolva az okokat is, amik ide vezettek.

Kevesebb krumplit fogyaszt a lakosság, Romániai nagy mennyiségű burgonyát importál EU-s országokból,

gyengén szervezett a krumplitermesztők köre, a termesztők nehezen tudják bejuttatni terményeiket a hipermarketekbe, és krumplitermesztés ráfordítási költségei (inputárak – például az üzemanyag, műtrágya, növényvédő szerek költsége) is nőnek. Mindössze egy pozitív ok játszott szerepet a negatív trend kialakulásában: az, hogy nőtt a hektáronkénti átlagtermés mennyisége.

Három éve csökkent 7000 hektár alá a burgonyaföldek összterülete, idén pedig egy újabb ezres határt lépett át a zsugorodás mértéke

Fotó: Veres Nándor

„Elsősorban hosszú távú stabilitásra lenne szükség”

Arról, hogy miként lehetne megállítani, esetleg megfordítani ezt a trendet, Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől érdeklődtünk.
„Elsősorban hosszú távú stabilitásra lenne szükség, amikor a támogatási programok – a de minimis és akár az APIA-s támogatásokat is értem ez alatt – minden évben ugyanazok, és ezekre rá tud készülni a gazda.

A burgonyatermesztést – mivel nagy befektetést igénylő kultúráról van szó, a biztos piac hiányában, és akár a vízhiány miatt – nem nagyon vállalják a kisebb termelők, tehát nagyon szakosodott gazdaságok végzik ezt”

– fogalmazott az igazgató.

Amivel még lehetne fokozni a termelést, az az időszakos vízhiány pótlására szolgáló öntözés, de Hargita megyében erre átfogó lehetőség nincs. Vannak helyi próbálkozások öntözésre, ám a mezőgazdászoknak is akkor van szüksége vízre, amikor hiány van,

a száraz időszakokban viszont a folyók vízszintje is lecsökken, és olyankor a vízügy le is tiltja például az Oltból, Marosból történő vízelvonást a minimális vízhozam megvédése érdekében

– magyarázta Romfeld Zsolt. Víztározókra lenne szükség, amelyekben a hólét és más tavaszi vizeket lehetne felfogni, de akár az áradások elhárítására is lehetne használni ezeket. Ezek létrehozása azonban pénzigényes feladat, és további nehézséget jelenthet az is, hogy a gazdák között sem teljes az egyetértés, mindenki azt szeretné, hogy egy nagyberuházásként valósuljon meg egy-egy ilyen tározó, és lehetőleg az ő földje mellett.

Fotó: Barabás Orsolya

Ma már nagyobb a szakértelem, jobb a géppark és a felhasznált burgonyafajták is

Ami a Hargita megyei burgonyatermesztők által használt fajtákat és azok terméshozamát illeti, Romfeld Zsolt elmondta, ma már egyre nemesebb fajtákat vetnek a gazdák és a felhasználási célnak megfelelően egyre „szakosodottabb” fajtákat is, és ezeknek a fajtáknak a potenciális termőképessége nagyobb, mint az évtizedekkel korábban használtaknak. Ezért

nem lehet összehasonlítást végezni például a 12 évvel ezelőtti és a mostani terméskapacitás között

– válaszolta kérdésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Továbbá azért sem, mert – lévén, hogy erre szakosodott gazdák végzik a burgonyatermesztést – a géppark és a technológia is nagyon sokat fejlődött: mondhatni minden termelő, a földje ismerete alapján egy, a számára leghatékonyabban működő technológiát kezdett használni – fűzte hozzá.

Egyébként Hargita megyében a burgonya termőterületének csökkenése leginkább a kistermelők esetében észlelhető, akik egyre inkább csak családi fogyasztásra és takarmányozásra termesztenek pityókát.

A nagytermelők körében nem tapasztalható termőterület-csökkenés, nekik ugyanis lehetőségük van a termés tárolására, válogatására, értékesítésére

– derül ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentéséből.

Csíkszék Udvarhelyszék Gyergyószék