Fotó: Veres Nándor
A Hargita megye alap növénykultúrájának számító pityókát egyre kisebb területen termesztik a megyében. Alig több, mint tíz év alatt a felére csökkent a burgonyaföldek összterülete, idén ez már a hatezer hektárt sem éri el.
2025. július 02., 08:022025. július 02., 08:02
2025. július 02., 09:212025. július 02., 09:21
Tizenkét évvel ezelőtt még 14 500–15 000 hektáron termesztettek burgonyát Hargita megyében, ez a térség legfontosabb termesztett növénykultúrája: „a pityóka a mi kenyerünk”, mondták is régen. Noha továbbra is a megye alap növénykultúrájaként tartják számon, a termesztésre vonatkozó adatok alapján drasztikusan csökken a jelentősége. Idén először történik meg az, hogy kevesebb, mint hatezer hektárról takarítanak be burgonyát a gazdák.
A helyzetet a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ismerteti legfrissebb, a mezőgazdasági termények szerkezetéről és állapotáról szóló jelentésében. E szerint
Az intézmény korábbi adataiból kiderül, hogy 2022-ben csökkent hétezer hektár alá ez az összterület, akkor 6950 hektáron vetettek burgonyát a gazdák, 2023-ban már csak 6500-on, tavaly pedig 6100-on.
Fotó: Veres Nándor
Tizenkét évvel ezelőtt még 14 500-15 000 hektáros volt a burgonya vetésterülete, írja friss jelentésében a megyei mezőgazdasági igazgatóság, felsorolva az okokat is, amik ide vezettek.
gyengén szervezett a krumplitermesztők köre, a termesztők nehezen tudják bejuttatni terményeiket a hipermarketekbe, és krumplitermesztés ráfordítási költségei (inputárak – például az üzemanyag, műtrágya, növényvédő szerek költsége) is nőnek. Mindössze egy pozitív ok játszott szerepet a negatív trend kialakulásában: az, hogy nőtt a hektáronkénti átlagtermés mennyisége.
Három éve csökkent 7000 hektár alá a burgonyaföldek összterülete, idén pedig egy újabb ezres határt lépett át a zsugorodás mértéke
Fotó: Veres Nándor
Arról, hogy miként lehetne megállítani, esetleg megfordítani ezt a trendet, Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől érdeklődtünk.
„Elsősorban hosszú távú stabilitásra lenne szükség, amikor a támogatási programok – a de minimis és akár az APIA-s támogatásokat is értem ez alatt – minden évben ugyanazok, és ezekre rá tud készülni a gazda.
– fogalmazott az igazgató.
Amivel még lehetne fokozni a termelést, az az időszakos vízhiány pótlására szolgáló öntözés, de Hargita megyében erre átfogó lehetőség nincs. Vannak helyi próbálkozások öntözésre, ám a mezőgazdászoknak is akkor van szüksége vízre, amikor hiány van,
– magyarázta Romfeld Zsolt. Víztározókra lenne szükség, amelyekben a hólét és más tavaszi vizeket lehetne felfogni, de akár az áradások elhárítására is lehetne használni ezeket. Ezek létrehozása azonban pénzigényes feladat, és további nehézséget jelenthet az is, hogy a gazdák között sem teljes az egyetértés, mindenki azt szeretné, hogy egy nagyberuházásként valósuljon meg egy-egy ilyen tározó, és lehetőleg az ő földje mellett.
Fotó: Barabás Orsolya
Ami a Hargita megyei burgonyatermesztők által használt fajtákat és azok terméshozamát illeti, Romfeld Zsolt elmondta, ma már egyre nemesebb fajtákat vetnek a gazdák és a felhasználási célnak megfelelően egyre „szakosodottabb” fajtákat is, és ezeknek a fajtáknak a potenciális termőképessége nagyobb, mint az évtizedekkel korábban használtaknak. Ezért
– válaszolta kérdésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Továbbá azért sem, mert – lévén, hogy erre szakosodott gazdák végzik a burgonyatermesztést – a géppark és a technológia is nagyon sokat fejlődött: mondhatni minden termelő, a földje ismerete alapján egy, a számára leghatékonyabban működő technológiát kezdett használni – fűzte hozzá.
Egyébként Hargita megyében a burgonya termőterületének csökkenése leginkább a kistermelők esetében észlelhető, akik egyre inkább csak családi fogyasztásra és takarmányozásra termesztenek pityókát.
– derül ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentéséből.
Az egészségügyben dolgozók bérpótlékai a munkájuknak csak egy meghatározott része esetében csökken, más tevékenységeik esetében nem. Még nem világos, hogy ennek rendszerszinten milyen hatása lesz, véli a Sanitas képviselője.
Ilie Bolojan kormányfő szerdán bejelentette, hogy jövő évben sem fognak nőni a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések. A költségvetési hiány csökkentése érdekében kétkulcsos áfát vezetnek be, és csökkentik a pártok állami támogatását is.
Börtönbüntetést kaptak ketten Hargita megyében állatkínzás miatt: egy 19 éves a kölyökkutyáját tépette szét nagykutyákkal, egy másik pedig megcsonkította saját kutyája fülét. Az első esetben felfüggesztett büntetés született, másodikban letöltendő.
A Közigazgatási Szakszervezetek Szövetsége (FNSA) kérte a Nép Ügyvédjétől, hogy hivatalból emeljen alkotmányossági kifogást az alkotmánybíróságon a közigazgatásban dolgozók bércsökkentését előíró 2025/36-os számú sürgősségi kormányrendelet ellen.
Háborús bűnösök kultuszának ápolása és legionárius propaganda vádjával bíróság elé állította a legfőbb ügyészség Călin Georgescut. A volt elnökjelöltet további öt bűncselekménnyel gyanúsítják, amelyek ügyében folytatódik a nyomozás.
A diákok megnyugtatása a célja annak az intézkedésnek, amely értelmében idéntől meg lehet tekinteni a nyolcadikosok képességfelmérő dolgozatait – véli Irsai Izabella tanfelügyelő. A jegyeket csütörtökön teszik közzé, óvni már aznap is lehet.
Baleset történt Sepsiszentgyörgyön a Gyöngyvirág és Oltmező utcai kereszteződés körforgalmának közelében szerdán. A történtek miatt nehézkesen halad a forgalom az érintett útszakaszon.
Ilie Bolojan miniszterelnök a Hivatalos Közlönyben szerdán közzétett határozataiban megszabta az öt kormányfőhelyettes feladatkörét.
Csütörtökön elsőfokú hőségriasztás lesz érvényben tizenöt nyugat- és dél-romániai megyében – figyelmeztetett szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Gyermekekhez, tanítókhoz és szülőkhöz is szól az az októbertől induló kezdeményezés, amely a román nyelv játékos, élményszerű elsajátítását tűzte ki célul Csíkszeredában – olvasható a városháza szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményében.
szóljon hozzá!