Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:06

Elhunyt Tim Curry színészlegenda

22:35

Vereséggel debütált a nemzetközi kupaporondon az FK Csíkszereda női focicsapata

21:23

Elfogadta a képviselőház a helyreállítási terv operatív és pénzügyi lezárását szabályozó törvénytervezetet

21:01

A szakszervezetek és az elnök szerint a pártok felelősek a bérreform kudarcáért

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn

Házépítés engedély nélkül? Bizonyos esetekben lehetséges lesz

Lőtt sebekkel találtak rá egy tűzoltó holttestére

Nem csak a láncfűrész akadt fenn a rostán: több mint 1500 köbméter fát foglalt le a rendőrség

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

A legfontosabb vádpontok alól jogerősen felmentették Borboly Csabát

Új alapokra helyezné a határon túli támogatáspolitikát a Tisza-kormány

Magyar Péter: országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében

Lehúzhatják a rolót azok a gazdák, akik nem alkalmazzák a vízmegtartó módszereket

A burgonyán már látszanak olyan, a hőhullámhoz köthető jelek, amelyek terméskieséshez vezethetnek

Fotó: Veres Nándor

A vízmegtakarító mezőgazdasági módszerek alkalmazása minimális földmozgatást és optimális időszakban elvégzett mezőgazdasági munkákat jelent. Van, aki ért ehhez, van, aki tanulja, és olyan is, aki nem ért hozzá – mondta a Hargita megyei helyzetről Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, akit az egyre fontosabbá váló vízmegtartó gazdálkodásról, az ilyen jellegű pályázati lehetőségekről és a gazdák képzéséről kérdeztünk.

Széchely István

2024. július 15., 07:582024. július 15., 07:58

2024. július 19., 10:572024. július 19., 10:57

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az éghajlatváltozás egyre sürgetőbb intézkedéseket kíván a mezőgazdaságban, és ugyan Hargita megye az ország déli területihez képest szerencsésebb helyzetben van ilyen szempontból,

az egyre forróbb nyarak és az időszakos csapadékhiány itt is egyre gyakrabban okoz gondokat az agráriumban – jelenleg is egy ilyen időszakban vagyunk.

A vízmegtartó módszereket és rendszereket használó mezőgazdálkodás fontossága az utóbbi években egyre gyakrabban szerepel a hírekben és a közbeszédben is, szó volt öntözőrendszerek és kisebb víztározók kiépítését támogató nagy, országos pályázati programok indításáról, erről is érdeklődtünk Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől.

Ezek a programok még nem indultak el, pontosabban

lenne lehetőség a mezőgazdászok számára csatlakozni öntözőrendszerekre, de ilyenek nincsenek a megyében

– mondta az intézmény vezetője. Egyelőre csak egyéni megoldások és példák vannak a megyében az öntözésre, ez nagyjából azt jelenti, hogy vannak gazdák, akik szerződést kötöttek a vízüggyel a vízhasználatra, így öntözik földjeiket.

Vannak ugyan elképzelések tározók kialakításról, amelyeknek az elsődleges szerepe az árvízvédelem lenne, a másodlagos pedig az, hogy vizet biztosítsanak az öntözéshez, de ez még csak az elképzelések szintjén létezik, így korai róla beszélni

– mondta Romfeld Zsolt.

Fotó: Veres Nándor

Nemcsak a víz – például a hólé és az esővíz – megtartása és minél hatékonyabb felhasználása a fontos a mezőgazdaságban, hanem a vízmegtartó módszerekkel történő földművelés is. „Ez minimális földmozgatást és optimális időszakban elvégzett mezőgazdasági munkákat jelent. Tehát nem akkor végezzük, amikor időnk van rá, hanem akkor, amikor a talajnedvesség optimális.

Szárazságban, például ilyenkor megmozgatni a földet, nagy vízveszteséget idézhet elő, de az is, ha a termőtalaj felülete a növények között nagyon letaposódik. (…)

Ehhez a gazdák egy része ért, van, aki még tanulja, és van, aki nem ért hozzá” – válaszolta a Hargita megyei helyzettel kapcsolatos kérdésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy

a gazdák fontosnak tartják a vízmegtartó módszerekkel történő gazdálkodást, de van, amikor tévútra jut ez a törekvés.

„De ahhoz, hogy jövedelmet tudjanak megvalósítani, muszáj alkalmazzák ezeket a technológiákat. Nem engedheti meg a gazda magának azt, hogy másképp csinálja, mert akkor lehúzhatja a rolót.”

Fotó: Veres Nándor

A burgonyán már látszanak hőhullámhoz köthető jelek

A tájékoztatás érdekében képzéseket is tart az igazgatóság, éppen a közeljövőben engedélyeztetnek egy 720 órás agrártanfolyamot, amelynek jelentős óraszámban ez a témája. Ezen egyébként bizonyos AFIR-os és APIA-s támogatások esetében kötelezően részt is kell vegyenek a jogosultak, de a tanfolyam minden gazda számára nyitott lesz, bárki részt vehet majd rajta. „Ez is a cél, hogy minél többen legyenek, minél többen vegyenek részt rajta, és ha lehet, emeljük a szintet.

Cél az, hogy segítsük őket tanácsokkal, és a jó technológia felé irányítsuk az embereket, hogy minél jobban tudjanak termelni azért, hogy gazdasági szempontból tudják túlélni azokat az időszakokat, amikor Hargita megyében is időszakosan komoly problémává válik a vízhiány”

– tájékoztatott Romfeld Zsolt.

Hozzáfűzte: jelenleg is egy ilyen időszakban vagyunk,

a burgonyán már látszanak olyan, a hőhullámhoz köthető jelek, amelyek terméskieséshez vezethetnek.

Nem tesz jót ez a forróság a siló- és szemeskukoricának sem: növekedési időszakban vannak, amikor szükség lenne a vízre és az optimális hőmérsékletre, nem pedig a jelenlegi 32 Celsius-fokos hőségre.

A gabonaféléknek viszont jót tesz ez a forróság – folytatta Romfeld Zsolt –, azok viaszérésben vannak, betakarítás előtt,

ilyenkor jó a napos idő, hogy a gazdák szárazon tudják betakarítani a termést.

Fotó: Veres Nándor

Hargita megyében egyébként nem kevesebb a sokéves átlagnál a csapadék idén, viszont időszakosan vannak ilyen jellegű problémák a mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint. „Alkalmazkodni kell ehhez a helyzethez, és

a vizet meg kéne tartani minden szinten, nem csak a mezőgazdaságban.

Nem kellene szennyezni, jól kéne használni, a helységeken kívül nem kéne leszabályozni, hogy a párolgási felület maradjon meg. Átlagban a folyók szabályozása, a medrek egyenesítése nem pozitívan járul hozzá ezekhez a dolgokhoz.

Igen, az emberi javakat az árvíztől meg kell védeni, de külterületen az, hogy egy folyót leszabályozunk, nem minden esetben vezet a vízgazdálkodás szempontjából jó irányba. És a kicsi problémákból adódik később a nagy probléma”

– fogalmazott Romfeld Zsolt.

Csíkszék Udvarhelyszék Gyergyószék