Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:48

A végén talált be, a visszavágót is megnyerte az U Craiova

21:17

Zelenszkij: Ukrajna évi 10 millióról 20 millióra tervezi emelni dróngyártási kapacitását

21:15

Régiós döntőt játszik a Kovászna megyei kupagyőztes

20:59

Volodomir Zelenszkijjel tárgyalt Nicușor Dan

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Lehúzhatják a rolót azok a gazdák, akik nem alkalmazzák a vízmegtartó módszereket

A burgonyán már látszanak olyan, a hőhullámhoz köthető jelek, amelyek terméskieséshez vezethetnek

Fotó: Veres Nándor

A vízmegtakarító mezőgazdasági módszerek alkalmazása minimális földmozgatást és optimális időszakban elvégzett mezőgazdasági munkákat jelent. Van, aki ért ehhez, van, aki tanulja, és olyan is, aki nem ért hozzá – mondta a Hargita megyei helyzetről Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, akit az egyre fontosabbá váló vízmegtartó gazdálkodásról, az ilyen jellegű pályázati lehetőségekről és a gazdák képzéséről kérdeztünk.

Széchely István

2024. július 15., 07:582024. július 15., 07:58

2024. július 19., 10:572024. július 19., 10:57

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az éghajlatváltozás egyre sürgetőbb intézkedéseket kíván a mezőgazdaságban, és ugyan Hargita megye az ország déli területihez képest szerencsésebb helyzetben van ilyen szempontból,

az egyre forróbb nyarak és az időszakos csapadékhiány itt is egyre gyakrabban okoz gondokat az agráriumban – jelenleg is egy ilyen időszakban vagyunk.

A vízmegtartó módszereket és rendszereket használó mezőgazdálkodás fontossága az utóbbi években egyre gyakrabban szerepel a hírekben és a közbeszédben is, szó volt öntözőrendszerek és kisebb víztározók kiépítését támogató nagy, országos pályázati programok indításáról, erről is érdeklődtünk Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől.

Ezek a programok még nem indultak el, pontosabban

lenne lehetőség a mezőgazdászok számára csatlakozni öntözőrendszerekre, de ilyenek nincsenek a megyében

– mondta az intézmény vezetője. Egyelőre csak egyéni megoldások és példák vannak a megyében az öntözésre, ez nagyjából azt jelenti, hogy vannak gazdák, akik szerződést kötöttek a vízüggyel a vízhasználatra, így öntözik földjeiket.

Vannak ugyan elképzelések tározók kialakításról, amelyeknek az elsődleges szerepe az árvízvédelem lenne, a másodlagos pedig az, hogy vizet biztosítsanak az öntözéshez, de ez még csak az elképzelések szintjén létezik, így korai róla beszélni

– mondta Romfeld Zsolt.

Fotó: Veres Nándor

Nemcsak a víz – például a hólé és az esővíz – megtartása és minél hatékonyabb felhasználása a fontos a mezőgazdaságban, hanem a vízmegtartó módszerekkel történő földművelés is. „Ez minimális földmozgatást és optimális időszakban elvégzett mezőgazdasági munkákat jelent. Tehát nem akkor végezzük, amikor időnk van rá, hanem akkor, amikor a talajnedvesség optimális.

Szárazságban, például ilyenkor megmozgatni a földet, nagy vízveszteséget idézhet elő, de az is, ha a termőtalaj felülete a növények között nagyon letaposódik. (…)

Ehhez a gazdák egy része ért, van, aki még tanulja, és van, aki nem ért hozzá” – válaszolta a Hargita megyei helyzettel kapcsolatos kérdésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy

a gazdák fontosnak tartják a vízmegtartó módszerekkel történő gazdálkodást, de van, amikor tévútra jut ez a törekvés.

„De ahhoz, hogy jövedelmet tudjanak megvalósítani, muszáj alkalmazzák ezeket a technológiákat. Nem engedheti meg a gazda magának azt, hogy másképp csinálja, mert akkor lehúzhatja a rolót.”

Fotó: Veres Nándor

A burgonyán már látszanak hőhullámhoz köthető jelek

A tájékoztatás érdekében képzéseket is tart az igazgatóság, éppen a közeljövőben engedélyeztetnek egy 720 órás agrártanfolyamot, amelynek jelentős óraszámban ez a témája. Ezen egyébként bizonyos AFIR-os és APIA-s támogatások esetében kötelezően részt is kell vegyenek a jogosultak, de a tanfolyam minden gazda számára nyitott lesz, bárki részt vehet majd rajta. „Ez is a cél, hogy minél többen legyenek, minél többen vegyenek részt rajta, és ha lehet, emeljük a szintet.

Cél az, hogy segítsük őket tanácsokkal, és a jó technológia felé irányítsuk az embereket, hogy minél jobban tudjanak termelni azért, hogy gazdasági szempontból tudják túlélni azokat az időszakokat, amikor Hargita megyében is időszakosan komoly problémává válik a vízhiány”

– tájékoztatott Romfeld Zsolt.

Hozzáfűzte: jelenleg is egy ilyen időszakban vagyunk,

a burgonyán már látszanak olyan, a hőhullámhoz köthető jelek, amelyek terméskieséshez vezethetnek.

Nem tesz jót ez a forróság a siló- és szemeskukoricának sem: növekedési időszakban vannak, amikor szükség lenne a vízre és az optimális hőmérsékletre, nem pedig a jelenlegi 32 Celsius-fokos hőségre.

A gabonaféléknek viszont jót tesz ez a forróság – folytatta Romfeld Zsolt –, azok viaszérésben vannak, betakarítás előtt,

ilyenkor jó a napos idő, hogy a gazdák szárazon tudják betakarítani a termést.

Fotó: Veres Nándor

Hargita megyében egyébként nem kevesebb a sokéves átlagnál a csapadék idén, viszont időszakosan vannak ilyen jellegű problémák a mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint. „Alkalmazkodni kell ehhez a helyzethez, és

a vizet meg kéne tartani minden szinten, nem csak a mezőgazdaságban.

Nem kellene szennyezni, jól kéne használni, a helységeken kívül nem kéne leszabályozni, hogy a párolgási felület maradjon meg. Átlagban a folyók szabályozása, a medrek egyenesítése nem pozitívan járul hozzá ezekhez a dolgokhoz.

Igen, az emberi javakat az árvíztől meg kell védeni, de külterületen az, hogy egy folyót leszabályozunk, nem minden esetben vezet a vízgazdálkodás szempontjából jó irányba. És a kicsi problémákból adódik később a nagy probléma”

– fogalmazott Romfeld Zsolt.

Csíkszék Udvarhelyszék Gyergyószék