Újabb cégbezárási hullámra számítanak a vállalkozói szférában

Az iparkamara elnöke szerint a vásárlóerő 40-45 százalékkal fog csökkenni a megszorítások hatások miatt, azok a cégek pedig, amelyek ezt a leginkább megszenvedik, bedobják a törölközőt

Az iparkamara elnöke szerint a vásárlóerő 40-45 százalékkal fog csökkenni a megszorítások hatások miatt, azok a cégek pedig, amelyek ezt a leginkább megszenvedik, bedobják a törölközőt

Fotó: Orbán Orsolya

Az előző kormány intézkedései következtében tavaly megszűnt 82 ezer vállalkozás, az új kormány megszorító intézkedései nyomán pedig legalább annyi, ha nem kétszer több fog megszűnni idén, véli a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Széchely István

2025. július 15., 07:472025. július 15., 07:47

Már tavaly sem a derűlátás jellemezte a vállalkozói szféra képviselőit a kormány adótörvénykönyvi módosításai miatt, az új kormány által az utóbbi időben meghozott intézkedések miatt azonban még inkább felerősödni látszik a bizonytalanság. Igaz ugyan, hogy az áfa emelése által eredményezett többletköltséget a vállalkozások jelentős része kénytelen lesz beépíteni az áraiba, így az végül a lakossági pénztárcákat terheli majd, ám ez a vásárlóerő csökkenéséhez vezet, az pedig közvetlenül a cégeket fogja érinteni.

A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Balási Csaba szerint

a megszorító intézkedések hatása miatt több tízezer vállalkozás fog megszűnni idén,

ő ugyanakkor erősen kételkedik abban is, hogy az intézkedések meghozzák a várt hatást.

Minden párt arról nyilatkozik, hogy elkerülhetetlenek a megszorító intézkedések, de Balási Csaba szerint előbb az elmúlt 8-10 év felelőtlen döntéseinek a felelőseit kellene megkeresni.

Idézet
Miért alakult ki ez a helyzet? Azért, mert olyan szinten osztogatták a pénzt, teljesen mellőzve a költségvetési fegyelmet, hogy kialakult egy óriási hiány, amit most újra azokkal akarnak pótoltatni, akik eddig is becsületesen befizették az adót.

Csak az a baj, hogy most már betelt a pohár, és gyakorlatilag már nincs honnan fizetni” – fogalmazott, megemlítve az osztalékadó megnövelését 10-ről 16 százalékra, az élelmiszerek esetében a háromkulcsosról kétkulcsos áfára való áttérést, valamint a 3000 lejnél nagyobb nyugdíjak esetében az egészségbiztosítási járulékfizetés kötelezettségének a bevezetését.

•  Fotó: Orbán Orsolya Galéria

Fotó: Orbán Orsolya

Mindeközben a 18 milliós lélekszámú Romániának annyi közalkalmazottja van, mint a 85 milliós népességű Törökországnak, és idén januártól májusig újabb 23 000 fővel bővült a számuk, továbbá az állami apparátus mellett még 178 hivatal is működik az országban – sorolta az adatokat.

A kormány és a politikum folyton arról beszél, hogy fel kell zárkózni az EU-hoz, de

az unióban az 1200 eurós nyugdíj még minimál-nyugdíjnak számít,

és a jövedelmek, amelyek nem haladják meg évente a 10-15 ezer eurót, teljesen adómentesek – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy miközben a nyugdíjak egy részére is járulékfizetési kötelezettséget vetnek ki, nem látja, hogy kormány képviselőinek a fizetésére is megszorító intézkedéseket alkalmaznának.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Adóemelés, infláció, cégfelszámolások, csökkenő állami bevételek

„A múlt esztendőben megszűnt 82 ezer cég az országban, és mi úgy látjuk, hogy ez a 16 százalékos adókulcs az fogja generálni, hogy idén meg fog szűnni újabb 80-150 ezer cég. Azok, akik mostanig becsületesen befizették az adókat.” Az áfaemelés hatását pedig csak súlyosbítja, hogy

az energiaárakra számolt állami támogatás is megszűnt – ezek mind erősíteni fogják az inflációs hatást,

tehát a pénz elértéktelenedését, a cégfelszámolások miatt növekszik a munkanélküliség és az államkasszába is kevesebb pénz fog befolyni, fűzte hozzá. Balási Csaba úgy véli, hogy

a vásárlóerő 40-45 százalékkal fog csökkenni az említett hatások miatt,

azok a cégek pedig, amelyek ezt a leginkább megszenvedik – és amelyek már eddig is a túlélés határán álltak –, bedobják a törölközőt, a nagyobb és tehetősebb cégek pedig kivonulnak az országból.

A nagyvállalatok közül azonban sok már eddig is kivitte az országból a profitját, tehát nem adóztak utána – hívta fel a figyelmet a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, hosszan sorolva számos nagy energiavállalatot, valamint biztosítási, telekommunikációs, építőipari és más területeken működő nagyvállalatokat, amelyek a több százmilliós vagy akár a tízmilliárd lejt is meghaladó éves forgalom mellett rendre 0 profittal zárják az évet, sőt, még veszteségeket is elkönyvelnek. „Nyilvánvalóan offshore cégekbe nyomják ki a profitot”, mondja a kamara elnöke, aki szerint éppen emiatt elhibázott döntés az adók növelése.

Idézet
Az áfa 30 százalékát nem képesek begyűjteni, és újabb áfaemeléssel akarják megoldani a problémát.”

Szerintük e helyett a nagyvállalati profitoknak az országból való kivitelét kellene megakadályozni. Erre lehetne egy módszer a forgalom után történő adózás bevezetése. Akár egy olyan algoritmus alapján is történhetne ez, hogy minél nagyobb egy vállalat forgalma, százalékos arányban annál kevesebbet adózzon – mondja.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Ha nem éri meg, bezárják vagy befagyasztják

Az utóbbi időben egyre több olyan hirdetést látni, amelyben évek óta működő vállalkozásokat próbálnak eladni tulajdonosaik. Jó eséllyel ez is a megszorító intézkedések következménye – válaszolta kérdésünkre Balási Csaba –, mondván, amikor egy vállalkozó eljut arra a pontra, hogy már nem éri meg folytatni a tevékenységet, két dolog történhet. Eladja vagy bezárja a céget, esetleg leépíti a tevékenységét és befagyasztja a vállalkozást. Illetve van egy harmadik lehetőség, abban az esetben, amikor már nem bírják fizetni a terheket: ilyen esetben csődeljárást hirdetnek és úgy számolják fel a vállalkozást.

Hargita megye az átlagnál is kiszolgáltatottabb helyzetben van

Hargita megye több szempontból is sokkal rosszabb helyzetben van az országos átlagnál. A rendszerváltás utáni privatizációt követően a megyében egyetlen nagyvállalat sem maradt, a megye gazdasága akkora, mint egy jól menő amerikai cég, ha egyáltalán van akkora. Ha itt egy vállalatnak van 1 millió lej forgalma, az már jónak mondható. De ki lehet számolni, hogy mekkora mozgástere van egy ilyen vállalatnak, még akkor is, ha csak 3-4 alkalmazottja van.

Nagyon sok a kisvállalkozás a megyében és ezek sokkal érzékenyebbek a kedvezőtlen intézkedésekre, ezért a megye gazdasága is sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint más megyéké

– magyarázta a szakember, hangsúlyozva, éppen a kisvállalkozásokra kellene jobban figyelni, hiszen azok „nem dugják el a pénzüket” és azok a legtisztességesebb adófizetők.

Korábban 12 000 vállalkozás volt a megyében, de ezek közül tavaly már csak mintegy 8000-8500 tett le mérleget, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 3500-4000 már nem működik. Ez jórészt a korábbi adótörvénykönyvi módosításokkal áll összefüggésben. Azt még nem lehet pontosan felbecsülni, hogy a mostani intézkedések folytán mennyivel csökken majd a működő cégek száma, de a megye gazdaságáról már az is sokat elmond, hogy

Idézet
a megyében volt jó néhány húzós cég – például bútoripari, készruhaipari vállalkozások –, ami mind a csőd szélén áll”

vagy már be is zárt – summázott a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke.

Beszédes adatok az ország gazdaságáról

A májusi államelnökválasztás előtt, a Román Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) által szervezett jelölti vitán a CCIR elnöke, Mihai Daraban néhány különösen érdekes adatot osztott meg az ország gazdaságáról, amely értelmében – ahogy ő fogalmazott –, „ha a külföldi vállalatok elhagyják Romániát, akkor szó szerint és átvitt értelemben is lekapcsolhatjuk a villanyt”.

Az általa ismertetett statisztika a 100 százalékban román magánkézben lévő, valamint a 100 százalékban külföldi magánkézben lévő vállalatokról szóló adatokat tartalmazta – az 1480, 100 százalékban állami tőkével rendelkező vállalatot figyelmen kívül hagyták az adatok összeállításakor. A statisztika szerint 813 711 román magánkézben lévő vállalat van az országban, és 27 594 külföldi, tehát 29,5-ször kevesebb. A román vállalatok 254 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak le, a külföldiek pedig 143 milliárd euró forgalmat. A munkabérekkel járó adó 31,8 milliárd euró a román vállalatok esetében, és 19,6 milliárd eurót a külföldiek esetében. A CCIR elnöke által bemutatott adatok szerint ugyanakkor a munkaerő- és profitadókon kívüli egyéb adóként a román vállalatok 3,76 milliárd eurót, a külföldiek pedig 3,26 milliárd eurót fizetnek.

Elmondta ugyanakkor, hogy az exportőrök száma is csökkent Romániában. A 100 legnagyobb exportőr között, amelyek a teljes export 50,7 adják (több mint 92 milliárd euró értékben), mindössze 3 román vállalat található, és a top 500-ban (a teljes export 74%-a) is csak 72.

Az elmúlt két évben a román gazdaság teljesítménye csökkent, mondta el akkor Mihai Daraban, ugyanakkor arra is kitért, hogy az Eurostat adatai szerint a kutatási és innovációs teljesítménymutatókat tekintve Romániai az utolsó helyen áll az EU-ban, ami szerinte azt is jelzi, hogy távol áll az ország attól, hogy nagy hozzáadott értékű exporttevékenységet tudjon megvalósítani.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 29., péntek

Pénzügyminiszter: a második deficitcsökkentő csomag intézkedései 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen

A kormány új adóügyi módosításai 3,7 milliárd lejjel, a második deficitcsökkentő csomag pénteken elfogadott öt tervezetébe foglalt intézkedések összesen pedig 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen.

Pénzügyminiszter: a második deficitcsökkentő csomag intézkedései 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen
2025. augusztus 29., péntek

Miniszter: nem azt várjuk el, hogy csökkenjenek a kiadások az egészségügyben, hanem hogy ne nőjenek

Nem a kiadások csökkentését reméli a kormány az egészségügyi ágazatot érintő intézkedésekről szóló törvénytervezettől, hanem a költségek növekedésének megelőzését – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Miniszter: nem azt várjuk el, hogy csökkenjenek a kiadások az egészségügyben, hanem hogy ne nőjenek
2025. augusztus 29., péntek

Zsigmond Barna Pál: a nemzeti összekapaszkodásnak folytatódnia kell

A visszajelzésekből tudjuk, hogy az erdélyi ember nem a pénzért, a támogatásokért hálás, hanem, azért a kiállásért, a kinyújtott kézért, amit 2010 óta megtapasztalt – mondta el Marosvásárhelyen Zsigmond Barna Pál, országgyűlési képviselő.

Zsigmond Barna Pál: a nemzeti összekapaszkodásnak folytatódnia kell
2025. augusztus 29., péntek

Székelyföldön is csodájára jártak az érsekcsanádi népviseletnek

Érsekcsanádon a lányok viselete nemcsak szépségben, hanem értékben is párját ritkította: egy-egy szoknya árából akár szekeret is lehetett venni.

Székelyföldön is csodájára jártak az érsekcsanádi népviseletnek
2025. augusztus 29., péntek

Búzaösszeöntő ünnepséget tartanak Nyárádkarácsonban

A RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) Maros szervezésében a XVI. alkalommal tartanak gazdanapot, ezúttal a marosszéki Nyárádkarácsonban.

Búzaösszeöntő ünnepséget tartanak Nyárádkarácsonban
2025. augusztus 29., péntek

Öt defitcsökkentő intézkedést fogadott el a kormány, a közigazgatási reform lekerült a napirendről

A második deficitcsökkentő csomag részét képező hat törvénytervezet közül öt szerepelt a kormány pénteki ülésének napirendjén, és ezeket jóváhagyta a kabinet.

Öt defitcsökkentő intézkedést fogadott el a kormány, a közigazgatási reform lekerült a napirendről
2025. augusztus 29., péntek

Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök

Őrizetbe vették azt a 23 éves fiatalt, aki egy tettestársával a mezősámsondi iskola udvaráról építőanyagokat lopott el.

Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök
2025. augusztus 29., péntek

Babakelengye-programot indít a nyárádszeredai önkormányzat is

Ezer lej értékű ajándékcsomaggal támogatja a nyárádszeredai önkormányzat a település újszülöttjeit és családjaikat.

Babakelengye-programot indít a nyárádszeredai önkormányzat is
2025. augusztus 29., péntek

Sokan kénytelenek nélkülözni a fogorvosi ellátást Romániában

Az Európai Unióban (EU) élő 16 éven aluli gyermekek 6,3 százaléka nem kapta meg a szükséges fogorvosi ellátást 2024-ben – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közölt adataiból.

Sokan kénytelenek nélkülözni a fogorvosi ellátást Romániában
2025. augusztus 29., péntek

Harmadik az Isten igaza: harmadszorra alapították újra jogilag a katolikus iskolát

Megjelent Románia Hivatalos Közlönyében is a rendelet, amelyik kimondja jogerősen, hogy önálló jogi személyként, állami felekezeti oktatási intézményként működhet a marosvásárhelyi katolikus iskola a most kezdődő tanévtől.

Harmadik az Isten igaza: harmadszorra alapították újra jogilag a katolikus iskolát