Újabb cégbezárási hullámra számítanak a vállalkozói szférában

ő ugyanakkor erősen kételkedik abban is, hogy az intézkedések meghozzák a várt hatást.

Minden párt arról nyilatkozik, hogy elkerülhetetlenek a megszorító intézkedések, de Balási Csaba szerint előbb az elmúlt 8-10 év felelőtlen döntéseinek a felelőseit kellene megkeresni.

Csak az a baj, hogy most már betelt a pohár, és gyakorlatilag már nincs honnan fizetni” – fogalmazott, megemlítve az osztalékadó megnövelését 10-ről 16 százalékra, az élelmiszerek esetében a háromkulcsosról kétkulcsos áfára való áttérést, valamint a 3000 lejnél nagyobb nyugdíjak esetében az egészségbiztosítási járulékfizetés kötelezettségének a bevezetését.

és a jövedelmek, amelyek nem haladják meg évente a 10-15 ezer eurót, teljesen adómentesek – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy miközben a nyugdíjak egy részére is járulékfizetési kötelezettséget vetnek ki, nem látja, hogy kormány képviselőinek a fizetésére is megszorító intézkedéseket alkalmaznának.

tehát a pénz elértéktelenedését, a cégfelszámolások miatt növekszik a munkanélküliség és az államkasszába is kevesebb pénz fog befolyni, fűzte hozzá. Balási Csaba úgy véli, hogy

azok a cégek pedig, amelyek ezt a leginkább megszenvedik – és amelyek már eddig is a túlélés határán álltak –, bedobják a törölközőt, a nagyobb és tehetősebb cégek pedig kivonulnak az országból.

A nagyvállalatok közül azonban sok már eddig is kivitte az országból a profitját, tehát nem adóztak utána – hívta fel a figyelmet a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, hosszan sorolva számos nagy energiavállalatot, valamint biztosítási, telekommunikációs, építőipari és más területeken működő nagyvállalatokat, amelyek a több százmilliós vagy akár a tízmilliárd lejt is meghaladó éves forgalom mellett rendre 0 profittal zárják az évet, sőt, még veszteségeket is elkönyvelnek. „Nyilvánvalóan offshore cégekbe nyomják ki a profitot”, mondja a kamara elnöke, aki szerint éppen emiatt elhibázott döntés az adók növelése.

Szerintük e helyett a nagyvállalati profitoknak az országból való kivitelét kellene megakadályozni. Erre lehetne egy módszer a forgalom után történő adózás bevezetése. Akár egy olyan algoritmus alapján is történhetne ez, hogy minél nagyobb egy vállalat forgalma, százalékos arányban annál kevesebbet adózzon – mondja.

– magyarázta a szakember, hangsúlyozva, éppen a kisvállalkozásokra kellene jobban figyelni, hiszen azok „nem dugják el a pénzüket” és azok a legtisztességesebb adófizetők.

Korábban 12 000 vállalkozás volt a megyében, de ezek közül tavaly már csak mintegy 8000-8500 tett le mérleget, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 3500-4000 már nem működik. Ez jórészt a korábbi adótörvénykönyvi módosításokkal áll összefüggésben. Azt még nem lehet pontosan felbecsülni, hogy a mostani intézkedések folytán mennyivel csökken majd a működő cégek száma, de a megye gazdaságáról már az is sokat elmond, hogy

vagy már be is zárt – summázott a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke.