
Az idei csúcs áprilisban volt, akkor 115 százalékkal volt több a cégjegyzékből törölt Hargita megyei cégek aránya, mint egy évvel korábban
Fotó: Veres Nándor
Idén már harmadszorra állt az élre Hargita megye azon az országos listán, amely a megszüntetett cégek arányának növekedését mutatja. A megye gazdaságának az erejét és szerkezetét tekintve nem meglepő az eredmény – véli a megyei iparkamara elnöke.
2024. november 13., 07:572024. november 13., 07:57
2024. november 13., 08:162024. november 13., 08:16
Messze túlszárnyalja Hargita megye az országos átlagot az idén megszüntetett cégek arányának a növekedését tekintve. A napokban tette közzé az országos cégbíróság (ONRC) a cégjegyzékből törölt cégekre vonatkozó havi, megyékre bontott statisztikáját, ebben pedig a legnagyobb arányú növekedéssel Hargita megye állt a nem túl előkelő első helyre.
Ez 1060, végleg megszüntetett vállalkozást jelent, a tavalyi 592-höz képest. A növekedés országszerte is tapasztalható, de az országos átlag csak 23,41 százalékos.

Az idei év első kilenc hónapjában 59.056 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 23,41 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Hargita megye egyébként idén már harmadjára került lista első helyére: a májusi és a júliusi statisztika is itt mutat a legnagyobb arányú növekedést. Május végén majdnem kétszer akkora volt az év eleje óta megszüntetett cégek száma, mint az egy évvel korábbi időszakban: 99,71 százalékos növekedést mértek tavasz végén.
Fotó: 123RF
A csúcs azonban egy hónappal korábban volt, akkor 115 százalékkal volt több a cégjegyzékből törölt cégek aránya, mint egy évvel korábban. Abban a hónapban azonban Dâmbovița megye állt az élre 120 százalékkal, így Hargita megye a második helyre szorult, és nagyjából az év többi hónapjában is ott volt, amikor nem állt az élen, Dâmbovița megyén kívül csak Máramaros tudta leszorítani az első helyről néhányszor. Egyébként
Abszolút számokban nem Hargita megye vezet a megyék között, hiszen számos nagyobb és gazdaságilag is erősebb megye van az országban, ahol a bejegyzett cégek száma is jóval nagyobb és többet is törölnek azok közül.
Hargita megye esetében viszont nagyon sok az 1060 megszüntetett vállalkozás, de a megye gazdasági erejét, a gazdaság szerkezetét, valamint azt figyelembe véve, hogy a cégek mennyire nem tudnak lépést tartani az adóterhek növelésével és kitermelni a minimálbér-emelések miatt szükségessé vált többletbevételeket, nem csodálkozik a tendenciákon Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
– mondta, érzékeltetve a statisztikai adatok súlyát.
Megjegyezte, ő nem is emlékszik ilyen mértékű cégtörlésre az év ezen szakaszáig, és ha vállalkozásonként átlagban csak két alkalmazottal számolunk, az akkor is több mint kétezer embert jelent, akik elveszítették állásukat. „Egy vállalkozás akkor szűnik meg, amikor gazdaságilag már nem tudják fenntartani, mindaddig, amíg profitot termel, nem szüntetik meg” – summázta a cégmegszüntetések okát a szakember.
Azokból pedig volt bőven – minimálbéremelés, infláció, adóterhek növelése – a közelmúltban.
Fotó: Haáz Vince
„Ha a gazdaság összetételét nézzük, akkor Hargita megyében a kis- és középvállalatok adják a gazdasági mutatók 85 százalékát. Ezek az intézkedések pedig a kis- és középvállalatokat érintik a legjobban” – mutatott rá Balási Csaba.
Január elsejétől 4050 lejre nő a minimálbér, miközben tavaly emelték meg 3000 lejre. A vállalkozások 35 százalékos gazdasági növekedést kellett volna produkáljanak ahhoz, hogy ki tudják termelni az ehhez szükséges többletbevételeket, „de kérdem én, volt-e 35 százalékos gazdasági növekedés?” – tette fel a költői kérdést a megyei iparkamara elnöke.
– fogalmazott.
Ehhez még hozzájön az, hogy az EU-s pályázatok lehívási aránya nagyon alacsony Romániában, de az állam még azoknak az önrészét sem tudja fedezni, leállnak a közbeszerzések, gyengén működik az építőipar, az infláció pedig óriási – folytatta az okok felsorolását.
a működő tőkét nem tudták megvédeni, az értékes gépeket ócskavasként eladták, az itteni cégek közül sok pedig kényszervállalkozásként jött létre. „Csak meg kell nézni: Hargita megyében a legkisebbek a kereseti lehetőségek a magánszférában. Ez sokat elmond a megye gazdaságáról” – mondta a Hargita megyei helyzettel kapcsolatban a megyei iparkamara elnöke.
Fotó: Veres Nándor
Balási Csaba szerint a gazdaságban egy átfogó újraszervezésre lenne szükség, továbbá a közszférában drasztikusan csökkenteni kellene az állások számát. Nincsenek viszont kétségei azzal kapcsolatban, hogy nem ez fog történni, sőt, jövő évtől még rosszabb lesz a helyzet a gazdaságban.
– mondta nem túl derűlátóam a közeljövővel kapcsolatban.
A szomszédban jobb a helyzet
A másik két székelyföldi megyében lényegesen jobb a helyzet a cégjegyzékből törölt vállalkozások helyzetét tekintve. Noha Maros és Kovászna megyében is nőtt idén a megszűnt cégek száma – akárcsak mindenhol az országban –, ott ez a tendencia nem olyan erős, mint Hargita megyében. Az év első felében mindkét megyében erősebb volt a növekedés, volt olyan hónap, amikor a 60 százalék körüli volt a cégmegszűnések aránya a múlt év azonos időszakához mérve, de nyár végére lelassult ez a növekedés. Az országos cégbíróság legutóbbi kimutatása szerint Maros megyében január elejétől szeptember végéig 32,47 százalékkal több céget töröltek cégjegyzékből, mint a múlt év azonos időszakában. Ez 1428 megszűnt vállalkozást jelent a tavalyi 1078-hoz képest. Kovászna megyében a legutóbbi statisztika szerint 36,39 százalékos a cégtörlések arányának a növekedése, ami 476 végleg megszüntetett céget jelent, szemben a tavalyi 349-cel.
Másfél tonna 6 kilogramm és több mint 20 kilogramm közötti méretű ponty, amur és más ragadozó hal pusztult el a napokban az egyik homoródszentpáli horgásztónál. A jelentős kárt gázmérgezés okozta, a haltetemeket már elszállították.
Nyolcvankilenc éves korában meghalt V. Harald norvég király, Európa legidősebb uralkodója. A király péntek reggel, az oslói Rikshospitalet kórházban hunyt el – jelentette be a norvég királyi palota.
Közleményében az államelnök leszögezte, a parlament által elfogadott alakban hirdette ki a törvényt, de továbbra is fenntartja a korábban benyújtott alkotmányellenességi beadványban felsorolt érveit.
Kovászna Megye Tanácsa pénteken jóváhagyta a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházhoz tartozó pszichiátria 170 éves épületének felújítását, illetve az ahhoz tartozó dokumentáció egy részét.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Ötven évvel ezelőtt önállósult a marosvásárhelyi Felsővárosi Református Egyházközség, ezt ünneplik meg a hétvégén.
Több mint 800 millió lejt hagyott jóvá pénteki rendkívüli ülésén a kormány Románia Iskolaprogramjára – közismertebb nevén a tej-, kifli- és gyümölcsprogramra –, amely a teljes tanév során ingyenes tízórait biztosít a diákoknak.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) augusztus 24-28. között élelmiszeripari és nem élelmiszeripari vállalkozásnál, közélelmezési és vendéglátóhelyeken, valamint benzinkutaknál végzett ellenőrzéseket.
A „shrinkflation”, azaz a zsugorfláció jelenségére figyelmeztet közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
3 hozzászólás