Hirdetés
Hirdetés

Cégek megszűnésében országos bajnok Hargita megye

Az idei csúcs áprilisban volt, akkor 115 százalékkal volt több a cégjegyzékből törölt Hargita megyei cégek aránya, mint egy évvel korábban •  Fotó: Veres Nándor

Az idei csúcs áprilisban volt, akkor 115 százalékkal volt több a cégjegyzékből törölt Hargita megyei cégek aránya, mint egy évvel korábban

Fotó: Veres Nándor

Idén már harmadszorra állt az élre Hargita megye azon az országos listán, amely a megszüntetett cégek arányának növekedését mutatja. A megye gazdaságának az erejét és szerkezetét tekintve nem meglepő az eredmény – véli a megyei iparkamara elnöke.

Széchely István

2024. november 13., 07:572024. november 13., 07:57

2024. november 13., 08:162024. november 13., 08:16

Messze túlszárnyalja Hargita megye az országos átlagot az idén megszüntetett cégek arányának a növekedését tekintve. A napokban tette közzé az országos cégbíróság (ONRC) a cégjegyzékből törölt cégekre vonatkozó havi, megyékre bontott statisztikáját, ebben pedig a legnagyobb arányú növekedéssel Hargita megye állt a nem túl előkelő első helyre.

A cégbíróság adatai szerint Hargita megyében idén, januártól szeptember végéig 79 százalékkal több céget töröltek a cégjegyzékből, mint a múlt év azonos időszakában.

Ez 1060, végleg megszüntetett vállalkozást jelent, a tavalyi 592-höz képest. A növekedés országszerte is tapasztalható, de az országos átlag csak 23,41 százalékos.

korábban írtuk

Hargita megyében nőtt leginkább a felszámolt cégek száma
Hargita megyében nőtt leginkább a felszámolt cégek száma

Az idei év első kilenc hónapjában 59.056 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 23,41 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közölt adataiból.

Hargita megye egyébként idén már harmadjára került lista első helyére: a májusi és a júliusi statisztika is itt mutat a legnagyobb arányú növekedést. Május végén majdnem kétszer akkora volt az év eleje óta megszüntetett cégek száma, mint az egy évvel korábbi időszakban: 99,71 százalékos növekedést mértek tavasz végén.

•  Fotó: 123RF Galéria

Fotó: 123RF

A csúcs azonban egy hónappal korábban volt, akkor 115 százalékkal volt több a cégjegyzékből törölt cégek aránya, mint egy évvel korábban. Abban a hónapban azonban Dâmbovița megye állt az élre 120 százalékkal, így Hargita megye a második helyre szorult, és nagyjából az év többi hónapjában is ott volt, amikor nem állt az élen, Dâmbovița megyén kívül csak Máramaros tudta leszorítani az első helyről néhányszor. Egyébként

az év elejétől szeptember végéig országszerte 59 056 céget töröltek a cégjegyzékből, 23,41 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában.

Abszolút számokban nem Hargita megye vezet a megyék között, hiszen számos nagyobb és gazdaságilag is erősebb megye van az országban, ahol a bejegyzett cégek száma is jóval nagyobb és többet is törölnek azok közül.

„Egy vállalkozás csak akkor szűnik meg, ha már nem tudják fenntartani”

Hargita megye esetében viszont nagyon sok az 1060 megszüntetett vállalkozás, de a megye gazdasági erejét, a gazdaság szerkezetét, valamint azt figyelembe véve, hogy a cégek mennyire nem tudnak lépést tartani az adóterhek növelésével és kitermelni a minimálbér-emelések miatt szükségessé vált többletbevételeket, nem csodálkozik a tendenciákon Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Hargita megyében tízezres nagyságrendű a mérlegképes vállalkozások száma, tehát ha azok közül több mint ezret megszüntetnek, az legalább tíz százalékos csökkenést jelent, ami nagyon nagy

– mondta, érzékeltetve a statisztikai adatok súlyát.

Hirdetés

Megjegyezte, ő nem is emlékszik ilyen mértékű cégtörlésre az év ezen szakaszáig, és ha vállalkozásonként átlagban csak két alkalmazottal számolunk, az akkor is több mint kétezer embert jelent, akik elveszítették állásukat. „Egy vállalkozás akkor szűnik meg, amikor gazdaságilag már nem tudják fenntartani, mindaddig, amíg profitot termel, nem szüntetik meg” – summázta a cégmegszüntetések okát a szakember.

A megye gazdasága az elmúlt évtizedekben nem tudott felzárkózni a megfelelő szintre, ezért az itteni vállalkozások a legérzékenyebbek a változásokra.

Azokból pedig volt bőven – minimálbéremelés, infláció, adóterhek növelése – a közelmúltban.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Ha a gazdaság összetételét nézzük, akkor Hargita megyében a kis- és középvállalatok adják a gazdasági mutatók 85 százalékát. Ezek az intézkedések pedig a kis- és középvállalatokat érintik a legjobban” – mutatott rá Balási Csaba.

„Ez az oka annak, hogy sorra mennek tönkre a cégek”

Január elsejétől 4050 lejre nő a minimálbér, miközben tavaly emelték meg 3000 lejre. A vállalkozások 35 százalékos gazdasági növekedést kellett volna produkáljanak ahhoz, hogy ki tudják termelni az ehhez szükséges többletbevételeket, „de kérdem én, volt-e 35 százalékos gazdasági növekedés?” – tette fel a költői kérdést a megyei iparkamara elnöke.

Idézet
Ez az oka annak, hogy sorra mennek tönkre a cégek. Amikor 30 százalékkal meg kell növelni a fizetéseket, de a gazdasági növekedés mértéke zéró, akkor nincs, amiből azt kifizetni. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol egy vagy két alkalmazott van, ez már a cég fennmaradását is nagyon érinti. Ott pedig, ahol tizenöt alkalmazott van, egyértelmű, hogy két-három főt le kell építeni”

– fogalmazott.

Ehhez még hozzájön az, hogy az EU-s pályázatok lehívási aránya nagyon alacsony Romániában, de az állam még azoknak az önrészét sem tudja fedezni, leállnak a közbeszerzések, gyengén működik az építőipar, az infláció pedig óriási – folytatta az okok felsorolását.

Hargita megye esélyeit még az is nagyban rontja, hogy lényegében nincs ipara, mert a rendszerváltás után fejetlenül kiárusították azt,

a működő tőkét nem tudták megvédeni, az értékes gépeket ócskavasként eladták, az itteni cégek közül sok pedig kényszervállalkozásként jött létre. „Csak meg kell nézni: Hargita megyében a legkisebbek a kereseti lehetőségek a magánszférában. Ez sokat elmond a megye gazdaságáról” – mondta a Hargita megyei helyzettel kapcsolatban a megyei iparkamara elnöke.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Balási Csaba szerint a gazdaságban egy átfogó újraszervezésre lenne szükség, továbbá a közszférában drasztikusan csökkenteni kellene az állások számát. Nincsenek viszont kétségei azzal kapcsolatban, hogy nem ez fog történni, sőt, jövő évtől még rosszabb lesz a helyzet a gazdaságban.

Még csak januárban, februárban jönnek majd az igazi bajok a minimálbér megemelése miatt

– mondta nem túl derűlátóam a közeljövővel kapcsolatban.

A szomszédban jobb a helyzet

A másik két székelyföldi megyében lényegesen jobb a helyzet a cégjegyzékből törölt vállalkozások helyzetét tekintve. Noha Maros és Kovászna megyében is nőtt idén a megszűnt cégek száma – akárcsak mindenhol az országban –, ott ez a tendencia nem olyan erős, mint Hargita megyében. Az év első felében mindkét megyében erősebb volt a növekedés, volt olyan hónap, amikor a 60 százalék körüli volt a cégmegszűnések aránya a múlt év azonos időszakához mérve, de nyár végére lelassult ez a növekedés. Az országos cégbíróság legutóbbi kimutatása szerint Maros megyében január elejétől szeptember végéig 32,47 százalékkal több céget töröltek cégjegyzékből, mint a múlt év azonos időszakában. Ez 1428 megszűnt vállalkozást jelent a tavalyi 1078-hoz képest. Kovászna megyében a legutóbbi statisztika szerint 36,39 százalékos a cégtörlések arányának a növekedése, ami 476 végleg megszüntetett céget jelent, szemben a tavalyi 349-cel.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 20., péntek

Új lehetőségeket körvonalazott a székelyföldi gazdák számára a Sepsiszentgyörgyre látogató magyar agrárminiszter

Székelyudvarhely után Sepsiszentgyörgyre is ellátogatott Nagy István magyar agrárminiszter, hogy a gazdákat érintő kihívásokra válaszokat adjon, és megoldásokat körvonalazzon.

Új lehetőségeket körvonalazott a székelyföldi gazdák számára a Sepsiszentgyörgyre látogató magyar agrárminiszter
Hirdetés
2026. március 20., péntek

Romlik a lakosság vásárlóereje, a világjárvány óta nem volt ekkora visszaesés a kiskereskedelemben

A kiskereskedelmi forgalom 2026 januárjában 6,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest Romániában, ami a világjárvány óta a legnagyobb visszaesés.

Romlik a lakosság vásárlóereje, a világjárvány óta nem volt ekkora visszaesés a kiskereskedelemben
2026. március 20., péntek

Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván

Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.

Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván
2026. március 20., péntek

Magyarország mezőgazdasági minisztere: bízzanak a hazai termelők keze munkájának eredményében

A gazdákat fenyegető veszélyekre, illetve az ezekkel szembeni védekezési lehetőségekre hívta fel a figyelmet pénteken Nagy István, Magyarország agrárminisztere Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán.

Magyarország mezőgazdasági minisztere: bízzanak a hazai termelők keze munkájának eredményében
Hirdetés
2026. március 20., péntek

Kövér László: egy magyar nemzet van

Minden magyar felelős a nemzet egészéért – hangsúlyozza Kövér László házelnök, aki szerint nincs külön határon inneni és túli magyarság.

Kövér László: egy magyar nemzet van
Kövér László: egy magyar nemzet van
2026. március 20., péntek

Kövér László: egy magyar nemzet van

2026. március 20., péntek

Megszavazta a parlament, megvan Románia 2026-os költségvetése

Megszavazta a parlament pénteki ülésén a 2026-os állami költségvetést és a társadalombiztosítási költségvetést.

Megszavazta a parlament, megvan Románia 2026-os költségvetése
2026. március 20., péntek

Videójátékok és gyerekjátékok: ez volt az idei román próbavizsga témája

Nem volt túl nehéz a nyolcadikosok román próbavizsgája, a diákokhoz közel álló témát dolgozott fel. De a tapasztalat azt mutatja, nehezebb a valódi vizsgán kapott tétel. Éppen ezért a diákok tévesen mérhetik fel majd a júniusi vizsga nehézségét.

Videójátékok és gyerekjátékok: ez volt az idei román próbavizsga témája
Hirdetés
2026. március 20., péntek

A PSD az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedéseket sürget

A 2026-os állami költségvetés parlamenti elfogadása után a kormánynak az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedésekkel kell foglalkoznia – jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu.

A PSD az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedéseket sürget
2026. március 20., péntek

A legfelsőbb bíróság perrel fenyegeti a kormányt a bérkiegészítések kifizetésének halasztása miatt

Perrel fenyegeti a kormányt a legfelsőbb bíróság az igazságszolgáltatásban dolgozók bírósági döntéssel megítélt bérkiegészítései kifizetésének halasztása miatt.

A legfelsőbb bíróság perrel fenyegeti a kormányt a bérkiegészítések kifizetésének halasztása miatt
Hirdetés