Az év második felére tetőzhetnek az adómódosítások hatásai

és ő e tekintetben nem bizakodó. Az már korábban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozásokat kifejezetten hátrányosan érinti az adótörvénykönyvi módosítások egy része, például az, hogy az adókulcs megállapítása esetében az éves forgalomra vonatkozó értékhatárt 60 ezer euróra csökkentették, miközben egy évvel korábban még 500 ezer euró volt, azt megelőzően pedig 1 millió.

Most viszont már csak a 60 ezer eurós forgalmat meg nem haladó vállalkozások adója 1 százalékos.

– részletezte a problémát Balási Csaba, kitérve arra, hogy a kis- és középvállalkozások számára az említett tényezők nagy nehézségeket okoznak.

Bevételnövekedés helyett -csökkenésre számíthat az állam?

A januári kötelező minimálbér-emelés már önmagában is megterhelő volt a vállalkozói szféra számára, és a hírek szerint újabb növelés lesz, így válaszol az állam az óriási inflációra és az egekbe szökő élelmiszerárakra.

„Csakhogy hiába növelték meg a minimálbért, ha a vállalkozások nem tudják azt kitermelni. Ahhoz, hogy ki tudják termelni, optimalizálni kell a tevékenységet a kis- és középvállalkozásoknál. És ezt hogy lehet megtenni? Megnézi az ember, hogy a költségeket hol lehet lefaragni. Azt mondja, hogy azt a munkát, amit elvégzett három ember, mostantól két ember fogja elvégezni, a harmadikat pedig elküldi.”

– véli a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Ha a leépítések nem hozzák meg a várt eredményt, a következő lépés az, hogy felszámolják a vállalkozást – fűzte hozzá.

– magyarázta.

Az állami bevételek csökkenéséhez vezet ugyanakkor az is – noha ez az adótörvénykönyvi módosításokkal nem függ össze, csak a romló gazdasági helyzettel –, hogy az egyik legerősebb húzóágazatban, az építőiparban kevesebb a munka. Ennek az az oka, hogy a beruházások jó része állami megrendelés – EU-s programok révén –, ám az állam egyre gyakrabban már az önrészt sem tudja „az EU-s pénzek mellé tenni”, így a projektek késnek.