Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:47

Legtöbb ezer lejt adnak vissza a fogyatékkal élők adójából, de már most van egy feltétel

07:30

Tíz éve támogatják a helyi termelőket

21:56

Ritka és veszélyes hüllőket találtak egy tömbházlakás szobájában

21:00

Fellángoltak az indulatok az újabb megszorítási tervek miatt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: „kevesebb úgysem lesz, de több még lehet”

Több mint tizenöt éve álmodták meg, idén valósult meg

Az év második felére tetőzhetnek az adómódosítások hatásai

Minimálbér-emelés, infláció, hátrányos adózási intézkedések – a kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint számos vállalkozásnak ez túl sok lesz idén. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Az esztendő első fele számításokkal, a költségek észszerűsítésével, csökkentésével, esetleg a tartalékok felhasználásával telik, de rövidesen döntést kell hozzanak a kis- és középvállalkozások az év elején bevezetett adótörvénykönyvi módosítások hatása miatt. A helyzet nem biztató, sok vállalkozás megszűnhet, és az állami bevételek növelése céljával meghozott intézkedések fordítva sülhetnek el – véli Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Széchely István

2024. május 07., 21:052024. május 07., 21:05

A statisztikai adatokban ugyan még nem mutatkozik meg a kormány által jórészt az év elején bevezetett, több mint 450 módosítást tartalmazó adótörvénykönyvi intézkedéscsomag hatása, a valóságban azonban a helyzet közel sem rózsás. Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint

a módosítások bevezetését követő 6–8 hónap után látszik majd meg az intézkedéscsomag eredménye,

és ő e tekintetben nem bizakodó. Az már korábban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozásokat kifejezetten hátrányosan érinti az adótörvénykönyvi módosítások egy része, például az, hogy az adókulcs megállapítása esetében az éves forgalomra vonatkozó értékhatárt 60 ezer euróra csökkentették, miközben egy évvel korábban még 500 ezer euró volt, azt megelőzően pedig 1 millió.

Most viszont már csak a 60 ezer eurós forgalmat meg nem haladó vállalkozások adója 1 százalékos.

Egy százalékot fizetnek a mikrovállalatok, de amint elérik a 60 ezer eurós forgalmat, automatikusan három százalékra nő az adó. Emellett van egy rakás olyan rejtett adózás, amit az állam nem is mond ki egyenesen, de például a profit után is levonja a társadalombiztosítási járulékot. A profit után is legkevesebb 24 havi járulékot kell fizetni a minimálbérre számolva, függetlenül attól, hogy a vállalkozó egész évben a saját jövedelme után fizette azt. Tehát gyakorlatilag az állam a profitnak majdnem a felét elveszi

– részletezte a problémát Balási Csaba, kitérve arra, hogy a kis- és középvállalkozások számára az említett tényezők nagy nehézségeket okoznak.

Bevételnövekedés helyett -csökkenésre számíthat az állam?

A januári kötelező minimálbér-emelés már önmagában is megterhelő volt a vállalkozói szféra számára, és a hírek szerint újabb növelés lesz, így válaszol az állam az óriási inflációra és az egekbe szökő élelmiszerárakra.

„Csakhogy hiába növelték meg a minimálbért, ha a vállalkozások nem tudják azt kitermelni. Ahhoz, hogy ki tudják termelni, optimalizálni kell a tevékenységet a kis- és középvállalkozásoknál. És ezt hogy lehet megtenni? Megnézi az ember, hogy a költségeket hol lehet lefaragni. Azt mondja, hogy azt a munkát, amit elvégzett három ember, mostantól két ember fogja elvégezni, a harmadikat pedig elküldi.”

A munkanélküli segélyt viszont szintén a vállalkozások által befizetett adókból kell fizetni, a munkahelyek megszüntetésével viszont csökkennek az állami bevételek is, tehát az egyik probléma egy másikhoz vezet, és ez a láncreakció nagyon hamar kiterjedté válhat

– véli a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Ha a leépítések nem hozzák meg a várt eredményt, a következő lépés az, hogy felszámolják a vállalkozást – fűzte hozzá.

Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay.com

Balási Csaba egyébként az év elején még úgy vélte, hogy a kis- és középvállalkozások 20–30 százaléka zárhat be az adótörvénykönyvi módosítások miatt. Ebben most még biztosabb, és úgy véli, az államkasszába befolyó összegek 20–30 százalékkal fognak csökkenni a leépítések, cégbezárások miatt. Ezek a hatások azonban csak az év második felében mutatkoznak majd meg.

A vállalkozásoknak vannak megtakarításai. Ezeket megpróbálják visszafektetni. Tehát az első félévben mindenképpen próbálnak megoldást találni a problémákra. De előbb-utóbb, ez esetben az első félévi mérleg leadásánál, az első hat hónap után már bizonyos konklúziókat le kell vonni. Akkor már világosan fognak látszani bizonyos tendenciák. Mindenféleképpen az első 6–8 hónap eltelte után nagyon kemény negatív hatásai lesznek

– magyarázta.

Az állami bevételek csökkenéséhez vezet ugyanakkor az is – noha ez az adótörvénykönyvi módosításokkal nem függ össze, csak a romló gazdasági helyzettel –, hogy az egyik legerősebb húzóágazatban, az építőiparban kevesebb a munka. Ennek az az oka, hogy a beruházások jó része állami megrendelés – EU-s programok révén –, ám az állam egyre gyakrabban már az önrészt sem tudja „az EU-s pénzek mellé tenni”, így a projektek késnek.

Csíkszék Udvarhelyszék Gyergyószék