Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:07

Lakóház gyúlt ki Marosvásárhelyen

20:56

Szilveszterkor a székelyföldiek is megkérik a szállások árát, de mit kínálnak cserébe?

20:47

Újra felhasználják Marosvásárhely régi köztéri gránitköveit

20:32

A kovásznai unitáriusok évszázados álma valósulhat meg

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Megszálltak a rendőrök egy Maros megyei községet

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Elkezdték telepíteni a digitális hulladékgyűjtőpontokat Csíkszeredában

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból

Az év második felére tetőzhetnek az adómódosítások hatásai

Minimálbér-emelés, infláció, hátrányos adózási intézkedések – a kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint számos vállalkozásnak ez túl sok lesz idén. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Az esztendő első fele számításokkal, a költségek észszerűsítésével, csökkentésével, esetleg a tartalékok felhasználásával telik, de rövidesen döntést kell hozzanak a kis- és középvállalkozások az év elején bevezetett adótörvénykönyvi módosítások hatása miatt. A helyzet nem biztató, sok vállalkozás megszűnhet, és az állami bevételek növelése céljával meghozott intézkedések fordítva sülhetnek el – véli Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Széchely István

2024. május 07., 21:052024. május 07., 21:05

A statisztikai adatokban ugyan még nem mutatkozik meg a kormány által jórészt az év elején bevezetett, több mint 450 módosítást tartalmazó adótörvénykönyvi intézkedéscsomag hatása, a valóságban azonban a helyzet közel sem rózsás. Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint

a módosítások bevezetését követő 6–8 hónap után látszik majd meg az intézkedéscsomag eredménye,

és ő e tekintetben nem bizakodó. Az már korábban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozásokat kifejezetten hátrányosan érinti az adótörvénykönyvi módosítások egy része, például az, hogy az adókulcs megállapítása esetében az éves forgalomra vonatkozó értékhatárt 60 ezer euróra csökkentették, miközben egy évvel korábban még 500 ezer euró volt, azt megelőzően pedig 1 millió.

Most viszont már csak a 60 ezer eurós forgalmat meg nem haladó vállalkozások adója 1 százalékos.

Egy százalékot fizetnek a mikrovállalatok, de amint elérik a 60 ezer eurós forgalmat, automatikusan három százalékra nő az adó. Emellett van egy rakás olyan rejtett adózás, amit az állam nem is mond ki egyenesen, de például a profit után is levonja a társadalombiztosítási járulékot. A profit után is legkevesebb 24 havi járulékot kell fizetni a minimálbérre számolva, függetlenül attól, hogy a vállalkozó egész évben a saját jövedelme után fizette azt. Tehát gyakorlatilag az állam a profitnak majdnem a felét elveszi

– részletezte a problémát Balási Csaba, kitérve arra, hogy a kis- és középvállalkozások számára az említett tényezők nagy nehézségeket okoznak.

Bevételnövekedés helyett -csökkenésre számíthat az állam?

A januári kötelező minimálbér-emelés már önmagában is megterhelő volt a vállalkozói szféra számára, és a hírek szerint újabb növelés lesz, így válaszol az állam az óriási inflációra és az egekbe szökő élelmiszerárakra.

„Csakhogy hiába növelték meg a minimálbért, ha a vállalkozások nem tudják azt kitermelni. Ahhoz, hogy ki tudják termelni, optimalizálni kell a tevékenységet a kis- és középvállalkozásoknál. És ezt hogy lehet megtenni? Megnézi az ember, hogy a költségeket hol lehet lefaragni. Azt mondja, hogy azt a munkát, amit elvégzett három ember, mostantól két ember fogja elvégezni, a harmadikat pedig elküldi.”

A munkanélküli segélyt viszont szintén a vállalkozások által befizetett adókból kell fizetni, a munkahelyek megszüntetésével viszont csökkennek az állami bevételek is, tehát az egyik probléma egy másikhoz vezet, és ez a láncreakció nagyon hamar kiterjedté válhat

– véli a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Ha a leépítések nem hozzák meg a várt eredményt, a következő lépés az, hogy felszámolják a vállalkozást – fűzte hozzá.

Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay.com

Balási Csaba egyébként az év elején még úgy vélte, hogy a kis- és középvállalkozások 20–30 százaléka zárhat be az adótörvénykönyvi módosítások miatt. Ebben most még biztosabb, és úgy véli, az államkasszába befolyó összegek 20–30 százalékkal fognak csökkenni a leépítések, cégbezárások miatt. Ezek a hatások azonban csak az év második felében mutatkoznak majd meg.

A vállalkozásoknak vannak megtakarításai. Ezeket megpróbálják visszafektetni. Tehát az első félévben mindenképpen próbálnak megoldást találni a problémákra. De előbb-utóbb, ez esetben az első félévi mérleg leadásánál, az első hat hónap után már bizonyos konklúziókat le kell vonni. Akkor már világosan fognak látszani bizonyos tendenciák. Mindenféleképpen az első 6–8 hónap eltelte után nagyon kemény negatív hatásai lesznek

– magyarázta.

Az állami bevételek csökkenéséhez vezet ugyanakkor az is – noha ez az adótörvénykönyvi módosításokkal nem függ össze, csak a romló gazdasági helyzettel –, hogy az egyik legerősebb húzóágazatban, az építőiparban kevesebb a munka. Ennek az az oka, hogy a beruházások jó része állami megrendelés – EU-s programok révén –, ám az állam egyre gyakrabban már az önrészt sem tudja „az EU-s pénzek mellé tenni”, így a projektek késnek.

Csíkszék Gyergyószék Udvarhelyszék