
Minimálbér-emelés, infláció, hátrányos adózási intézkedések – a kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint számos vállalkozásnak ez túl sok lesz idén. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Az esztendő első fele számításokkal, a költségek észszerűsítésével, csökkentésével, esetleg a tartalékok felhasználásával telik, de rövidesen döntést kell hozzanak a kis- és középvállalkozások az év elején bevezetett adótörvénykönyvi módosítások hatása miatt. A helyzet nem biztató, sok vállalkozás megszűnhet, és az állami bevételek növelése céljával meghozott intézkedések fordítva sülhetnek el – véli Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
2024. május 07., 21:052024. május 07., 21:05
A statisztikai adatokban ugyan még nem mutatkozik meg a kormány által jórészt az év elején bevezetett, több mint 450 módosítást tartalmazó adótörvénykönyvi intézkedéscsomag hatása, a valóságban azonban a helyzet közel sem rózsás. Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint
és ő e tekintetben nem bizakodó. Az már korábban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozásokat kifejezetten hátrányosan érinti az adótörvénykönyvi módosítások egy része, például az, hogy az adókulcs megállapítása esetében az éves forgalomra vonatkozó értékhatárt 60 ezer euróra csökkentették, miközben egy évvel korábban még 500 ezer euró volt, azt megelőzően pedig 1 millió.
Most viszont már csak a 60 ezer eurós forgalmat meg nem haladó vállalkozások adója 1 százalékos.
– részletezte a problémát Balási Csaba, kitérve arra, hogy a kis- és középvállalkozások számára az említett tényezők nagy nehézségeket okoznak.
A januári kötelező minimálbér-emelés már önmagában is megterhelő volt a vállalkozói szféra számára, és a hírek szerint újabb növelés lesz, így válaszol az állam az óriási inflációra és az egekbe szökő élelmiszerárakra.
„Csakhogy hiába növelték meg a minimálbért, ha a vállalkozások nem tudják azt kitermelni. Ahhoz, hogy ki tudják termelni, optimalizálni kell a tevékenységet a kis- és középvállalkozásoknál. És ezt hogy lehet megtenni? Megnézi az ember, hogy a költségeket hol lehet lefaragni. Azt mondja, hogy azt a munkát, amit elvégzett három ember, mostantól két ember fogja elvégezni, a harmadikat pedig elküldi.”
– véli a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Ha a leépítések nem hozzák meg a várt eredményt, a következő lépés az, hogy felszámolják a vállalkozást – fűzte hozzá.
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Balási Csaba egyébként az év elején még úgy vélte, hogy a kis- és középvállalkozások 20–30 százaléka zárhat be az adótörvénykönyvi módosítások miatt. Ebben most még biztosabb, és úgy véli, az államkasszába befolyó összegek 20–30 százalékkal fognak csökkenni a leépítések, cégbezárások miatt. Ezek a hatások azonban csak az év második felében mutatkoznak majd meg.
– magyarázta.
Az állami bevételek csökkenéséhez vezet ugyanakkor az is – noha ez az adótörvénykönyvi módosításokkal nem függ össze, csak a romló gazdasági helyzettel –, hogy az egyik legerősebb húzóágazatban, az építőiparban kevesebb a munka. Ennek az az oka, hogy a beruházások jó része állami megrendelés – EU-s programok révén –, ám az állam egyre gyakrabban már az önrészt sem tudja „az EU-s pénzek mellé tenni”, így a projektek késnek.
A bukaresti ítélőtábla vezetőségének csütörtöki sajtótájékoztatóján volt egy párbeszéd a vezetőség tagjai között, amelyet az asztalnál ülő három bíró előtt elhelyezett televíziós mikrofonok rögzítettek.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
szóljon hozzá!