Mélypont a munkakonfliktusban: elkezdődött az általános sztrájk az egészségügyben

Az elmúlt tíz év legsúlyosabb munkakonfliktusa robbant ki az egészségügyi rendszerben kedden reggel. A munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk megindításáig hetek, hónapok óta tartó figyelmeztető és japánsztrájkok után jutott el az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszerben dolgozók érdekeit képviselő Sanitas szakszervezet. Az érdekvédelmi tömörülés

• a közszférában dolgozók bérezését szabályozó, véglegesítés előtt álló új, egységes bértörvény-tervezettel elégedetlen,

• valamint a megoldatlan és egyre fokozódó személyzethiányt is élesen kifogásolja.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az országot ügyvivő, azaz korlátozott jogkörrel rendelkező kormány vezeti.

korábban írtuk

Elkezdődik az általános sztrájk kedden az egészségügyben

Még nem tudni, pontosan hogyan zajlik majd a munkabeszüntetéssel járó tiltakozás, hányan vesznek részt abban és meddig tart, de elindítja kedden az általános sztrájkot az egészségügyi rendszerben a Sanitas szakszervezet.

A kórházak működésében nem állt be jelentős változás az általános sztrájk első napján. A legfőbb gondot a kiszámíthatatlanság jelenti, ugyanis nem tudni, hogyan alakul a munkakonfliktus az elkövetkező napokban.

Több tájékoztató feliratot és lapot függesztettek ki a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban a kedden elkezdődött általános sztrájk részeként. Ezek egy része az általános sztrájkra és az időpontra hívja fel a figyelmet, de a súlyos kórházi munkaerőhiánnyal kapcsolatban is kapunk eligazítást az ideális, a ténylegesen elfoglalt és betöltetlen posztok kifüggesztése révén.

A csíkszeredai kórházban eddig nem maradtak el műtétek, illetve a járóbeteg-rendelést sem befolyásolta a tiltakozás. A sürgősségi ellátás zavartalanul működik, ugyanakkor biztosítva van a krónikus betegek ellátása is. A sztrájkban résztvevő alkalmazottak nem vonultak ki, csupán feliratok kifüggesztésével fejezték ki elégedetlenségüket.

A szakszervezeti szövetség Facebook-bejegyzése szerint az egyeztetésen a szaktárca képviselői mellett a munkaügyi minisztérium és a Világbank szakértői is részt vesznek.

„Óriási a tét:

az új bértörvénynek a méltánytalanságokat kell megszüntetnie, nem pedig csökkentenie a pótlékokat, az ügyeleti díjakat, a műszakpótlékot, az éjszaka és munkaszüneti napokon végzett munkáért járó juttatásokat”

– fogalmaztak az Agerpres beszámolója szerint.

Az érdekvédelmi szervezet közölte, hogy az egészségügyi munka kockázatával, összetettségével és felelősségével arányos, méltányos bérezést szorgalmaz.

Közben a Sanitas Szakszervezeti Szövetség keddtől általános sztrájkot hirdetett az egészségügyben.

„Nem kiváltságokat követelünk a politikai döntéshozóktól, hanem felelősségteljes hozzáállást a dolgozókhoz és a betegekhez. Meg kell érteniük, hogy az egészségügyet nem lehet azok ellenében irányítani, akik működésben tartják. Nem könnyű lépés ez.

Tudom, hogy nyomást gyakorolnak ránk, és megpróbálnak megfélemlíteni bennünket. De azt is tudom, hogy sokan vagyunk és összetartunk”

– írta egy Facebook-bejegyzésben a Sanitas elnöke, Iulian Pope.

Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei vezetője a Székelyhon érdeklődésére közölte:

Mint megtudtuk, 1400 alkalmazott adta aláírását a sztrájkhoz. Közülük néhányan a kötelező egyharmados tevékenységet biztosítják, mások éjszakai műszak után szabadnapjukat töltik, vagy szabadságon vannak, de a többség, több száz ember sztrájkol.

„A tiltakozás akár szerdán is folytatódhat, ha a kormánytól nem kapunk pozitív megerősítést a bérekre és az egészségügyi rendszer egészére vonatkozóan. Mert

a személyzethiány is jelentős a kórházakban, minden foglalkoztatási kategóriában akut hiány van”

– közölte a szakszervezeti vezető.

Háromszéken még vannak tagjai a Szolidaritás szakszervezetnek is, de ők nem csatlakoztak. Neagovici szerint ők tovább tárgyalnak a miniszterrel, a Sanitas viszont felfüggesztette a tárgyalásokat, mert

András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere elmondta, a figyelemfelkeltési akció csak azokat a tevékenységeket érinti, amelyek nem közvetlenül a betegellátással kapcsolatosak. A sürgősségi ellátást nem akadályozza a sztrájk, erre a napra pedig nem terveztek műtétet – közölte a kórházmenedzser.

Mi a helyzet a fizetésekkel?

Ami a fizetéseket illeti, itt is strukturális átalakításra van szükség – vélekedett András Nagy Róbert. „Kellene legyen egy intervallum a fizetésekben, amelyből a teljesítménytől, szakmai tevékenységtől függően részesedhetnének az alkalmazottak, a szakmai igazgatói vagy a kórházigazgatói jóváhagyással.

Jelenleg mindegy, hogy egy orvosnak 30 vagy 40 műtétje van egy hónapban, ugyanannyi a fizetése. Kellene egy stimulens, azaz ösztönző a személyzetnek, hogy tanuljon, fejlődjön, mert ma nem érdeke, hogy plusz feladatokat vállaljon, tanuljon, úgyis megkapja a fizetését”

– fejtette ki a kórházmenedzser.

A sztrájkolók másik követelése a fizetések mellett a személyzeti struktúra átalakítása – fejtette ki a kórházmenedzser. Nemcsak az orvosi bürokrácia nőtt, hanem sokkal komplexebb, súlyosabb eseteket lát el a kórház, ezért a személyzet figyelmét és idejét is más dolgok igénylik. A bérstruktúrát is ennek függvényében kellene alakítani, de

– példázta az igazgató.

Továbbá a képzettséget illető elvárásokon is változtatni kellene: a járóbeteg-rendelőben nem feltétlenül asszisztensi végzettséggel kellene az adatokat bevezetni, oda elég lenne egy tanfolyam, az intenzív terápiás osztályon viszont jó lenne, ha felsőfokú végzettségű asszisztensek lennének – fejtette ki a megyei kórház vezetője.

Helyzetkép a baróti kórházban

A baróti kórházban minden, a törvény által hasonló esetekben előírt ellátást biztosítanak, az össztevékenység közel felét, vagyis több mint a kötelező harmadot. Működik a sürgősségi és intenzív terápiás ellátás, a neonatológián sem sztrájkolnak – közölte Váncza Gabriella igazgatónő. Az összes többi helyen is szükség esetén meg tudják oldani a problémát, ha esetleg sürgős beavatkozásra lenne szükség.

A kórház személyzetének 99 százaléka szakszervezeti tag, de vannak olyan tevékenységek a kórházban, amelyekben a dolgozók nem csatlakoztak, így például

A baróti kórház szervezeti felépítésébe 154 állás van belefoglalva, de ezekből csak 136 van betöltve. Ez pillanatnyilag elégséges létszámot jelent, de a közeljövőben négy középkáder, asszisztens vonul nyugállományba a neonatológiáról és a szülészetről. Az ő helyettesítésük nagyon nehéz lesz, ha nem teszik lehetővé a betöltetlen állások elfoglalását – magyarázta az igazgatónő.

„Az egészségügyi minisztérium tiszteletben tartja a munkavállalók alkotmányos jogát a szakszervezeti akciók szervezésére, és megerősíti, hogy a társadalmi párbeszéd képezi az alapját a valódi, kiegyensúlyozott és fenntartható megoldások megtalálásának” – írja a Krónika az egészségügyi minisztérium közleményére hivatkozva, amelyben kitérnek arra is, hogy a szaktárca tárgyalásokat folytatott a szociális partnerekkel, és

A minisztérium által javasolt intézkedések között szerepelnek:

• a sürgősségi egységekben teljesített ügyeleti pótlék 20 százalékról 30 százalékra történő emelése;

• teljesítményalapú bérezési kísérleti program bevezetése az állami egészségügyi intézményekben dolgozó egészségügyi személyzet számára;

• a veszélyes munkakörülményekért járó pótlékok odaítélési módjának felülvizsgálata, a tevékenység sajátosságai szerint egyértelmű és differenciált kritériumok meghatározásával;

• a bérszorzók újratervezése a fennálló egyensúlytalanságok kijavítása és a beosztások helyes hierarchizálása érdekében;

• átmeneti időszak meghatározása az új bérszabályok alkalmazására.

Ugyanakkor az egészségügyi minisztérium kezdeményezte a közegészségügyi intézményekben több mint 7000 álláshely felszabadításáról szóló memorandumot, amely intézkedés célja a személyzeti hiány csökkentése és az egészségügyi rendszer kapacitásának megerősítése.

Utóbbival kapcsolatban a Sanitas elnöke „képtelenségnek” minősítette azt, hogy a posztok feltöltését a kórházi ágyak kihasználtságától tegyék függővé.

A Sanitas egészségügyi szakszervezet közlése szerint csaknem ötszáz közkórház több tízezer alkalmazottja szüntette be a munkát országszerte, az érintett egészségügyi intézményekben csak a sürgősségi ellátást biztosítják.

Az egészségügyi kisegítő személyzet, irodisták és felcserek érdekeit képviselő szakszervezet elsősorban a bérpótlékok tervezett lefaragása miatt tiltakozik, amely – az alapbérek szinten tartása vagy növekedése esetén is – egyes nettó jövedelmek csökkenését eredményezné az egészségügyben.

Iulian Pope szakszervezeti elnök szerint a Sanitas június 5-én jelentette be a munkakonfliktust a kormánynak, de sem az akkori beadványra, sem a július 16-i kétórás figyelmeztető sztrájkra nem kapott érdemi választ. Szerinte

olyan körülmények között, amikor Romániában kétszámjegyű az infláció, és az ágazatban már évek ót nem volt béremelés – írja az MTI.

A szakszervezet másik követelése a létszámstop feloldása, enyhítendő a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő ágazat dolgozóinak túlterhelését.

A Sanitas szerint mintegy 30 ezer betöltetlen poszt van a román egészségügyi rendszerben. Az egészségügyi minisztérium előkészített egy tervezetet, amely 7800 állás felszabadításáról rendelkezik, de

ugyanis szerinte éppen azért nem tudnak a kórházak teljes kapacitással dolgozni, mert nincs elegendő személyzet.

„Teljes mértékben egyetértünk a követelésekkel, azért csatlakozott a gyergyószentmiklósi kórház Sanitas szakszervezete is az általános egészségügyi sztrájkhoz” – osztotta meg a Székelyhonnal Gáll Enikő, a szakszervezet gyergyószentmiklósi képviselője. Kiemelte,

„Jelenleg sem a járóbeteg-ellátást, sem a beutalt betegek ellátását nem befolyásolta negatívan a sztrájk” – jelentette ki a érdekvédelmi képviselő.

A keddtől sztrájkoló egészségügyi szakszervezetekhez hasonlóan a tanügyi szakszervezetek is kérik a közalkalmazotti bértörvény tervezetének visszavonását.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség közös keddi közleménye szerint

A tiltakozás fő oka pedig szerintük az, hogy a megbukott kormány mindenáron el akarja fogadtatni a közalkalmazotti bértörvény tervezetét, amelyet az érintettek többsége, köztük az egészségügyben és az oktatásban dolgozók is elutasítanak.

A tanügyi szakszervezetek a Sanitashoz hasonlóan a bértörvény tervezetének visszavonását követelik. Álláspontjuk szerint egy ilyen jogszabályt nem lehet „hasraütésszerűen”, a bérszorzók mesterséges módosításával és a pótlékok kaotikus megvágásával kidolgozni, csak azért, hogy a bérkeret beleférjen az előirányzott költségvetésbe – írja az Agerpres hírügynökség.

A három szakszervezet leszögezte, hogy komoly bértörvényt csak egy legitim kormány hivatalba lépése után, a szociális partnerekkel együtt lehet kidolgozni.

Egyébként Kelemen Hunor is világosan fogalmazott hétfőn este a bértörvény elfogadásával kapcsolatban, erről itt írtunk bővebben.

Mivel hétfőn este dőlt el véglegesen, hogy kedden elkezdődik az általános sztrájk, a székelyudvarhelyi kórházban egy alkalmazott jelezte hivatalosan az intézmény vezetőségénél, hogy részt vesz kedden az általános sztrájkban, így

„Előre programált műtétek vannak, a poliklinikán is előre programált vizsgálatok vannak, tehát nekünk kommunikációs szempontból is nagyon fontos, hogy időben – időben, hát ez már ugye relatív – tudjuk, hogy holnaptól ez a sztrájk mit jelent” – közölte az „egyelőre elég zavaros helyzetről” Zörgő Noémi, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház szóvivője.

A sürgősségi ellátást és a bennfekvő betegek kezelését semmiképpen nem érintheti a sztrájk, ezeket maximálisan el kell látni, itt a programált szolgáltatásokkal lehet probléma.

Elképzelhető, hogy valaki régóta vár valamilyen vizsgálatra, és azzal szemben egyáltalán nem méltányos, hogy egyik pillanatról a másikra azt mondja a kórház, hogy nem jöhet, mert sztrájkolnak a kollégák. Az intézményvezetés mindenképpen el szeretné kerülni azt, hogy ilyen helyzetbe kerüljön a kórház, mert ez megengedhetetlen, azzal együtt, hogy

a sztrájkhoz nyilván joga van azoknak a kollégáknak, akik sztrájkolni szeretnének”

– fogalmazott. Az említett okok miatt a kórház vezetősége arra kérte a Sanitas tagjait, hogy kedden délig jelezzék, hogy szerdán hány kórházi alkalmazott vesz részt az általános sztrájkban, ők melyik osztályokon és milyen beosztásban tevékenykednek.