Mélypont a munkakonfliktusban: elkezdődött az általános sztrájk az egészségügyben

Az elmúlt tíz év legsúlyosabb munkakonfliktusa robbant ki az egészségügyi rendszerben kedden reggel. A munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk megindításáig hetek, hónapok óta tartó figyelmeztető és japánsztrájkok után jutott el az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszerben dolgozók érdekeit képviselő Sanitas szakszervezet. Az érdekvédelmi tömörülés

• a közszférában dolgozók bérezését szabályozó, véglegesítés előtt álló új, egységes bértörvény-tervezettel elégedetlen,

• valamint a megoldatlan és egyre fokozódó személyzethiányt is élesen kifogásolja.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az országot ügyvivő, azaz korlátozott jogkörrel rendelkező kormány vezeti.

korábban írtuk

Elkezdődik az általános sztrájk kedden az egészségügyben

Még nem tudni, pontosan hogyan zajlik majd a munkabeszüntetéssel járó tiltakozás, hányan vesznek részt abban és meddig tart, de elindítja kedden az általános sztrájkot az egészségügyi rendszerben a Sanitas szakszervezet.

A kórházak működésében nem állt be jelentős változás az általános sztrájk első napján. A legfőbb gondot a kiszámíthatatlanság jelenti, ugyanis nem tudni, hogyan alakul a munkakonfliktus az elkövetkező napokban.

„Az egészségügyi minisztérium tiszteletben tartja a munkavállalók alkotmányos jogát a szakszervezeti akciók szervezésére, és megerősíti, hogy a társadalmi párbeszéd képezi az alapját a valódi, kiegyensúlyozott és fenntartható megoldások megtalálásának” – írja a Krónika az egészségügyi minisztérium közleményére hivatkozva, amelyben kitérnek arra is, hogy a szaktárca tárgyalásokat folytatott a szociális partnerekkel, és

A minisztérium által javasolt intézkedések között szerepelnek:

• a sürgősségi egységekben teljesített ügyeleti pótlék 20 százalékról 30 százalékra történő emelése;

• teljesítményalapú bérezési kísérleti program bevezetése az állami egészségügyi intézményekben dolgozó egészségügyi személyzet számára;

• a veszélyes munkakörülményekért járó pótlékok odaítélési módjának felülvizsgálata, a tevékenység sajátosságai szerint egyértelmű és differenciált kritériumok meghatározásával;

• a bérszorzók újratervezése a fennálló egyensúlytalanságok kijavítása és a beosztások helyes hierarchizálása érdekében;

• átmeneti időszak meghatározása az új bérszabályok alkalmazására.

Ugyanakkor az egészségügyi minisztérium kezdeményezte a közegészségügyi intézményekben több mint 7000 álláshely felszabadításáról szóló memorandumot, amely intézkedés célja a személyzeti hiány csökkentése és az egészségügyi rendszer kapacitásának megerősítése.

Utóbbival kapcsolatban a Sanitas elnöke „képtelenségnek” minősítette azt, hogy a posztok feltöltését a kórházi ágyak kihasználtságától tegyék függővé.

A Sanitas egészségügyi szakszervezet közlése szerint csaknem ötszáz közkórház több tízezer alkalmazottja szüntette be a munkát országszerte, az érintett egészségügyi intézményekben csak a sürgősségi ellátást biztosítják.

Az egészségügyi kisegítő személyzet, irodisták és felcserek érdekeit képviselő szakszervezet elsősorban a bérpótlékok tervezett lefaragása miatt tiltakozik, amely – az alapbérek szinten tartása vagy növekedése esetén is – egyes nettó jövedelmek csökkenését eredményezné az egészségügyben.

Iulian Pope szakszervezeti elnök szerint a Sanitas június 5-én jelentette be a munkakonfliktust a kormánynak, de sem az akkori beadványra, sem a július 16-i kétórás figyelmeztető sztrájkra nem kapott érdemi választ. Szerinte

olyan körülmények között, amikor Romániában kétszámjegyű az infláció, és az ágazatban már évek ót nem volt béremelés – írja az MTI.

A szakszervezet másik követelése a létszámstop feloldása, enyhítendő a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő ágazat dolgozóinak túlterhelését.

A Sanitas szerint mintegy 30 ezer betöltetlen poszt van a román egészségügyi rendszerben. Az egészségügyi minisztérium előkészített egy tervezetet, amely 7800 állás felszabadításáról rendelkezik, de

ugyanis szerinte éppen azért nem tudnak a kórházak teljes kapacitással dolgozni, mert nincs elegendő személyzet.

„Teljes mértékben egyetértünk a követelésekkel, azért csatlakozott a gyergyószentmiklósi kórház Sanitas szakszervezete is az általános egészségügyi sztrájkhoz” – osztotta meg a Székelyhonnal Gáll Enikő, a szakszervezet gyergyószentmiklósi képviselője. Kiemelte,

„Jelenleg sem a járóbeteg-ellátást, sem a beutalt betegek ellátását nem befolyásolta negatívan a sztrájk” – jelentette ki a érdekvédelmi képviselő.

A keddtől sztrájkoló egészségügyi szakszervezetekhez hasonlóan a tanügyi szakszervezetek is kérik a közalkalmazotti bértörvény tervezetének visszavonását.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség közös keddi közleménye szerint

A tiltakozás fő oka pedig szerintük az, hogy a megbukott kormány mindenáron el akarja fogadtatni a közalkalmazotti bértörvény tervezetét, amelyet az érintettek többsége, köztük az egészségügyben és az oktatásban dolgozók is elutasítanak.

A tanügyi szakszervezetek a Sanitashoz hasonlóan a bértörvény tervezetének visszavonását követelik. Álláspontjuk szerint egy ilyen jogszabályt nem lehet „hasraütésszerűen”, a bérszorzók mesterséges módosításával és a pótlékok kaotikus megvágásával kidolgozni, csak azért, hogy a bérkeret beleférjen az előirányzott költségvetésbe – írja az Agerpres hírügynökség.

A három szakszervezet leszögezte, hogy komoly bértörvényt csak egy legitim kormány hivatalba lépése után, a szociális partnerekkel együtt lehet kidolgozni.

Egyébként Kelemen Hunor is világosan fogalmazott hétfőn este a bértörvény elfogadásával kapcsolatban, erről itt írtunk bővebben.

Mivel hétfőn este dőlt el véglegesen, hogy kedden elkezdődik az általános sztrájk, a székelyudvarhelyi kórházban egy alkalmazott jelezte hivatalosan az intézmény vezetőségénél, hogy részt vesz kedden az általános sztrájkban, így

„Előre programált műtétek vannak, a poliklinikán is előre programált vizsgálatok vannak, tehát nekünk kommunikációs szempontból is nagyon fontos, hogy időben – időben, hát ez már ugye relatív – tudjuk, hogy holnaptól ez a sztrájk mit jelent” – közölte az „egyelőre elég zavaros helyzetről” Zörgő Noémi, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház szóvivője.

A sürgősségi ellátást és a bennfekvő betegek kezelését semmiképpen nem érintheti a sztrájk, ezeket maximálisan el kell látni, itt a programált szolgáltatásokkal lehet probléma.

Elképzelhető, hogy valaki régóta vár valamilyen vizsgálatra, és azzal szemben egyáltalán nem méltányos, hogy egyik pillanatról a másikra azt mondja a kórház, hogy nem jöhet, mert sztrájkolnak a kollégák. Az intézményvezetés mindenképpen el szeretné kerülni azt, hogy ilyen helyzetbe kerüljön a kórház, mert ez megengedhetetlen, azzal együtt, hogy

a sztrájkhoz nyilván joga van azoknak a kollégáknak, akik sztrájkolni szeretnének”

– fogalmazott. Az említett okok miatt a kórház vezetősége arra kérte a Sanitas tagjait, hogy kedden délig jelezzék, hogy szerdán hány kórházi alkalmazott vesz részt az általános sztrájkban, ők melyik osztályokon és milyen beosztásban tevékenykednek.