
A korondi átrakóállomás építése. Utólagos következményekkel is járt a késlekedés. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Több mint négymillió lejt kell fizetnie Hargita Megye Tanácsának, ha elveszíti azt a pert, amelyet egy cég követeléseinek érvénytelenítése érdekében indított. A történet a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer részét képező korondi átrakóállomás építéséig nyúlik vissza, amely egy per miatt évekig szünetelt, az építő viszont fenntartotta a készenléti állapotot, és ezzel kapcsolatos költségeit igyekszik behajtani.
2024. január 09., 07:572024. január 09., 07:57
Hogy nem egy sikertörténet a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése, arról már több alkalommal beszámoltunk – több évi késlekedés után tavaly sikerült üzemeltetőt találni a gyergyóremetei lerakó számára, de a rendszer még nem működik.
A kiépítés folyamatát is több buktató kísérte, ezek közül a legjelentősebb a korondi átrakó építése körüli bonyodalmak voltak, emiatt több per zajlott egy helybéli lakos és a megyei tanács között.
A panaszos először 2015-ben támadta meg jogi úton Hargita megye integrált hulladékgazdálkodási projektjének korondi építési engedélyét, mert a telepet házához túl közel akarták felépíteni, a megyei önkormányzat viszont a férfi lakóházára kiadott építési engedély visszavonását és az ingatlan lebontását próbálta elérni egy másik perben, ezek mellett még több bírósági eljárás is zajlott a felek között.
A leállt építkezés 2018-ban újrakezdődött az eredeti helyszínen, miután a pereket a megyei tanács megnyerte, a lakóház lebontására irányuló keresetet pedig visszavonták.
A kivitelezéssel megbízott cég viszont ezalatt készenlétben állt, és a megyei tanácshoz eljuttatott követelései szerint
A Hargita megyei tanács sajtószolgálata kérdésünkre részletekkel is szolgált az ügyről. Mint írják, a cég végső követelése 3 millió 892 ezer lejt tesz ki a munkálatok perek miatt történt felfüggesztésének időtartamára vonatkozóan.
A tételek szerinti felsorolás alapján
a legnagyobb kiadást, több mint 1,1 millió lejt a projektvezető fenntartása jelentette a cégnek,
de egy másik projektvezető 668 ezer lejbe került ezalatt,
egy mérnök 186 ezer,
a telephelyvezető mérnök 155 ezer lej kiadást jelentett.
A telephely szervezésének költségei meghaladják az 500 ezer lejt,
autóbérlésért pedig mintegy 300 ezer lejt fizettek.
De a felsorolásban szerepel iroda- és lakásbérlés, fogyóeszközök, biztosítási költségek és mások.
A követelés nyomán már véget ért egy jogi eljárás a Kereskedelmi Kamara mellett működő, elszámolási viták megoldására létrehozott választott bíróságon (románul: Curtea de Arbitraj Comercial), amelyet a megyei önkormányzat elveszített, és megítélték a vállalkozás számára a 3 millió 892 lejt, amelyhez hozzáadódik a közel 184 ezer lejes perköltség – tudtuk meg. Ezt a döntést támadták meg a Bukaresti Ítélőtáblán, amely januárban tartja az első tárgyalást az ügyben.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke abban bízik, hogy az igazságszolgáltatás igazat ad nekik, mert úgy értékeli, a megyei tanácstól független halogatások, akadályozott ügymenet hátráltatta a projekt sikeres kivitelezését.
„Persze azt is meg kell nézni, hogy az akkori megyei projektkoordináció terén voltak-e hiányosságok, mulasztások, amennyiben elmarasztal véglegesen az igazságszolgáltatás. A végleges és visszavonhatatlan döntés után, ha továbbra is fennáll a fizetési kötelezettség, bizottságot kell létrehoznunk, amely megvizsgálja, pontosan hol történt hiányosság és az összeget lehetséges-e megtéríteni törvényes keretek között, hogy a megye költségvetését kár ne érje. Ez eset óriási kihívás elé állította Hargita Megye Tanácsa mellett Korond vezetőségét is, és
Elsősorban azok, akik egy szakszerű, jogszerű közberuházást meg szeretnének állítani, kell tudják, hogy azzal együtt jár a felelősség is, a felelőtlen feljelentések, vegzálások és kivizsgálások miatt” – jelentette ki a Székelyhonnak a megyei önkormányzat elnöke.
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.
A közlekedési minisztérium idén szerény összegből gazdálkodik, és a nyári költségvetés-kiigazításkor további forrásokra lesz szükség a folyamatban lévő és az új beruházások finanszírozásához – jelentette ki kedden Ciprian Șerban közlekedési miniszter.
A tömbházas életforma próbára teszi a türelmet. Míg Sepsiszentgyörgyön a „szomszéd jóléte” is zavaró lehet, Kézdivásárhelyen a felelőtlen állattartás és a parkolási káosz adja a legtöbb munkát a helyi rendőröknek.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) megkezdte az áprilisi országgyűlési választásra keddig regisztrált mintegy 489 ezer levélben szavazó választópolgár számára a szavazási levélcsomagok postázását.
Nem áll fenn annak a veszélye, hogy a pedagógusok bojkottja miatt idén elmaradjanak az országos vizsgák – jelentette ki kedden Mihai Dimian oktatási és kutatási miniszter.
Több mint 144 300 nyolcadikos vett részt kedden a matematika próba-képességvizsgán – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Újra meghirdeti a nemzetpolitikai államtitkárság a Szülőföldön Magyarul Programot, amelyre keddtől lehet jelentkezni – mondta Nacsa Lőrinc a Facebook-oldalán közzétett videóban.
Románia képes kivédeni egy esetleges iráni rakétatámadást – jelentette ki kedden Radu Miruță védelmi miniszter.
szóljon hozzá!