
A korondi átrakóállomás építése. Utólagos következményekkel is járt a késlekedés. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Több mint négymillió lejt kell fizetnie Hargita Megye Tanácsának, ha elveszíti azt a pert, amelyet egy cég követeléseinek érvénytelenítése érdekében indított. A történet a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer részét képező korondi átrakóállomás építéséig nyúlik vissza, amely egy per miatt évekig szünetelt, az építő viszont fenntartotta a készenléti állapotot, és ezzel kapcsolatos költségeit igyekszik behajtani.
2024. január 09., 07:572024. január 09., 07:57
Hogy nem egy sikertörténet a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése, arról már több alkalommal beszámoltunk – több évi késlekedés után tavaly sikerült üzemeltetőt találni a gyergyóremetei lerakó számára, de a rendszer még nem működik.
A kiépítés folyamatát is több buktató kísérte, ezek közül a legjelentősebb a korondi átrakó építése körüli bonyodalmak voltak, emiatt több per zajlott egy helybéli lakos és a megyei tanács között.
A panaszos először 2015-ben támadta meg jogi úton Hargita megye integrált hulladékgazdálkodási projektjének korondi építési engedélyét, mert a telepet házához túl közel akarták felépíteni, a megyei önkormányzat viszont a férfi lakóházára kiadott építési engedély visszavonását és az ingatlan lebontását próbálta elérni egy másik perben, ezek mellett még több bírósági eljárás is zajlott a felek között.
A leállt építkezés 2018-ban újrakezdődött az eredeti helyszínen, miután a pereket a megyei tanács megnyerte, a lakóház lebontására irányuló keresetet pedig visszavonták.
A kivitelezéssel megbízott cég viszont ezalatt készenlétben állt, és a megyei tanácshoz eljuttatott követelései szerint
A Hargita megyei tanács sajtószolgálata kérdésünkre részletekkel is szolgált az ügyről. Mint írják, a cég végső követelése 3 millió 892 ezer lejt tesz ki a munkálatok perek miatt történt felfüggesztésének időtartamára vonatkozóan.
A tételek szerinti felsorolás alapján
a legnagyobb kiadást, több mint 1,1 millió lejt a projektvezető fenntartása jelentette a cégnek,
de egy másik projektvezető 668 ezer lejbe került ezalatt,
egy mérnök 186 ezer,
a telephelyvezető mérnök 155 ezer lej kiadást jelentett.
A telephely szervezésének költségei meghaladják az 500 ezer lejt,
autóbérlésért pedig mintegy 300 ezer lejt fizettek.
De a felsorolásban szerepel iroda- és lakásbérlés, fogyóeszközök, biztosítási költségek és mások.
A követelés nyomán már véget ért egy jogi eljárás a Kereskedelmi Kamara mellett működő, elszámolási viták megoldására létrehozott választott bíróságon (románul: Curtea de Arbitraj Comercial), amelyet a megyei önkormányzat elveszített, és megítélték a vállalkozás számára a 3 millió 892 lejt, amelyhez hozzáadódik a közel 184 ezer lejes perköltség – tudtuk meg. Ezt a döntést támadták meg a Bukaresti Ítélőtáblán, amely januárban tartja az első tárgyalást az ügyben.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke abban bízik, hogy az igazságszolgáltatás igazat ad nekik, mert úgy értékeli, a megyei tanácstól független halogatások, akadályozott ügymenet hátráltatta a projekt sikeres kivitelezését.
„Persze azt is meg kell nézni, hogy az akkori megyei projektkoordináció terén voltak-e hiányosságok, mulasztások, amennyiben elmarasztal véglegesen az igazságszolgáltatás. A végleges és visszavonhatatlan döntés után, ha továbbra is fennáll a fizetési kötelezettség, bizottságot kell létrehoznunk, amely megvizsgálja, pontosan hol történt hiányosság és az összeget lehetséges-e megtéríteni törvényes keretek között, hogy a megye költségvetését kár ne érje. Ez eset óriási kihívás elé állította Hargita Megye Tanácsa mellett Korond vezetőségét is, és
Elsősorban azok, akik egy szakszerű, jogszerű közberuházást meg szeretnének állítani, kell tudják, hogy azzal együtt jár a felelősség is, a felelőtlen feljelentések, vegzálások és kivizsgálások miatt” – jelentette ki a Székelyhonnak a megyei önkormányzat elnöke.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
Radu Miruță védelmi miniszter és kormányfőhelyettes pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a következő hónapokban felgyorsított ütemben összesen 21 haderőfejlesztési beruházásra készül a minisztérium.
Kilenc helyszínen tartott házkutatást a rendőrség pénteken. A Hargita és Maros megyékben végrehajtott akciók során jelentős értékű készpénzt, cigarettát, valamint mobiltelefonokat foglaltak le.
Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.
Személyautó sodródott le egy baleset következtében a 13A jelzésű országútról Szentegyháza és Csíkszereda között, Kalibáskő közelében pénteken délután.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A litván hatóságok szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt egy 2024-es litvániai gyár elleni gyújtogatási kísérlet mögött; az üzem rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek – írja az Agerpres a Reuters pénteki beszámolója alapján.
szóljon hozzá!