a korondi önkormányzat által utólag megvásárolt és a megyei tanácsnak felajánlott terület esetében. A beruházás a 46 millió euró összértékű, európai uniós pályázati forrásból finanszírozott Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer része, amelyet a feltételek értelmében 2020-ig kell működőképessé tennie a megyének.

Az említetteken kívül további hat szelektívhulladék-gyűjtő udvar – Csíkszentsimonban, Balánbányán, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Székelykeresztúron és Szentegyházán – tartozik még a hulladékgazdálkodási rendszerbe, valamint harminc gépjármű: homlokrakodók, szemétszállító autók, illetve nagykonténeres járművek.

Ezt 1,8–2 millió tonnás kapacitásúra tervezték, mostanáig az első, 370 ezer tonnányi vegyes hulladék tárolására szolgáló cellát építették meg. Emellett része a rendszernek egy 27 ezer tonna/év kapacitású, a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék válogatására szolgáló sor, valamint egy 23 ezer tonna/év kapacitású, természetesen lebomló anyagoknak kialakított komposztálóhely.

és addig nem kellene megépíteni a második cellát. A projekt kivitelezése nagyjából megvalósult, már csak Korondon zajlik az építkezés, illetve Gyergyóremetén van még néhány elmaradt munkálat. Amint ezek befejeződnek, ki lehet írni a közbeszerzési eljárást a remetei hulladéklerakó működtetésére, illetve megyeszerte a hulladékbegyűjtésre.

„Megváltozott néhány körülmény”

A projekt története 2011-ig nyúlik vissza, az éveken át tartó perek sorozata 2015-ben kezdődött:

Arra hivatkozott, hogy az a megengedettnél jóval közelebb épül házához. Válaszként a megyei tanács egykori engedélyeztetési szabálytalanságokra hivatkozva Séra háza lebontásának elrendelését kérelmezte a bíróságon. Az első pereket még számtalan, a két szemben álló fél által kezdeményezett bírósági eljárás követte az elmúlt években, illetve aláírásgyűjtés is indult Korondon a hulladékátrakó elköltöztetéséért. Múlt év elején úgy tűnt, ez megvalósulhat:

és a polgármester bejelentette, hogy ha az nem felel meg a megyei tanácsnak, az önkormányzat szerződést bont.

Elköltöztették volna, de megváltozott néhány körülmény – mondta el most megkeresésünkre Bíró Barna Botond. A prefektusi hivatal megvétózta az új terület megyei tanács tulajdonába való átruházását, és a szaktárca sem adott erre engedélyt. Nem várhattak, az eredeti helyszínen kellett folytatni a munkálatokat, hogy ne veszélyeztessék a 46 millió euró értékű projekt megvalósulását – magyarázta a megyei tanács alelnöke. Megjegyezte, az eredeti tervben ugyan nem volt benne, de

nem lesz szemétszag, és esztétikai szempontból sem lesz zavaró a hulladékürítés, „a működtetőtől függően majdnem patikaként tud működni”.

Az ügyben indított perek egy kivételével már véget értek, ezekben a megyei tanács javára döntött az ítélőszék. Az egyetlen folyamatban lévő per tárgya a Séra Zoltán ingatlanjának birtoklevelére vonatkozó megsemmisítési kérelem.

– tudtuk meg Bíró Barna Botondtól. A legutóbbi tárgyalás október 17-én volt, de a bíróság érdemben nem tárgyalta az ügyet. Séra szempontjából a legrosszabb esetben is csak a birtoklevél megsemmisítését rendelheti el az ítélőszék – ami legfeljebb a terület újbóli topográfiai felmérését teszi szükségessé –, jobbik esetben pedig még erre sem kerül sor – magyarázta a megyei tanács alelnöke. Megjegyezte, a megyei tanács közintézményként nem tudott teljesen kiszállni a perekből, mert az hatósági számonkérést eredményezett volna azért, hogy pénzt és időt áldoztak olyan bírósági eljárásokra, amelyeket aztán nem vittek végig.

„Menet közben megvásároltunk egy területet. Tanácshatározatunk volt erről, de ezt megtámadta a prefektusi hivatal, és vissza kellett vonjuk. A beruházás értéke, amit ott (az eredeti helyszínen – szerk. megj.) ez idáig eszközöltek, 2,6 millió lej.

– mondta a helyszíncserétől való elállással kapcsolatos kérdésünkre Katona Mihály, Korond polgármestere.

Hozzáfűzte viszont, az az elképzelésük, hogy

– azért nem korábban, hogy ne kelljen visszafizetni az európai uniós finanszírozást. A polgármester utólag rossz döntésként értékeli az eredeti, 2011-es helyszínválasztást és felajánlást, mert – mint mondja – nem hiányzott a sok cirkusz sem a községnek, sem neki. Megjegyezte azonban, hogy ez volt akkor is a legalkalmasabb területük a célra.

Időközben az is kiderült, hogy az évek óta húzódó ügyben nemcsak bírósági perek, hanem egy két évig tartó kivizsgálás is történt. 

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Katona Mihály, Korond polgármestere, a megyei tanács főjegyzője, valamint a megyei integrált hulladékgazdálkodási projektben Korondon és más helyszíneken dolgozó kivitelező cégének egyik képviselője ellen. Az ügyészségi eljárás megállapításait tartalmazó dokumentumok alapján a DNA hivatalból indított kivizsgálást, amelyben Séra Zoltán tanúként szerepel. A korondi polgármester által rendelkezésünkre bocsátott ügyészségi iratcsomóból kitűnik, hogy az eljárás 2016 nyarának végén indult, és idén februárban ért véget.

– áll a DNA iratcsomójában.

Arról is szó van benne, hogy Borboly Csaba egy fenyegetést ismételgetett, mondván, hogy „a golyót kilőtték”, ami Séra Zoltán tanúvallomása szerint a háza lebontását elrendelő bírósági határozat megszerzésére irányuló törekvésre vonatkozik. A nyomozati anyag kitér arra, hogy Séra Zoltán kijelentette, két alkalommal – 2015 novemberében és 2016 júniusában – is beszélgetett a kivitelező cég egyik képviselőjével, aki szerinte alvilági kapcsolatokkal rendelkező személyként ismert. Vallomása szerint

amit „kénytelen volt elfogadni, ugyanis féltette családja és saját biztonságát”. Erre a továbbiakban nem tér vissza a dokumentum. Arról írnak, hogy az érintettek között személyesen lezajlott, rögzített beszélgetések tartalmát elemezve nyilvánvalóvá vált, hogy „közigazgatási konfliktus” áll fenn a tanú és az említett személyek között, ám megállapították azt is, hogy a beszélgetésekben nem történt fenyegetésre vagy zsarolásra vonatkozó utalás. A DNA megállapítja ugyanakkor azt is, hogy nem történt fenyegetés a megyeitanács-elnök részéről sem, hiszen a törvényes joggal való „fenyegetés” nem minősül valódi fenyegetésnek. Az említett okok miatt

Noha a korrupcióellenes ügyészség iratcsomója több, eddig ismeretlen részletre fényt derít az évek óta húzódó ügyben, az új információk új kérdéseket is felvetnek. Katona Mihály megkeresésünkre elmondta, korábban azért nem hozakodott elő nyilvánosan az iratokkal, mert nem akarta „felbolygatni” az ügyet, most azonban olyan vádak érték, amelyek szerint miatta hagyta el az országot Séra, ezért változtatta meg döntését.

Kérdés továbbá az is, hogy ha peren kívüli megegyezés történt, azt a bírósági eljárás alperese, azaz a pályázat kedvezményezettje helyett miért a kivitelező cég egyik képviselője intézte. Ha pedig valóban elfogadta a pénzt Séra, miért folytatta tovább a harcot a hulladéktömörítő megépítése ellen?