
Hét esztendő után. A gyergyóremetei lerakó és hulladékkezelő központ beüzemelése következik. Archív
Fotó: Gergely Imre
Többször megismételt közbeszerzési eljárás után sikerült üzemeltetőt találni a 2016-ban elkészült gyergyóremetei hulladéklerakó és -kezelő központ számára, amely a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer alapját képezi. Két Hargita és egy Bihar megyei cég alkotta társulás kapott nyolc évre megbízást az üzemeltetésre, most következik a megyében keletkező hulladék begyűjtésére és szállítására vonatkozó szerződéshez szükséges licit kiírása. Az eseményen többé-kevésbé burkoltan „szúrt oda” egymásnak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Tánczos Barna szenátor.
2023. szeptember 01., 12:592023. szeptember 01., 12:59
2023. szeptember 01., 13:032023. szeptember 01., 13:03
Ha minden előkészület jól halad, nemsokára már üzemelhet a hét éve átadott, de azóta sem használt gyergyóremetei létesítmény, amely két válogatósorral is rendelkezik, egy a szelektíven gyűjtött, illetve egy másik a biológiailag lebomló hulladék számára.
A lerakónál komposztálórendszer is készült, ugyanakkor két medence a csurgalékvíz összegyűjtését szolgálja. Mivel 2016 óta a beszerzett, de nem használt eszközök egy része károsodott, berendezések akkumulátorai váltak használhatatlanná, ezek pótlása többletköltséggel jár.
Az átadás óta eltelt években részben különböző mulasztások, közigazgatási és bürokratikus akadályok, illetve a jogszabályok változásai miatt igen lassan jutottak el megye összes önkormányzatát tömörítő Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület illetékesei odáig, hogy a rendszer működtetésére közbeszerzési eljárást írjanak ki.
A 2021-ben meghirdetett első licit kiírását vissza kellett vonni, mert hibás volt a dokumentáció, ezt 2022-ben újabb közbeszerzés követte, amely szintén nem vezetett eredményre, noha hét cég jelezte érdeklődését, mert egy újabb jogszabály-módosítás többletköltséggel járó eljárást írt elő a hulladékok kezelése érdekében.
Az egyetlen ajánlattevő egy cégtársulás volt, amelyet a Hargita megyében hulladékgazdálkodást végző RDE Hargita és Eco-Csík cégek mellett a Bihar megyei hasonló létesítményt is működtető Eco Bihor vállalkozás alkot, a kiértékelés után így ezzel a társulással írták alá pénteken a szerződést.
A gyergyóremetei lerakó és hulladékkezelő központnál megtartott eseményen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke emlékeztetett, hogy
Hargita megyében pedig a 12-ik település volt Gyergyóremete, amely bevállalta a lerakót és megállapodást írt alá a megyei tanáccsal.
Incze Csongor megyemenedzser, aki két és fél éve irányítja a projektet, azt mondta, négy törvénymódosításhoz kellett alkalmazkodni azóta, de sikerült leküzdeni az akadályokat.
Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármester azt kérte, hogy a megyei tanáccsal korábban megkötött szerződést maradéktalanul tartsák be,
– utóbbi azért is elkerülendő, mert repülőtér is épült a községben. Úgy értékelte, közös eredmény lesz, ha tisztább Hargita megyét tudunk magunk mögött hagyni egy hatékony hulladékgazdálkodás működtetése révén.
Nem lehetett nem észrevenni az alkalomból Tánczos Barna csíkszéki szenátor, volt környezetvédelmi miniszter és Borboly Csaba burkolt „pengeváltását”.
Tánczos gratulált, és jó dolognak nevezte a szerződés aláírását, illetve a létesítmény megnyitását, de hozzátette: jól tudjuk, hogy ez nem egy időben megszületett történet, és
„Nagy ünneplésre alkalmunk nincs, a lényeg, hogy a tevékenység elkezdődjön, és ez segítsen a megyének abban, hogy a hulladékgazdálkodási mutatói ne legyenek hullámzók” – emelte ki.
Hozzátette, nem vagyunk listavezetők országszinten, és ennek egyik oka, nincs meg az a kohézió, az a megyei szervezettség, ami húzná előre a teljesítményt.
Az újrahasznosított hulladék mennyisége évről évre nem növekszik, hanem csökken, és ott csökken, ahol a legkevésbé számítanánk rá – mutatott rá, ezért a lerakó megnyitásával olyan fordulatra számít, amely javít majd a helyzeten.
Archív
Fotó: Gergely Imre
Borboly szerint egyik Hargita megyei térség sem veszített azzal, hogy mostanig nem nyílt meg a lerakó, hanem inkább nyert. Ő Korodi Attila csíkszeredai polgármestert, egykori környezetvédelmi minisztert, államtitkárt hozta fel példának, aki, mint mondta, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy eljutottak idáig.
„Bukaresti politikusként nem azt kereste, hogy mit csinálunk rosszul, nem szidta a csapatot, a polgármestereket, hanem azon dolgozott, hogy ez a projekt működjön” – jött a válasz, amely érezhetően a volt miniszternek, Tánczosnak szólt.
A tanácselnök azt is elmondta, hogy miután látható volt, milyen kudarcok vannak a hasonló rendszerek elsietett működésbe hozása miatt, Korodi megszervezte azt a konzorciumot, amelyre nincs példa, mert a működtetéssel megbízott cégtársulás minden tagja önkormányzati tulajdonú, az RDE pedig a magyar államé.
Azt is mondta, nem bukásoknak nevezné, ami történt, hanem másnak.
mert ha korábban elindul, akkor Korodi Attila úgy járt volna, mint Soós Zoltán” – utalt a marosvásárhelyi polgármesterre, és az ottani hulladékgyűjtési problémákra. Hozzátette, volt idő tanulni, megismerni azokat a cégeket, amelyek „hála Istennek, már nem jelentkeztek”.
A szerződés aláírása után a cégtársulást vezető, lerakóműködtetésben és hulladékgazdálkodásban nagy tapasztalattal rendelkező Eco Bihor vállalkozás képviselője azt mondta, az elmúlt húsz évben bebizonyították, hogy
legyen az anyag vagy energia, és nem szemétként kell kezelni, hanem erőfeszítéssel, tudással el lehet vinni abba az irányba, hogy még hasznunk is legyen belőle.
A helyi tudást is kihasználva rövid időn belül el szeretnék érni, hogy a mezőgazdászok komposztot tudjanak átvenni a központtól, illetve minél több csomagolóanyagot tudjanak újrahasznosítani – hangzott el.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
2 hozzászólás