
Hét esztendő után. A gyergyóremetei lerakó és hulladékkezelő központ beüzemelése következik. Archív
Fotó: Gergely Imre
Többször megismételt közbeszerzési eljárás után sikerült üzemeltetőt találni a 2016-ban elkészült gyergyóremetei hulladéklerakó és -kezelő központ számára, amely a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer alapját képezi. Két Hargita és egy Bihar megyei cég alkotta társulás kapott nyolc évre megbízást az üzemeltetésre, most következik a megyében keletkező hulladék begyűjtésére és szállítására vonatkozó szerződéshez szükséges licit kiírása. Az eseményen többé-kevésbé burkoltan „szúrt oda” egymásnak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Tánczos Barna szenátor.
2023. szeptember 01., 12:592023. szeptember 01., 12:59
2023. szeptember 01., 13:032023. szeptember 01., 13:03
Ha minden előkészület jól halad, nemsokára már üzemelhet a hét éve átadott, de azóta sem használt gyergyóremetei létesítmény, amely két válogatósorral is rendelkezik, egy a szelektíven gyűjtött, illetve egy másik a biológiailag lebomló hulladék számára.
A lerakónál komposztálórendszer is készült, ugyanakkor két medence a csurgalékvíz összegyűjtését szolgálja. Mivel 2016 óta a beszerzett, de nem használt eszközök egy része károsodott, berendezések akkumulátorai váltak használhatatlanná, ezek pótlása többletköltséggel jár.
Az átadás óta eltelt években részben különböző mulasztások, közigazgatási és bürokratikus akadályok, illetve a jogszabályok változásai miatt igen lassan jutottak el megye összes önkormányzatát tömörítő Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület illetékesei odáig, hogy a rendszer működtetésére közbeszerzési eljárást írjanak ki.
A 2021-ben meghirdetett első licit kiírását vissza kellett vonni, mert hibás volt a dokumentáció, ezt 2022-ben újabb közbeszerzés követte, amely szintén nem vezetett eredményre, noha hét cég jelezte érdeklődését, mert egy újabb jogszabály-módosítás többletköltséggel járó eljárást írt elő a hulladékok kezelése érdekében.
Az egyetlen ajánlattevő egy cégtársulás volt, amelyet a Hargita megyében hulladékgazdálkodást végző RDE Hargita és Eco-Csík cégek mellett a Bihar megyei hasonló létesítményt is működtető Eco Bihor vállalkozás alkot, a kiértékelés után így ezzel a társulással írták alá pénteken a szerződést.
A gyergyóremetei lerakó és hulladékkezelő központnál megtartott eseményen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke emlékeztetett, hogy
Hargita megyében pedig a 12-ik település volt Gyergyóremete, amely bevállalta a lerakót és megállapodást írt alá a megyei tanáccsal.
Incze Csongor megyemenedzser, aki két és fél éve irányítja a projektet, azt mondta, négy törvénymódosításhoz kellett alkalmazkodni azóta, de sikerült leküzdeni az akadályokat.
Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármester azt kérte, hogy a megyei tanáccsal korábban megkötött szerződést maradéktalanul tartsák be,
– utóbbi azért is elkerülendő, mert repülőtér is épült a községben. Úgy értékelte, közös eredmény lesz, ha tisztább Hargita megyét tudunk magunk mögött hagyni egy hatékony hulladékgazdálkodás működtetése révén.
Nem lehetett nem észrevenni az alkalomból Tánczos Barna csíkszéki szenátor, volt környezetvédelmi miniszter és Borboly Csaba burkolt „pengeváltását”.
Tánczos gratulált, és jó dolognak nevezte a szerződés aláírását, illetve a létesítmény megnyitását, de hozzátette: jól tudjuk, hogy ez nem egy időben megszületett történet, és
„Nagy ünneplésre alkalmunk nincs, a lényeg, hogy a tevékenység elkezdődjön, és ez segítsen a megyének abban, hogy a hulladékgazdálkodási mutatói ne legyenek hullámzók” – emelte ki.
Hozzátette, nem vagyunk listavezetők országszinten, és ennek egyik oka, nincs meg az a kohézió, az a megyei szervezettség, ami húzná előre a teljesítményt.
Az újrahasznosított hulladék mennyisége évről évre nem növekszik, hanem csökken, és ott csökken, ahol a legkevésbé számítanánk rá – mutatott rá, ezért a lerakó megnyitásával olyan fordulatra számít, amely javít majd a helyzeten.
Archív
Fotó: Gergely Imre
Borboly szerint egyik Hargita megyei térség sem veszített azzal, hogy mostanig nem nyílt meg a lerakó, hanem inkább nyert. Ő Korodi Attila csíkszeredai polgármestert, egykori környezetvédelmi minisztert, államtitkárt hozta fel példának, aki, mint mondta, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy eljutottak idáig.
„Bukaresti politikusként nem azt kereste, hogy mit csinálunk rosszul, nem szidta a csapatot, a polgármestereket, hanem azon dolgozott, hogy ez a projekt működjön” – jött a válasz, amely érezhetően a volt miniszternek, Tánczosnak szólt.
A tanácselnök azt is elmondta, hogy miután látható volt, milyen kudarcok vannak a hasonló rendszerek elsietett működésbe hozása miatt, Korodi megszervezte azt a konzorciumot, amelyre nincs példa, mert a működtetéssel megbízott cégtársulás minden tagja önkormányzati tulajdonú, az RDE pedig a magyar államé.
Azt is mondta, nem bukásoknak nevezné, ami történt, hanem másnak.
mert ha korábban elindul, akkor Korodi Attila úgy járt volna, mint Soós Zoltán” – utalt a marosvásárhelyi polgármesterre, és az ottani hulladékgyűjtési problémákra. Hozzátette, volt idő tanulni, megismerni azokat a cégeket, amelyek „hála Istennek, már nem jelentkeztek”.
A szerződés aláírása után a cégtársulást vezető, lerakóműködtetésben és hulladékgazdálkodásban nagy tapasztalattal rendelkező Eco Bihor vállalkozás képviselője azt mondta, az elmúlt húsz évben bebizonyították, hogy
legyen az anyag vagy energia, és nem szemétként kell kezelni, hanem erőfeszítéssel, tudással el lehet vinni abba az irányba, hogy még hasznunk is legyen belőle.
A helyi tudást is kihasználva rövid időn belül el szeretnék érni, hogy a mezőgazdászok komposztot tudjanak átvenni a központtól, illetve minél több csomagolóanyagot tudjanak újrahasznosítani – hangzott el.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
2 hozzászólás