Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának teljes költsége áfástól 190,5 millió lej volt
Fotó: Gergely Imre
Kifogások, peres eljárás, érdekek, eltérő számítások, jogszabályi változások és bürokrácia – ezek mind olyan akadályok, amelyek az eltelt években bukkantak fel a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának útjában. Nemcsak az érték, hanem a várható bevételek miatt is számít nagy falatnak a rendszer, amelyből több szolgáltató is ki akarja hasítani majd a maga részét.
2021. február 24., 08:542021. február 24., 08:54
2021. február 24., 11:512021. február 24., 11:51
Öt évvel ezelőtt, 2016-ban adták át rendeltetésének a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központot, amely az európai uniós támogatással kiépülő Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszer által begyűjtött szemét „otthona” lesz.
Meghiúsult a Gyergyóremetén öt éve átadott Hargita megyei regionális hulladéklerakó működtetésére kiírt közbeszerzés, így elölről kell kezdeni a folyamatot. Borboly Csaba még megközelítőleg sem mer jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mikor indulhat el a tevékenység a létesítménynél.
Zólya László geológus mérnök, a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület szakembere, akivel az elmúlt öt év történéseit tekintettük át, emlékeztetett, hogy
Abban a pillanatban még nem készültek el a rendszer részeiként az átrakó állomások, és különösen a korondi létesítmény miatt indult perek fékezték a folyamatot, az ottani építkezést. Ezek az átrakó állomás elhelyezkedését, lakóházakhoz való közelségét kifogásolták. Erről Zólya azt mondta, hogy
„Nem kevés munka és sok idő után sikerült áttetetni a Hargita megyei projekt befejezésének finanszírozását a következő, Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM) finanszírozási ciklusba” – említette.
Egy másik akadályt a tervezett hulladékmennyiség és a valóság közötti eltérések jelentettek.
„Az ország több megyéjében a megyei önkormányzatok peres ügyekbe keveredtek a nyertes szolgáltatókkal, mert nem tudták a kiírt hulladékmennyiségeket biztosítani. Mi el akartuk kerülni az ilyen helyzetet, és évek során érveltünk azért, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium értsen egyet azzal, hogy a valós, mért mennyiségekkel írjuk ki a közbeszerzéseket. Ezt a más megyék által is szorgalmazott elvárás 2018-ban talált meghallgatásra” – részletezte.
Elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben a 2015-ben létező jogszabályokon – a hulladékgazdálkodás folyamatos jobbításának szándékával –
„Ezek voltak a fő okai a közbeszerzési folyamatok elindítása késleltetésének. Nem szeretnénk, ha Hargita Megye Tanácsának előre látható és kivédhető dolgok miatt kellene pereskednie” – érvelt a szakember. Azt is megkérdeztük, mi volt a szerepe a folyamatban a megbízott tanácsadó cégnek. Mint elmondta, a cég szerződéses kötelezettsége volt a közbeszerzési dokumentumok előkészítése, és a megyei tanács segítése a közbeszerzések lebonyolításában. „Ennek a kötelességének eleget is tett, 2015 végén leadta a vállalt közbeszerzési anyagokat. Sőt, 2019-ben ismét leadta ezeket a dokumentumokat, amelyekben elvégzett egy sor javítást, amelyeket a menet közben változó törvényi szabályozás megkövetelt” – ismertette Zólya László.
A gyergyóremetei lerakó a rendszer központja. Még nem üzemel
Fotó: Gergely Imre
2019 decemberében jelentették be, hogy lezárult az európai uniós támogatású projekt során
„2020 elején jelent meg az a minisztériumi és világbanki ajánlás amely a differenciált árak bevezetését szorgalmazta.
Ez arról szól, hogy az »annyit fizess amennyit eldobsz« elv bevezetéséhez
Ez az utasítás azt jelentette, hogy az egész projekt költség-haszon számításait újra kellett végezni legalább három variánsban, modellezni kellett őket azért, hogy kiválaszthassuk a megyének legmegfelelőbbet. A közbeszerzési anyag ilyen irányú módosítása 2020 szeptemberében lett készen. Ettől kezdve indultak a bürokrácia malmai” – tért ki a további változásokra. A közbeszerzési anyaggal kapcsolatosan megjelent kifogásokra, kérdésekre is rákérdeztünk, amelyek alapján végül visszavonták a hulladéklerakó működtetésére idén januárban kiírt licitet. „Az a tény, hogy az összeállított anyag megfelelt a közbeszerzési dokumentációt ellenőrző hatóságok elvárásainak, azt jelenti, hogy eleget tett a kiírás törvényes előírásainak.
– válaszolta. A szakember nem említette, hogy melyik szolgáltatóra gondol, de korábban már az RDE Hargita jelezte, a megye mindhárom térségében pályázni fog a megyei hulladékgazdálkodási rendszer működtetésére, az Eco-Csík Kft. pedig szeretné megtartani jelenlegi szolgáltatási területét, illetve bővíteni azt.
A következő közbeszerzési eljárás kiírására Zólya szerint addig kell várni, amíg
Hogy ez mikor lesz, arra nincs becsült időpont, viszont addig,
Azért, mert az ott alkalmazott hulladékkezelési árak fogják befolyásolni a hulladék összegyűjtésének árait is.
– magyarázta. Azt is megtudtuk, a megyei hulladékgazdálkodási rendszer és a lerakó beüzemelésének határideje jelenleg 2023. december vége, mert akkor fejeződik be a POIM finanszírozási ciklus, és addig minden megyei hulladékgazdálkodási rendszernek működnie kell.
Közel 200 millió lejbe került
Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának teljes költsége áfástól 190,5 millió lej volt, ebből az összegből a nem elszámolható részt, 36,6 millió lejt a Hargita Megyei Tanács biztosította. A beruházás során több év alatt nyolc szelektív hulladékgyűjtő udvar, két átrakó állomás, illetve Gyergyóremetén egy hulladékgazdálkodási központ épült lerakóval, komposztáló- és válogatóállomással, célgépekkel, ugyanakkor gyűjtőkonténereket is vásároltak.
Közzétette kéthetes előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a február 10. és 23. közötti időszakra. Napközben plusz fokok várhatók, de kétszer is lesz egy kis ingadozás.
Egyetlen nap alatt összesen 53 ezer lej értékben szabtak ki bírságot gyalogosokra és autóvezetőkre a Maros megyei rendőrök. Közleményük szerint a legnagyobb gondot a sebességkorlátozás be nem tartása jelentette.
Öt embert vittek be hétfőn kihallgatásra a szombati urziceni-i utcai tömegverekedés ügyében a nap folyamán végzett tizenöt házkutatás nyomán – tájékoztatott a Román Rendőrség.
Az idei költségvetés megalkotásakor szem előtt tartott elvekről és az elfogadott büdzsé újdonságairól tartott hétfőn sajtótájékoztatót Miklós Zoltán parlamenti képviselő. A legnagyobb újdonság, hogy 2025-ben Bukarest is fizet a szolidaritási alapba.
Könnygázt vetettek be hétfőn a csendőrök a kormánypalota előtti téren zajló, engedély nélküli tüntetés résztvevői ellen, akik áttörték a biztonsági kordont, petárdákat és füstbombákat dobáltak.
Gyergyószentmiklós önkormányzata rendkívüli tanácsülésen döntött arról, hogy 4,2 millió lejes kincstári hitelt igényel. Ezzel a város fűtőművének évekkel ezelőtt keletkezett tartozását egyenlítenék ki.
A kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu hétfőn bölcs döntésnek nevezte Klaus Iohannis lemondását, emlékeztetve arra, hogy a szenátus elnöke, Ilie Bolojan veszi át ügyvivőként az államfői tisztséget.
Két emléktáblát is lelepleztek hétfőn Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum főlépcsőjénél, amelyek arra emlékeztetnek, hogy Bolyai Farkas élete, illetve az iskola története hogyan járult hozzá az egész erdélyi magyar kultúra örökségéhez.
A kászonújfalusi tűzesetben megsemmisült lakóház újjáépítéséhez adománygyűjtő koncertet tart a Truba-moll zenekar Szavak szívén címmel Csíkszeredában, szerdán 19 órától.
Eleve nem valami fényes az általános hangulat Romániában, vannak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok, amelyek várhatóan a többinél is jobban megsínylik az úgynevezett salátarendelettel bevezetett megszorításokat.
3 hozzászólás