Hirdetés
Hirdetés

A bürokrácia és érdekek hálójában vesztegel a Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszer

Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának teljes költsége áfástól 190,5 millió lej volt •  Fotó: Gergely Imre

Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának teljes költsége áfástól 190,5 millió lej volt

Fotó: Gergely Imre

Kifogások, peres eljárás, érdekek, eltérő számítások, jogszabályi változások és bürokrácia – ezek mind olyan akadályok, amelyek az eltelt években bukkantak fel a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának útjában. Nemcsak az érték, hanem a várható bevételek miatt is számít nagy falatnak a rendszer, amelyből több szolgáltató is ki akarja hasítani majd a maga részét.

Kovács Attila

2021. február 24., 08:542021. február 24., 08:54

2021. február 24., 11:512021. február 24., 11:51

Öt évvel ezelőtt, 2016-ban adták át rendeltetésének a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központot, amely az európai uniós támogatással kiépülő Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszer által begyűjtött szemét „otthona” lesz.

Egyelőre még üresen áll, és noha a felszerelések, eszközpark megvannak, a rendszer működtetéshez számos olyan lépésre, folyamatra volt és van szükség, ami nem a nyilvánosság előtt, hanem ettől távol, irodákban, íróasztalok mellett történt és történik.

korábban írtuk

Borboly nem tudja, a megyemenedzserre bízza
Borboly nem tudja, a megyemenedzserre bízza

Meghiúsult a Gyergyóremetén öt éve átadott Hargita megyei regionális hulladéklerakó működtetésére kiírt közbeszerzés, így elölről kell kezdeni a folyamatot. Borboly Csaba még megközelítőleg sem mer jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mikor indulhat el a tevékenység a létesítménynél.

Zólya László geológus mérnök, a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület szakembere, akivel az elmúlt öt év történéseit tekintettük át, emlékeztetett, hogy

az ezelőtt öt évvel ünnepi hangulatban megrendezett beruházás-átadás csak a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központ befejezéséről szólt.

Abban a pillanatban még nem készültek el a rendszer részeiként az átrakó állomások, és különösen a korondi létesítmény miatt indult perek fékezték a folyamatot, az ottani építkezést. Ezek az átrakó állomás elhelyezkedését, lakóházakhoz való közelségét kifogásolták. Erről Zólya azt mondta, hogy

a korondi lakosok egy része által kezdeményezett bírósági eljárás megakadályozta a megyét abban, hogy a Környezetvédelmi Ágazati Operatív Program finanszírozási ciklusban befejezze a megyei hulladékgazdálkodási projektet.

„Nem kevés munka és sok idő után sikerült áttetetni a Hargita megyei projekt befejezésének finanszírozását a következő, Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM) finanszírozási ciklusba” – említette.

Hirdetés

Mennyi az annyi?

Egy másik akadályt a tervezett hulladékmennyiség és a valóság közötti eltérések jelentettek.

A Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszert mintegy 100 000 tonna éves hulladékmennyiségre tervezték, a 2016-17-18-ban mért és jelentett mennyiségek azonban azt mutatják, hogy a megyében évenként termelt háztartási és azzal azonos hulladék mennyisége valahol 60 000 tonna körül van.

„Az ország több megyéjében a megyei önkormányzatok peres ügyekbe keveredtek a nyertes szolgáltatókkal, mert nem tudták a kiírt hulladékmennyiségeket biztosítani. Mi el akartuk kerülni az ilyen helyzetet, és évek során érveltünk azért, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium értsen egyet azzal, hogy a valós, mért mennyiségekkel írjuk ki a közbeszerzéseket. Ezt a más megyék által is szorgalmazott elvárás 2018-ban talált meghallgatásra” – részletezte.

Elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben a 2015-ben létező jogszabályokon – a hulladékgazdálkodás folyamatos jobbításának szándékával –

a román kormány 10, az Európai Unió 3 lényeges módosítást eszközölt, az utolsót 2019 júniusában, amelyek előírásait mind be kellett építeni a már létező, de más szempontok alapján összeállított közbeszerzési anyagokba.

„Ezek voltak a fő okai a közbeszerzési folyamatok elindítása késleltetésének. Nem szeretnénk, ha Hargita Megye Tanácsának előre látható és kivédhető dolgok miatt kellene pereskednie” – érvelt a szakember. Azt is megkérdeztük, mi volt a szerepe a folyamatban a megbízott tanácsadó cégnek. Mint elmondta, a cég szerződéses kötelezettsége volt a közbeszerzési dokumentumok előkészítése, és a megyei tanács segítése a közbeszerzések lebonyolításában. „Ennek a kötelességének eleget is tett, 2015 végén leadta a vállalt közbeszerzési anyagokat. Sőt, 2019-ben ismét leadta ezeket a dokumentumokat, amelyekben elvégzett egy sor javítást, amelyeket a menet közben változó törvényi szabályozás megkövetelt” – ismertette Zólya László.

A gyergyóremetei lerakó a rendszer központja. Még nem üzemel  •  Fotó: Gergely Imre Galéria

A gyergyóremetei lerakó a rendszer központja. Még nem üzemel 

Fotó: Gergely Imre

Kérdések és kifogások

2019 decemberében jelentették be, hogy lezárult az európai uniós támogatású projekt során

az elszámolható költségek kifizetése, és következik a lerakó, illetve a megye három nagy térségében a hulladék összegyűjtésére és elszállítására vonatkozó közbeszerzési eljárások előkészítése.

„2020 elején jelent meg az a minisztériumi és világbanki ajánlás amely a differenciált árak bevezetését szorgalmazta.

Ez arról szól, hogy az »annyit fizess amennyit eldobsz« elv bevezetéséhez

más-más árat kell számolni az újrahasznosítható, a lerakható és ha lehet, egyéb hulladéktípusok összegyűjtéséért és kezeléséért.

Ez az utasítás azt jelentette, hogy az egész projekt költség-haszon számításait újra kellett végezni legalább három variánsban, modellezni kellett őket azért, hogy kiválaszthassuk a megyének legmegfelelőbbet. A közbeszerzési anyag ilyen irányú módosítása 2020 szeptemberében lett készen. Ettől kezdve indultak a bürokrácia malmai” – tért ki a további változásokra. A közbeszerzési anyaggal kapcsolatosan megjelent kifogásokra, kérdésekre is rákérdeztünk, amelyek alapján végül visszavonták a hulladéklerakó működtetésére idén januárban kiírt licitet. „Az a tény, hogy az összeállított anyag megfelelt a közbeszerzési dokumentációt ellenőrző hatóságok elvárásainak, azt jelenti, hogy eleget tett a kiírás törvényes előírásainak.

Idézet
Hogy nem volt egy bizonyos szolgáltató szájíze szerint megírva, az elképzelhető. Azt viszont elismerjük, hogy az emlegetett 250 kérdésből volt 3-4 olyan, amelyek esetében a közbeszerzési dokumentációban közölt megfogalmazást, illetve számítást újragondoljuk

– válaszolta. A szakember nem említette, hogy melyik szolgáltatóra gondol, de korábban már az RDE Hargita jelezte, a megye mindhárom térségében pályázni fog a megyei hulladékgazdálkodási rendszer működtetésére, az Eco-Csík Kft. pedig szeretné megtartani jelenlegi szolgáltatási területét, illetve bővíteni azt.

Ismételni kell

A következő közbeszerzési eljárás kiírására Zólya szerint addig kell várni, amíg

összhangba hozzák a közbeszerzési anyag dokumentumait, és ezeket a döntéshozó ismét elfogadja, megfelelőnek találja.

Hogy ez mikor lesz, arra nincs becsült időpont, viszont addig,

míg a lerakó működtetője nem ismert, nem lehet kiírni a megye három nagy térségében a hulladék összegyűjtésére és elszállítására vonatkozó liciteket sem.

Azért, mert az ott alkalmazott hulladékkezelési árak fogják befolyásolni a hulladék összegyűjtésének árait is.

Idézet
Mindaddig, amíg nem ismerjük az előnyöket, a gyűjtést, szállítást, átrakást vállaló cégek nem tudják kiszámítani költségeiket, így a lakosság által fizetendő havi díjat sem

– magyarázta. Azt is megtudtuk, a megyei hulladékgazdálkodási rendszer és a lerakó beüzemelésének határideje jelenleg 2023. december vége, mert akkor fejeződik be a POIM finanszírozási ciklus, és addig minden megyei hulladékgazdálkodási rendszernek működnie kell.

Közel 200 millió lejbe került

Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának teljes költsége áfástól 190,5 millió lej volt, ebből az összegből a nem elszámolható részt, 36,6 millió lejt a Hargita Megyei Tanács biztosította. A beruházás során több év alatt nyolc szelektív hulladékgyűjtő udvar, két átrakó állomás, illetve Gyergyóremetén egy hulladékgazdálkodási központ épült lerakóval, komposztáló- és válogatóállomással, célgépekkel, ugyanakkor gyűjtőkonténereket is vásároltak.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 24., kedd

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket

A kormány elfogadta a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket – jelentette be kedden este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Csíkszereda „mostohagyermeke” Csíkzsögöd

A hódgátak miatti árvízveszély, az útmenti parkolás gondja, valamint a Kútpatak utca elhanyagoltsága került többek között terítékre a kedd esti lakossági fórumon, amelyet a zsögödi városrész lakói számára szervezett a csíkszeredai városvezetés.

Csíkszereda „mostohagyermeke” Csíkzsögöd
2026. február 24., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának

Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának - közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.

Nicușor Dan: Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának
2026. február 24., kedd

Kedd este fogadják el a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket

A kormány a kedd esti rendkívüli ülésén fogadja el a közigazgatási reformcsomagról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló sürgősségi rendeleteket.

Kedd este fogadják el a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Március 10-én választja meg a parlament az új ombudsmant

A képviselőház és a szenátus március 10-én 13 órától együttes ülést tart, amelyen megválasztják az új ombudsmant, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségének több tagját és a Számvevőszék egyik tanácsosát.

Március 10-én választja meg a parlament az új ombudsmant
2026. február 24., kedd

Több mint 3500 köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglalt le tavaly decemberben az erdőőrség

Az Országos Erdőőrség 2025 decemberében 3560 köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglalt le, az okozott kárt mintegy kétmillió lejre becsülik – tájékoztatott kedden a Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.

Több mint 3500 köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglalt le tavaly decemberben az erdőőrség
2026. február 24., kedd

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket

„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Megnyitották az Erőss Zsolt Aréna parkolóját tehermentesítő kijáratot

Megnyílt az a kijárat Csíkszeredában, amely az Erőss Zsolt Aréna parkolóját tehermentesíti és a tervek szerint az ottani forgalmat is gördülékenyebbé teszi.

Megnyitották az Erőss Zsolt Aréna parkolóját tehermentesítő kijáratot
2026. február 24., kedd

UNICEF: négy évvel a háború kezdete után is minden harmadik ukrán gyermek menekültként él

Az ukrajnai háború ötödik évébe lépve az ukrán gyermekek több mint egyharmada, csaknem 2,6 millióan továbbra is menekültként élnek - közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).

UNICEF: négy évvel a háború kezdete után is minden harmadik ukrán gyermek menekültként él
2026. február 24., kedd

Új szabályok jöhetnek a saját márkák és az árképzés terén

A kiskereskedelmi láncok saját márkás termékeinek arányát legfeljebb 20 százalékban korlátozná, azonos termékkategórián belül pedig egységes árrést vezetne be Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.

Új szabályok jöhetnek a saját márkák és az árképzés terén
Hirdetés