
Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának teljes költsége áfástól 190,5 millió lej volt
Fotó: Gergely Imre
Kifogások, peres eljárás, érdekek, eltérő számítások, jogszabályi változások és bürokrácia – ezek mind olyan akadályok, amelyek az eltelt években bukkantak fel a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának útjában. Nemcsak az érték, hanem a várható bevételek miatt is számít nagy falatnak a rendszer, amelyből több szolgáltató is ki akarja hasítani majd a maga részét.
2021. február 24., 08:542021. február 24., 08:54
2021. február 24., 11:512021. február 24., 11:51
Öt évvel ezelőtt, 2016-ban adták át rendeltetésének a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központot, amely az európai uniós támogatással kiépülő Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszer által begyűjtött szemét „otthona” lesz.

Meghiúsult a Gyergyóremetén öt éve átadott Hargita megyei regionális hulladéklerakó működtetésére kiírt közbeszerzés, így elölről kell kezdeni a folyamatot. Borboly Csaba még megközelítőleg sem mer jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mikor indulhat el a tevékenység a létesítménynél.
Zólya László geológus mérnök, a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület szakembere, akivel az elmúlt öt év történéseit tekintettük át, emlékeztetett, hogy
Abban a pillanatban még nem készültek el a rendszer részeiként az átrakó állomások, és különösen a korondi létesítmény miatt indult perek fékezték a folyamatot, az ottani építkezést. Ezek az átrakó állomás elhelyezkedését, lakóházakhoz való közelségét kifogásolták. Erről Zólya azt mondta, hogy
„Nem kevés munka és sok idő után sikerült áttetetni a Hargita megyei projekt befejezésének finanszírozását a következő, Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM) finanszírozási ciklusba” – említette.
Egy másik akadályt a tervezett hulladékmennyiség és a valóság közötti eltérések jelentettek.
„Az ország több megyéjében a megyei önkormányzatok peres ügyekbe keveredtek a nyertes szolgáltatókkal, mert nem tudták a kiírt hulladékmennyiségeket biztosítani. Mi el akartuk kerülni az ilyen helyzetet, és évek során érveltünk azért, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium értsen egyet azzal, hogy a valós, mért mennyiségekkel írjuk ki a közbeszerzéseket. Ezt a más megyék által is szorgalmazott elvárás 2018-ban talált meghallgatásra” – részletezte.
Elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben a 2015-ben létező jogszabályokon – a hulladékgazdálkodás folyamatos jobbításának szándékával –
„Ezek voltak a fő okai a közbeszerzési folyamatok elindítása késleltetésének. Nem szeretnénk, ha Hargita Megye Tanácsának előre látható és kivédhető dolgok miatt kellene pereskednie” – érvelt a szakember. Azt is megkérdeztük, mi volt a szerepe a folyamatban a megbízott tanácsadó cégnek. Mint elmondta, a cég szerződéses kötelezettsége volt a közbeszerzési dokumentumok előkészítése, és a megyei tanács segítése a közbeszerzések lebonyolításában. „Ennek a kötelességének eleget is tett, 2015 végén leadta a vállalt közbeszerzési anyagokat. Sőt, 2019-ben ismét leadta ezeket a dokumentumokat, amelyekben elvégzett egy sor javítást, amelyeket a menet közben változó törvényi szabályozás megkövetelt” – ismertette Zólya László.
A gyergyóremetei lerakó a rendszer központja. Még nem üzemel
Fotó: Gergely Imre
2019 decemberében jelentették be, hogy lezárult az európai uniós támogatású projekt során
„2020 elején jelent meg az a minisztériumi és világbanki ajánlás amely a differenciált árak bevezetését szorgalmazta.
Ez arról szól, hogy az »annyit fizess amennyit eldobsz« elv bevezetéséhez
Ez az utasítás azt jelentette, hogy az egész projekt költség-haszon számításait újra kellett végezni legalább három variánsban, modellezni kellett őket azért, hogy kiválaszthassuk a megyének legmegfelelőbbet. A közbeszerzési anyag ilyen irányú módosítása 2020 szeptemberében lett készen. Ettől kezdve indultak a bürokrácia malmai” – tért ki a további változásokra. A közbeszerzési anyaggal kapcsolatosan megjelent kifogásokra, kérdésekre is rákérdeztünk, amelyek alapján végül visszavonták a hulladéklerakó működtetésére idén januárban kiírt licitet. „Az a tény, hogy az összeállított anyag megfelelt a közbeszerzési dokumentációt ellenőrző hatóságok elvárásainak, azt jelenti, hogy eleget tett a kiírás törvényes előírásainak.
– válaszolta. A szakember nem említette, hogy melyik szolgáltatóra gondol, de korábban már az RDE Hargita jelezte, a megye mindhárom térségében pályázni fog a megyei hulladékgazdálkodási rendszer működtetésére, az Eco-Csík Kft. pedig szeretné megtartani jelenlegi szolgáltatási területét, illetve bővíteni azt.
A következő közbeszerzési eljárás kiírására Zólya szerint addig kell várni, amíg
Hogy ez mikor lesz, arra nincs becsült időpont, viszont addig,
Azért, mert az ott alkalmazott hulladékkezelési árak fogják befolyásolni a hulladék összegyűjtésének árait is.
– magyarázta. Azt is megtudtuk, a megyei hulladékgazdálkodási rendszer és a lerakó beüzemelésének határideje jelenleg 2023. december vége, mert akkor fejeződik be a POIM finanszírozási ciklus, és addig minden megyei hulladékgazdálkodási rendszernek működnie kell.
Közel 200 millió lejbe került
Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának teljes költsége áfástól 190,5 millió lej volt, ebből az összegből a nem elszámolható részt, 36,6 millió lejt a Hargita Megyei Tanács biztosította. A beruházás során több év alatt nyolc szelektív hulladékgyűjtő udvar, két átrakó állomás, illetve Gyergyóremetén egy hulladékgazdálkodási központ épült lerakóval, komposztáló- és válogatóállomással, célgépekkel, ugyanakkor gyűjtőkonténereket is vásároltak.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Először végeztek trombektómiás műtétet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, amellyel megmentették egy súlyos stroke-ot kapott 71 éves férfi életét. A beavatkozást Mihály István ideggyógyász szakorvos csapata végezte el.
Az áram drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint.
Szeptemberben augusztushoz képest 56 lejjel, azaz 1 százalékkal 5443 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Több mint 170 bírság, 7 bevont jogosítvány és 8 forgalmi engedély – ez a mérlege annak az átfogó közúti ellenőrzésnek, amelyet a Hargita megyei rendőrök tartottak hétfőn a közlekedésbiztonság növelése érdekében.
Közel száz középiskolába látogat el országszerte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem november 10–14. között, hogy a magyar diákoknak bemutassa a 2026-os szakkínálatát, valamint hogy miért érdemes a Sapientiát választani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz kedd este közölte, hogy sikerült kompromisszumra jutni a helyi közigazgatás reformjáról a koalícióban.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) szerdán 10 órától tüntetést szervez a bukaresti kormánypalota előtti téren, amelyet felvonulás követ a parlament melletti Alkotmány térig.
Az utolsó bruttó fizetés 65 százalékának megfelelő bírói nyugdíjat és a nyugdíjkorhatár 15–20 évig tartó fokozatos emelését tartja kívánatosnak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alelnöke.
3 hozzászólás